Hidrológiai tájékoztató, 2004

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Völgyesi István: A Maros-hordalékkúp felszín alatti vízháztartása, kitermelhető vízkészlete

járás váltakozásai miatt) megmarad, de a minimális és maximális szintek egyaránt 50 cm-rel mélyebben alakulnának ki. A tapasztalatok szerint az ilyen mértékű süllyedés kárt nem okoz, sőt, gyakran nem is észlelhető a mezőgazdaság számára. A vizsgálat úgy zajlott, hogy a modellben - több szcenárióban - folyamatosan növeltük a termelést, egészen addig, míg a modellterület valamelyik (egyetlen) pontján el nem értük az 50 cm-es süllyedést. A vizsgálatokat száraz és csapadékos időjárás mellett is elvégeztük. Egy csapadékos évben természetesen nagyobb termelés tartozik a kritikus depresszióhoz. Négyszer két szcenáriót vizsgáltunk: - Az első két szcenárió a maximális talajvíztermelés (az első vízadó rétegből történő termelés) lehetőségeit vizsgálja. - A harmadik és negyedik szcenárióban meghatároztuk azt a maximális rétegvízmennyiséget, amelyik a hat üzemelő vízbázis területén, illetve a két távlati vízbázisnál (Bánkút és Magyardombegyház) termelhető. - Az ötödik és hatodik szcenárióban a talajvíz és rétegvíz kombinált termelésének a maximumát kerestük. Ebben a változatban a talaj víztermelés 25 000 m

3/d, a rétegvizeket pedig - az l-es szcenárióhoz hasonlóan - a hat jelenleg üzemelő illetve a két távlati vízbázisnál termeltetjük. - A két utolsó szcenárió szintén kombinált termelést vizsgál, de ezekben nem a két „hivatalosan" nyilvántartott távlati vízbázist, hanem helyettük Kaszapert és Kúnágotát vettük figyelembe, a jelenlegi termelések súlypontjától délebbre. A nyolc szcenárióban kapott kitermelhető vízmennyiségeket a 3. táblázatban foglaltuk össze (adatok m

3/dban). Maximális talajvíztermelés esetén - száraz és csapadékos időjárás mellett egyaránt - szinte az egész területen nagy süllyedések alakultak ki. Azt vártuk, hogy a maximális 50 cm a legnagyobb termelések felett jelenik meg, de a depresszió szétterülése miatt a süllyedés ott lett nagyobb, ahol az utánpótlódás csak felülről, a csapadékbeszivárgásból származhat (oldalról viszont nem): a Battonya melletti magas felszíneken. A maximális rétegvíztermelés száraz időjárás mellett 157 000 m

3/d lehet, ekkor már 40 cm-es süllyedések várhatók a Bánkút-Lőkösháza közti részen, de a maximális érték még mindig Battonyánál lesz. Csapadékos időjárásnál a termelhető mennyiség nem sokkal több (164 000 m

3/d), a maximális süllyedés viszont most már a legnagyobb termelések közelében van. A kombinált termelés vizsgálata során kitűnt, hogy sok fllgg attól, hol termeljük a rétegvizet. A termelés egy részének déli irányba való áthelyezése nagyobb süllyedéseket eredményezett az ilyen szempontból érzékenyebb Battonya-környéki területeken. Minden modell pontatlan. Mégis ki lehet jelenteni, hogy a Maros-hordalékkúp területéről a jelenleginél nagyobb vízmennyiség termelhető. A jövőre nézve a száraz időjárásra és a kombinált termelésre vonatkozó (a 3. táblázatban vastagon keretezett) értékeket kell figyelembe vennünk, ennek alapján 115 000 - 144 000 m

3/d rétegvízmennyiség adódik. III. táblázat Száraz időjárás (1991) Csapadékos időjárás (1999) Talajvíztermelés maximális talajvíz 59 000 116 000 Talajvíztermelés maximális rétegvíz 85 000 85 000 Rétegvíztermelés maximális talajvíz 11 000 11 000 Rétegvíztermelés maximális rétegvíz 157 000 164 000 Kombinált talajvíz 25 000 25 000 termelés 1 rétegvíz 144 000 160 000 Kombinált talajvíz 25 000 25 000 termelés 2 rétegvíz 115 000 150 000 A modell szerint a vízbázisok elhelyezésének komoly szerepe van a kitermelhető vízmennyiség nagyságánál, ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy a modellezés permanens állapotra történt, ennélfogva túlbecsüli a távolabbi területekre, így a Battonya melletti magaslatok talajvizére gyakorolt hatást. A valóságban ennek a hatásnak a kialakulásához nem áll rendelkezésre végtelenül hosszú idő (mint a modellben), hanem rövidebbhosszabb száraz éveket csapadékosabbak követik, így a dombok talajvize újra fel tud töltődni. Valószínű tehát, hogy a déli területeken megvalósított termelés esetén is inkább a 140 000 m

3/d körüli rétegvízkészletet tekinthetjük mértékadónak. 77