Hidrológiai tájékoztató, 2004

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Góg Imre: Az erdélyi Sóvidének jártunk

vat kialakítani, amelyre a vízkerekek és zúzóművek működtetésében nem lehetne számítani, ellenben a mosómüvek számára hasznos lehetne. A tavak után a vízgyűjtő árkok létesítéséről írt. Véleménye szerint a Szitnyai- (de obere Szitner graben, der untere Szitner grabe.) és a Főárkot (Haupt Graben) meg kell hosszabbítani, hogy a meglévő tavak egész évben kapjanak vizet. Ezeken kívül még a Gyekési- (Gyekischer Wasserführimg), a Krechsegrungi- (Krexengrunder graben) és a Hodrusi-vízvezetékre (Hodritzer Wasserführung) lehet számítani. Minden új tóhoz további vízgyűjtő árkokat kell ásni a környéken, s ha ezek sem lennének elegendők, akkor kis tárók áthajtásával távolabbi hegyekből is lehetne vizet kapni. így ha nem lesznek nagyon száraz évek, akkor a tavakat évente kétszer fel lehet tölteni. A térképen ezeket az új vízgyűjtő árkokat egy szaggatott vonal jelöli (künftige grabe, zu dem teuch bey hohe. Pöcke.; künftige graben). Végezetül a munkaszervezés kérdésével foglalkozik Mikoviny. Szerinte nem célszerű egyszerre elkezdeni minden munkát, mert ahhoz nem csak nagy befektetésre, hanem nagyon sok munkásra is szükség lenne. Először a Reichaui-tárót kellene elkezdeni, a munka során kiderül, hogy mennyi idő alatt végeznének vele. Mielőtt még befejeznék, megkezdhetik a Reichaui-tavak építését, ha nincs mód egyszerre a kettőt, akkor először a Reichauifelső-tavat. Eközben a „hohen Pöckennél" lévő tó felállítása is megtörténhet. Majd ez után következne a „hohen Pöcken" alatti és a hegybányai malomnál lévő tó. Ily módon háromszor több vízzel lennének ellátva a bányamüvek, melynek kétharmadát vízemelésre és szállításra, egyharmadát zúzó- és más bányaművek meghajtására lehetne használni. A zúzóművek számát is lehetne növelni. Ha a kincstár nem tudná biztosítani a munkához szükséges összeget, akkor 60000 forintból is el lehetne kezdeni, és az egymás után megépített tavak hasznából lehetne finanszírozni az építkezést, és hat éven belül be lehetne fejezni. E javaslatok közül a Reichaui-tó Mikoviny irányításával 1740-ben elkészült, de nem két, hanem egy tó épült, 1746 után építették meg a harántgátat. A többi tó nem készült el, ahogy azt Zipser Mátyás 1747-es rézmetszetű, Grund-Riess der gantzen Schemnitzer Revier...című térképe is bizonyítja. 2. ábra. A Reichaui-tavak terve az 1. ábra térképén * A bécsi levéltárakban a Magyar Ösztöndíj Bizottság Collegium Hungaricum kéthónapos Ösztöndíjának, a szlovákiai levéltárakban pedig szintén a Magyar Ösztöndíj Bizottságtól elnyert kéthónapos tanulmányútnak köszönhetően kutathattam. [Reisz T. Csaba: Mikoviny Sámuel udvari kamarai mémök. In: A magyar térképészet nagyjai. Budapest, 2001. 164-178. JMikovinynek a Selmecbánya környéki tórenszer kiépítésében való részvételéről 1. Török Enikő: Mikoviny Sámuel részmetszetü megyetérképei. A mérnök-térképész élete és munkássága Doktori disszertáció. Kézirat. Budapest, 2002. 18-25. (Elérhető az ELTE BTK Történeti Intézetének könyvátárában.), ahol részletes utalás található a témával kapcsolatos szakirodalomra is. 'österreichisches Staatsarchiv (Wien) Hofkammerarchiv Münz- und Bergwesen, Ungarn 1738. aug. 16. 16. r. Nr. 92/2. fol. 894-936., a térkép lelőhelye: Státny ústredny bansky archív, Banská Stiavnica, Zbierka máp a plánov 562. Az erdélyi Sóvidéken jártunk A 2003. évi munkatervünknek megfelelően az MHT Békés megyei Területi Szervezete 50 fős csoportjával szeptember l-jén Gyuláról indultunk el tanulmányutunkra, Réti László titkár vezetésével. A só nemcsak fűszerként fontos, hanem az emberi szervezet számára életszükséglet is. Az ember arany nélkül tud élni, de só nélkül nem - mondta Lassiodorus római történetíró valamikor 1500 évvel ezelőtt. Liebig híres kémikus állapította meg, hogy a drágakövek közül a só a legértékesebb egyike a legrégebbi szervetlen vegyület, amit az ember ismer. Amikor Erdély római tartomány volt, a székely Sóvidéken már intenzíven bányászták a sót. A sós tavak gyógyhatásai ősidők óta ismertek. A gyógyulást nyújtó Sóvidék megismerése céljából szerveztük szakmai utunkat. Az Erdélyi-medence nyugati peremén elhelyezkedő Kolozsvárra értünk. A város a középkor óta Erdély egyik kulturális központja. Az elmúlt évtizedek alatt a magya81