Hidrológiai tájékoztató, 2004

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Góg Imre: Az erdélyi Sóvidének jártunk

rok kisebbségbe kerültek, mégis itt él a második legna­gyobb számú 75 ezer fós magyar közösség. Kolozsvár környékén - Szamosfalván, Györgyfalván, Patán és Kolozson - kisebb szabad sós tó, kiépített sós strand található. Fürdeni a régi római és középkorban használt sóaknák helyén felgyűlt vízben lehet. A sós for­rások egy 110 m vastag sótömzsön keresztül törnek a felszínre. Tor dánok már a dákok és később a rómaiak alatt is nagy jelentőséget adtak az itt és a kör-nyéken lévő régi sóbányák. Az ezen vidéken található sóbányákról már egy 1075-ös vagyis I. Géza (1074-1077) korabeli oklevél megemlékezik. A tatárjárás elpusztította az itt élőket, de ezt követően a környék rövidesen, főként a kézdi széke­lyek egy csoportjának idetelepítésével elég gyorsan újra­népesült. Ekkoriban jött létre Torda város, amely a sóbá­nyászatához fűződő kiváltságait IV. (Kun) László (1272­1290) és III. András (1290-1301) királyoktól nyerte. Torda az Aranyos-folyó két oldalán, a Túri-patak torko­latánál elterülő 300-400 m magasságú dombokkal körül­vett völgyben fekszik. E völgyben kúszik fel déli irány­ból a Keresztes mező, a többnyire szőlőművelésre és le­geltetésre használt dombok vékony talajtakarója alatt pe­dig hatalmas, nagy mélységig lenyúló sótömbök rejtőz­nek. A várost a XV. században már nem csak sóbányá­szata, hanem céhes ipara és kereskedelme is virágzó vá­rossá tette. Az erdélyi Sóvidék gyöngyszeméhez, Szovátára ér­tünk. Azonnal a fürdőbe siettünk (1. kép). Szováta a szé­kely Sóvidék szerves része. Vulkáni kőzetekbe ágyazott sósziget a Görgényi-havasok nyugati lábánál 475-530 m­rel a tengerszint felett. Klimája az erdős dombközi me­dencék éghajlatának felel meg, melynek élettani hatása nyugtató. A szakemberek szerint itt van Európa egyik legérdekesebb heliotermikus tava, a nap sugarai által fel­melegített sós Medve tó. Az érdekességet a tó vizének meleg és sókoncentrálási rétegződése adja, a felszíntől a mélyebb rétegek felé, és míg a felszínen 20 °C körüli a víz, másfél m-res mélységben már elérheti az 50-60 °C­ot is (bár ha sokan fürdenek és felkavarják a vizet, a hő­mérsékletkülönbség kiegyenlítődik). Ezen a vidéken sok millió évvel ezelőtt tenger volt, a­mely később visszahúzódott, és a helyén leülepedett a só. A kialakult sóréteg alatt a víz barlangokat vájt ki. Az 1870-es évek végén egy ilyen barlang felszíne beomlott és ennek következtében alakult ki a legnagyobb, a Med­ve tó. (A tó alakja egy kiterített medvebőrre hasonlít.) Átlagos mélysége 10 m, legnagyobb mélysége 18 m. Több kisebb sós vizű tó is van még: Zöld, Veres, Fekete, Mogyorós tó (innen bányásszák a kezelésekre is alkal­mas, ásványi anyagokban gazdag agyagos iszapot). A magyarországi érdekeltségű Salina Invest Rt. tulajdoná­ba került gyógyüdülőben kiválóan kezelik (csak orvosi ajánlatra) elsősorban a nőgyógyászati betegségeket: má­sodlagos sterilitás, petefészek-elégtelenség, méhszáj gyulladások, krónikus petevezeték-gyulladás stb. Az el­fajult izületi betegségek, fájdalmas izületi és ízületen kí­vüli gyulladások, ficamok, törések utáni állapotok, külső idegrendszeri zavarokon kívül jó eredményeket érnek el a belső elválasztású mirigyek, idegkimerülés, anyagcse­re-, táplálkozási- és munkahelyi betegségek, ártalmak kezelésében is. A Medve tó körül a fürdőtelep kialakulá­sa 1893-ban kezdődött. Az első világháború előtt a ma­gyar arisztokrácia kedvelt nyaralóhelye volt Szováta, de a román királyi család is rendszeresen járt ide. 1. kép. A szovátai Medve tó A további úton Parajára érkeztünk. Az itteni sóbányá­szat már a római és a középkorban felszíni műveléssel történt. A mélyművelésű bányászat II. József (1780­1790) uralkodása alatt vette kezdetét. A sóréteg Paraj don nagyrészt a föld felszíne alatt helyezkedik el, de a felszí­nen is látható egy sószikla. Ez az egyik legfontosabb he­lyi látványosság. A só kitermelése (naponta 600 tonna sót hoznak a felszínre) során hatalmas csarnokok alakul­nak ki, melyek közül az egyiket megnyitották a látogatók és gyógyulni vágyók számára. A levegő itt száraz és tisz­ta, mivel a só magába szívja a nedvességet és megöli a kórokozókat, hőmérséklete pedig egyenletes, (17-18 °C) az asztmában és más légúti megbetegedésben szenvedők kiváló kezelési lehetősége. A bánya tulajdonában levő a­utóbusszal mentünk le a százhúsz m mély bányába, melyben jól felszerelt játszótér, asztalitenisz, focipálya, sakk, büfé és sok más szórakozási lehetőség segít abban, hogy az ott eltöltött idő minél tartalmasabb legyen. Talál­ható itt egy ökumenikus templom, ahol az oltár természe­tesen sóból készült és hangversenytermet is berendez-nek. Soha nem látott fejlődésnek indult itt a faluturizmus. Parajdon a sóbánya aranybánya lett. 200 ezren felüli az évi látogatottság. Langyos sós vizű strand is működik a településen. Gőg Imre 82

Next

/
Oldalképek
Tartalom