Hidrológiai tájékoztató, 2005

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Kucsara Mihály - dr. Rácz József: Víztani ismeretek oktatása az erdészeti felsőfokú képzésben

sége meghaladja a szintén liofilizált algák toxicitásának vizsgálatára alkalmazott Thamnotox tesztét, sőt a kapott EC

5

0 értékek hasonló nagyságrendben mozognak, ill. némiképp alacsonyabbak a tiszta algatoxinokat vizsgáló Tetrahymena teszt EC

5

0 értékeinél. A korábbi eredményekhez hasonlóan (Hiripi et al., 1998) a norvég törzstenyészetből származó Microcystis toxicitása meghaladta a hazai BGSD243 minta toxicitását. Legkevésbé toxikusnak a Kis-Balatonon gyűjtött minták bizonyultak, amelyek esetében szintén érzékelhető az eltérés: az 1998-ból származó minta toxikusabbnak mutatkozott, mint a 2000-ben gyűjtött. Cianobaktérium-toxicitás vizsgálat esetében külön kiemelésre méltó momentum a teszt rövid expozíciós ideje. Élő biológiai minták esetében komoly problémát okozhat, hogy az idő előrehaladtával az expozíció változik, magyarán a tesztanyag szaporodik, ezáltal a toxikusanyag-koncentráció növekedhet. Ezt elkerülendő, elsősorban hosszabb futamidejű ökotoxikológiai tesztek esetében, szükséges lehet a tesztanyag időről-időre történő megújítása (pl. Baganz et al., 1998), ami természetesen a teszt elvégzését nehezíti meg. A ToxAlert teszt esetében a mindössze 30 perces expozíció miatt ezt a nehézséget ki lehet küszöbölni. IRODALOM Baganz, D., Staaks. G., Steinberg, C„ 1998: Impact of the cyanobacteria toxin, microcystin-LR on behaviour of zebrafish, Danio rerio. Wat. Res. Vol. 32, No.3, pp. 948-952. Borbély, Gy„ Máté, Cs.. Mikóné, H.M.. Grigorszky, /., 1998: Az eutrofizálódó vizekben megjelenő cianobaktériumok (kékalgák) toxintermelése és interakciója a felszíni vizekben előforduló növényekkel (a nád modell). In: A Balaton kutatásának 1997-es eredményei. eds: Salánki, J. és Padisák, J. MTA Veszprémi Területi Bizottsága és MEH Balatoni Titkársága, Veszprém, pp. 72-76. Campbell, D.L., Lawton, L.A., Beattie, K.A., Codd, G.A., 1994: Comparative assessment of the specificity of the brine shrimp and Microtox assay to hepatotoxic (microcystin-LR-containing) cyanobacteria. Environ. Toxicol. Water. Qual., 9: 71-77 Commission of the European Communities (2001). White Paper. Brussels Fernández-Alba, A.R., Guil, L.H., Lopez, G.D., Chisti, Y„ 2001: Toxicity of pesticides in wastewater: a comparative assessment of rapid bioassays. Analytica Chimica Acta. 426: 289-301. Hiripi, L„ Nagy, L„ Kalmár, T„ Kovács, A., Vörös, L. , 1998: Insect (Locusta Migratoria migratorioides) test monitoring the toxicity of cyanobacteria. NeuroToxicology, 19: 605-608, 1998. Jennings, V.L.K.

, Rayner-Brandes, M.H, Bird, D.J., 2001: Assessing chemical toxicity with the bioluminescent photobacterium (Vibrio fischeri): a comparison of three commercial systems. Wat. Res. Vol. 35, No. 14, pp.3448-3456 Keil, C„ Forchert, A., Fastner, J., Szewzyk, U„ Rotard, W., Chorus, I., Kratke, R., 2002: Toxicity and microcystin content of extracts from a Planktothrix bloom and two laboratory strains. Water Research 36: 2133-2139 Lawton. L.A., Beattie, K.A., Hawser, S.P., Campbell, D.L., Codd. G.A., 1994:. Evaluation of assay methods for the determination of cyanobacterial hepatotoxicity. In: G.A. Codd, T.M. Jefferies, C.W. Keevil and E. Potter (eds). Detection Methods for Cyanobacterial Toxins, Special Publication No 149, The Royal Society of Chemistry, Cambridge, 111 -116. Miller, W.E.,Peterson, S.A., Greene, J.C., Callahan, C.A., 1985: Comparative Toxicology of Laboratory Organisms for Assessing Hazardous Waste Sites. J. Environ. Qual., Vol. 14, No. 4, pp. 569-574. Oberemm, A., Fastner, J., Steinberg, C.E.W., 1997: Effects of microcystin-LR and cyanobacterial crude extracts on embryolarval development of zebrafish (Danio rerio). Wat. Res. Vol. 31, No.l 1, pp. 2918-2921. Suter, G.W., 1996: Risk Characterization for Ecological Risk Assessmnent of Contaminated Sites. Prepared by the Environmental Restoration Risk Assessment Program, Lockheed Martin Energy Systems, Inc., Oak Ridge, Tennessee. ES/ER/TM-200 Szőke, S., Imre, A., 2000: Tájékoztató a Tisza és a Szamos 2000. I. negyedévében bekövetkezett rendkívüli szennyezéseiről és hatásairól a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség működési területén. Budapesti Közegészségügy 2000/3. p.227237. Törökné, K.A., László, E., Chorus, /., Fastner, J., Heinze, R.. Padisák, J.. Barbosa, F.A.R., 2000: Különböző országokból származó cianobaktérium populációk toxicitása. Hidrológiai Közlöny, 80. évf. 5: 350-351 Utgikar, V.P., Chaudhary, N„ Koeniger, A.. Tabak, H.H., Haines, JR., Govind, R... 2004: Toxicity of metals and metal mixtures: analysis of concentration and time dependence for zinc and copper. Water Research, 38: 3651-3658 Vezie, C., Benoufella, F., Sivonen, K., Bertru, G., Laplanche, A., 1996: Detection of toxicity of cyanobacterial strains using Artemia salina and Microtox assays compared with mouse bioassay results. Phycologia, 35 (6, Supplement), 198-202. Ward, C.J., Codd, G.A., 1999: Comparative toxicity of four microcystins of different hydrophobicities to the protozoan, tetrahymena pyriformis. Journal of Applied Microbiology. 86: 874-882 Víztani ismeretek oktatása az erdészeti felsőfokú képzésben DR. KUCSARA MIHÁLY - DR. RÁCZ JÓZSEF NYME Erdőmérnöki Kar, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Tanszék Az erdészeti tevékenyég sok vonatkozásban kötődik a vízviszonyokhoz, függ tőle, s ugyanakkor visszahat rá. Ez a kapcsolat nemcsak a gyakorlatban érvényesül, hanem természetesen az erdészeti felsőoktatásban is, a csaknem kétszáz évvel ezelőtti kezdetektől, napjainkig. A következőkben e hosszú történet, a víztani ismeretek oktatása történetének vázlatát mutatjuk be. A tantárgyak elnevezése és tartalma szoros kapcsolatban van az egyetem, a tanszékek és az oktatók történetével, amelyben a szakmai törekvések mellett, mindig jelentős szerepet játszott az időszerű társadalmi, gazdasági, politikai környezet is. A történéseket meghatározó belső és külső tényezők között kiemelt szerepe volt az oktatónak, az oktató tevékenységének és egyéniségének. Mindezek eredőjeként a tantárgyak megnevezése és a tantárgyi programok időről-időre változtak. 1. A kezdetektől 1904-ig A hazai erdészeti felsőoktatás kezdete 1808-ra tehető, amikor a Selmecbányái Bányászati Akadémián létrehozták az Erdészeti Tanintézetet, amelynek feladata részben a bányászakadémikusok képzése volt az erdészeti tudományokban, részben pedig mindazok képzése, akik kifejezetten az erdészeti pályát választották hivatásul [1]. 13