Hidrológiai tájékoztató, 2005
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - György Béla - Burián Alajos: Történeti áttekintés a Dráva vízépítési munkáiról
Bl-DAPE :agrei jS(m)*;' 22613,5 jellemezte. 1784 - 1848 között jellemzően a Mura tor- tartott. Ezt követően kezdődtek meg a végleges jellegű kolata alatt összesen 75 km hosszban 62 túlfejlett kő- és rőzseművekkel történő szabályozások a torkolat kanyart vágtak át, melynek során a folyó hossza ~ 40%- és Eszék között, majd 1893-tól folytatódtak Jamináig, a al rövidült. Az átmetszéssel történő szabályozás 1885-ig 157 fkm-ig. A Drava vízgyűjtője 1 : 2 600 000 )ráva vízgyűjtője A Duna vízgyűjtője £ 4972,4 " olaszorsz ág ggjÉBL^r^ 8431,4 " Ausz,ri a 7134,3 Magyarország • 86,4 • Horvátország • MIM • • mmar \ Ezen időszak szabályozási terveihez a Dráva folyó legrégebbi felmérése 1842-1846 között készült Wouthier Lipót horvátországi királyi mérnök vezetése alatt. Pontos háromszög mérésen alapuló helyszínrajzi felvételek, a folyómederről keresztszelvények és hossz-szelvény készültek. 1886-87 között a Közmunka- és Közlekedési Minisztérium rendeletére a Dráva szabályozási Kormánybiztosság a Dráva folyót felmérette a torkolattól Zákányig. A barcsi vízmérce szerinti +72 cm-es vízállásnál rögzített drávai vízszintet is mértek. Ennek alapján készült el 1893-ban a Dráva folyó torkolat Zákány közötti első, összefüggő szabályozási terve. 1904-ben az Eszéki folyammérnöki Hivatal újabb szabályozási tervet készített, mely a szabályozás határát Varazsdig tolta ki. Ennek a szabályozási tervnek a figyelembe vételével folytak a munkák az I. világháború kitöréséig. Teljes egészében elkészült a - Barcs környéki (~ 152 fkm); - Budakovac (~ 132 fkm) - Tótújfalu (~ 137 fkm); - Kisszentmárton (~ 95 fkm) - Zaláta (~ 105 fkm) közötti szakasz szabályozása. Az országhatár (70,2 fkm) alatti szakasz szabályozása csak részben készült el. A XX. század elején végzett szabályozásokról és azok költségfedezetéről a 1908. évi XLIX. törvény szolgált alapul. A szabályozási munkák elvét a német minta adta, azaz a vizet a domború és homorú oldalán egyaránt párhuzam müvek közé kell fogni, a mellékágakat el kell zárni a párhuzamos müvekkel. 1931-ben új szabályozási terv készült, melyben felismerhető a francia Girardon-elv. A Dráva folyó országhatártól Barcsig terjedő szakaszának szabályozási tervét a Nagykanizsai Folyammérnöki Hivatal főnöke, Kofranek Vendel készítette el. A barcsi vízmérce +100 cm-es vízállásához kisvízi rögzítést is végeztek. A terv alapjául az országhatár kövekre támaszkodó mederfelvétel szolgált. A tervezésnél követendő alapelvek a következők voltak: - A szabályozási vonalat lehetőleg a meglévő meder megtartásával kell tervezni. - Alkalmazandó minimális tetőponti görbületi sugár 1000 m (Barcs felett 500 m). - A szabályozási vonal a kanyarulatok domború oldalához simuljon. - Az átmetszéseket a meder berágódása miatt kerülni kell. - A szabályozási vonal a folyó kialakult közepes hosszához igazodjon. - Az inflexiós pontok helyeit meg kell hagyni. - A sodorvonal megfelelő kialakítása érdekében a kanyarulati tetőpontokból a szabályozási vonal lehetőleg egyenletes átmenettel menjen át az inflexiós pontban húzott érintőhöz. 33
