Hidrológiai tájékoztató, 2003

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: A magyar vízgazdálkodás történetének évfordulói 2004-ben

1954. Az ózdi iparvidék fejlesztésének részeként üzembehelyez­ték a város 6,3 km hosszú csatornahálózatát. A rendszer ek­kor még nem tartalmazta a szennyvíztisztító telepet, amely­nek kiépítéséhez tíz évvel később fogtak hozzá. 1954. Valamennyi népgazdasági ág közül elsőnek a vízügy készí­tette el távlati fejlesztési tervét: az Országos Vízgazdálko­dási Keretterv vázlatát. 1954. Az Országos Földtani Főigazgatóság a vízfeltárásokkal fog­lalkozó vállalatoknál megszervezte a vízföldtani szolgálatot, amelynek keretében a Ceglédi és Kaposvári Mélyfúró Vál­lalatok üzemvezetőségeihez l-l geológust és technikust osztottak be. 1954. Megkezdődtek Szolnok városának általános csatornázási munkái. 1954. Megkezdte működését az Eger melletti Kisnána fásított le­gelőjén az Erdészeti Tudományos Intézet "Kopárfásítási Kí­sérleti Állomás"-a. A kísérletek célja az volt, hogy tisztáz­zák a kopár és kopárosodásnak indult területek vízgazdálko­dási körülményeit, valamint kikísérletezzék a kopárfásítás módszereit. 1954. A 6900/1954 M.E.sz. rendelet a természetes vizek halászati jogát az államra ruházta. A halászati igazgatás, termelés és a halászati műszaki tevékenység irányítását pedig az újra felállított Országos Halászati Felügyelőség vette át. 1954. A nemzetközi Dunabizottság a romániai Galati-ból Buda­pestre tette át székhelyét. 1954. A Fővárosi Tanács Mélyépítő- és Tervező Vállalata elkészí­tette a napi 100 000 m 3 teljesítményű Délpesti Ipari Vízmű terveit. Az építkezés a következő évben kezdődött meg. 1954. Salamin Pál egyetemi tanár hazánkban elsőként kezdte meg a hótakaró víztartalmának mérését, s készített segédletet a víztartalom becslésére, illetve a keletkező belvizek mennyi­ségére. 25 éve 1979. január A budapesti szennyvizek iszapjának mezőgazdasági hasz­nosításáról rendezett ankéton a kutatásban részt vevő Fővá­rosi Csatornázási Müvek, Gödöllői Agrártudományi Egye­tem, Országos Közegészségügyi Intézet szakemberei beszá­moltak arról, hogy a délpesti folyékony rothasztott iszappal végzett kísérletekben nem mutatkozott semmilyen toxikus hatás (nagyobb iszapdózisok mellett sem), sőt a jelzőnövé­nyek a többiekhez képest jelentős terméstöbblettel hálálták meg az iszaptrágyázást. 1979. február 6. A Minisztertanács "Az emberi környezet védelmével kapcso­latos tevékenységek irányításáról" szóló 1003.SZ határozata az OVH feladatkörébe utalta a felszíni és felszínalatti vizek mennyiségének és minőségének védelmével összefüggő te­vékenységek ágazati irányítását. 1979. március 11. Befejeződött a szegedi partfal rekonstrukciója, s a nagy sze­gedi árvíz centenáriumára sikerült - egy városképileg is je­lentős alkotással - a város árvédelmi biztonságát magasabb szintre emelni. A partfalat díszítő árvízi emlékművet, Se­gesdy György szobrászművész alkotását Gergely István ál­lamtitkár avatta fel. Az évfordulóra készült el a marostorki gátőrházban az a kiállítás, amely vízügyi történeti emlék­helyként azóta bemutatja a nagy árvíz dokumentumait. 1979. április 2. A budapesti Nemzetközi Balneológiai Kongresszus résztve­vői voltak az első vendégei a Margit sziget melegvizeit hasznosító Termál gyógyszállónak. 1979. április 6. \Galli László (Budapest), mérnök, mémökgeológus, a vízé­pítési műtárgyak, s ezek között is elsősorban az árvédelmi töltések talajmechanikai kérdéseinek kiváló szakértője. (• Léva, 1904. június 3.) 1979. április 10. Magyarország csatlakozott a vízi élőhelyek és vízimadarak védelméről 1971-ben megkötött Ramsari Egyezményhez. Ezzel együtt kijelölték hazánkban azokat a területeket, ame­lyek a konvenció előírásainak megfeleltek. 1979. május 1. A bajai vízgazdálkodási főiskola Vízgazdálkodási Intézet­ként a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola szervezetébe tagolódott. 1979. augusztus 5. Kormányzati szinten jóváhagyták a Balatoni Vízgazdálko­dási Fejlesztési Programot és az abban foglalt üdülőkörzeti regionális rendezési tervet, amely - többek között - regioná­lis csatornázási, szennyvíztisztítási és szennyvízelvezetési rendszerek létrehozását írta elő. 1979. augusztus 11. A XIV. Csongrádi Napok keretében Breinich Miklós OVH elnökhelyettes felavatta Tóth Béla szobrászművész "Kubi­kos" szobrát. 1979. augusztus 15. Megjelent az OVH elnökének "Az Országos Vízgazdálko­dási Keretterv továbbfejlesztéséről" szóló utasítása, amely­ben rendelkezett az OVH Kerettervi Bizottság felállításáról, és a Keretterv elkészítésének 1983. évi elkészítési határide­jéről. 1979. szeptember 21. A Kulturális Minisztérium és az OVH megállapodást kötött a vízügyi nagylétesítmények építési területén végzendő ré­gészeti feltárásokról. 1979. t Vajda József (Budapest), gépészmérnök, az OVF egykori elnökhelyettese, a Vízépítőipari Tröszt vezérigazgatója. (* 1918.) 1979. Az Észak-budapesti szennyvíztisztító telep napi 140 ezer m 3-es kapacitású I. kiépítési ütemének terveit a pályázatot megnyert szovjet cég leszállította. 1979. Budapesten, a XII. kerületi Nagyenyed utcában megnyílt a főváros első gyógyvíz mintaboltja, amelyet a VIKUV üzemeltetett. 1979. A korábbi Közös Műszaki Bizottság utódaként megalakítot­ták a Magyar-Csehszlovák Határvízi Bizottságot, a-mely rendelkezett a Duna jobb parti bagaméri mellékágrendszer rendezéséről, valamint a rajkai, bősi, kisbodaki és nagybaj­csi gázlós szakaszok kisvfzszabályozásáról. Fejér László 1A

Next

/
Oldalképek
Tartalom