Hidrológiai tájékoztató, 2005

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - György Béla - Burián Alajos: Történeti áttekintés a Dráva vízépítési munkáiról

kialakításai, mind szolgáltatásai szempontjából. így valamennyi esetben egyedi tervezéssel kell meghatározni az elvégzendő munkálatokat. Alapkiindulásaink a következők: 1. Minden fürdő esetében az akadálymentesített térségben valamennyi az illető fürdő szolgáltatásait biztosítani kell. 2. Az öltözők, vizes csoportok kialakításánál a fokozatosság elvét alkalmazzuk, mert pillanatnyilag nem határozható meg az igényszint és a várható kihasználtság. Ezért központi egységek kialakítását részesítettük előnyben, ahol a mozgáskorlátozottak, mások zavarásától függetlenül öltözhetnek, használhatják a speciális kialakítású mosdókat, zuhanyzókat, WCket. Ezek igénybevétele után kerülhetnek a szolgáltatási területre, ahol megfelelő beemelők használatával vehetik igénybe a medencéket, kádakat, és egyéb szolgáltatásainkat. 3. A bejáratoknál elkülönített helyen biztosítják a megfelelő parkolóhelyet lehetőleg a mentők számára biztosított parkolóhely mellett. - A bejáratok megközelítésénél a rámpákat részesítjük előnyben, de indokolt esetben lépcsőjáró is alkalmazható, ha megoldható a képzett kezelő személyzet biztosítása (előírás!). - Szintek közötti közlekedésben a lift kialakítása a legcélszerűbb megoldás, ha szükségessé válik. - A vakok irányításában jó szolgálatot tesz a bordűrös burkolatok alkalmazása, mely már korábban a fürdők építése során is kedvelt megoldás volt. Az írásos anyagok kérdésénél két megoldás kínálkozik a hagyományos vakok számára alkalmazott kézzel érzékelhető írásmód, illetve újabban a dombor-betüs szöveg megjelenítés. - A süketek, illetve rosszul látók számára hangjelzéseket, a szellemi fogyatékosok számára a bevált piktogram jelzésrendszereket tervezzük. 4. Fürdőink jelentős része műemlék épület. Ezeknek a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal képviselőivel történő egyeztetés a tervezéstől a megvalósításig elengedhetetlen, mert ezek az épületek csak a lehető legminimálisabb mértékben építhetők át, illetve összképük módosítása csak kis mértékben lehetséges, így rendszerint kompromisszumok keresésével oldhatóak meg a felmerült problémák. Ezek azonban nem veszélyeztethetik az akadálymentesítés következtében kialakuló mozgáslehetőségeket. 5. A munkahelyek közül elsősorban az irodai jellegű munkakörök részére fogjuk megoldani az akadálymentesítést. A fizikai állományú foglalkoztatottak pl. műszakiak között a nagy fizikai megterhelés, a hágcsókon megközelíthető munkahelyek (aknák) miatt - véleményünk szerint nem lehetnek fogyatékosok munkavédelmi okokból kifolyólag. Az előadásomat néhány magyarázó ábra vetítésével egészítettem ki az egyértelműség érdekében. Az előadás befejező részében az érdeklődők számára néhány megoldást jeleztem a megkezdett akadálymentesítési munkákról a Széchenyi, a Gellért, a Lukács és a Dagály fürdők vonatkozásában. Történeti áttekintés a Dráva vízépítési munkáiról* GYÖRGY BÉLA - BURIÁN ALAJOS Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Pécs A Szent Mihály-hegy lábánál, ott, ahol a Mura is betorkollik, lép be hazánkba a Dráva a folyó 236,0 fkm-nél. E páratlan szépségű tájat első látásra megszeretjük. A Mura szelvénye felett vize kristálytiszta, s látható, ahogy a sodrás tovagörgeti a kavicsokat a mederfenéken. Forrása Dél-Tirolban, Olaszországban található 1192 m A.f. magasságban, majd 733 km-es útja során a Dunába torkollik Eszék alatt Apatintól délre az 1382 fkm-ben, 82 m A.f. magasságban. Változékony folyó, vízszínesése Őrtilosnál is még 45-50 cm/km, Drávaszabolcsnál azonban 7-12 cm/km-re mérséklődik. E két település közötti szakasz érinti hazánkat, bár Bélavár és Botovo között, az a bizonyos 29 km, amelyre a novo virjei erőmüvet is tervezik, a horvátoké. A Dráva vízgyűjtő területén öt ország osztozik, teljes nagysága 43238 km

2, melyből Magyarországon 8431,4 km

2 található (/. ábra). A Dráva völgyet a vízgyűjtő terület jellege szempontjából két részre oszthatjuk: 1. Alpi területre 2. Kárpát-medencei területre, az Alpok előterére. Az egész Dráva-Mura vízrendszerre jellemző, hogy a vízgyűjtő É-i területe nagyobb, mint a déli. Egyaránt megtalálhatók a hegyvidéki és síkvidéki jellegű, a folyó lefutását meghatározó területek. A Dráva vízhozama 125-3000 m

3/s között változik. Az egyes országok többéves közepes vízhozama: így Szlovénia 330 mVs, Magyarország 500 m

3/s, Horvátország 550 m

3/s. Vízjátéka Barcsnál 781 cm, vízállás maximum +618 cm (1972. július 19.), minimum -163 cm (2003. szeptember 28.). A Dráva nyugodt, kiegyenlített vízjárású folyó. Az első szabályozási munkák megkezdése előtt, 1784-ig hossza 1160 km volt, rendkívüli kanyargósság * Előadásként elhangzott az MHT Ifjúsági Szekciója 2004. november 16,-i előadóülésén. 32