Hidrológiai tájékoztató, 2003

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - A Magyar Hidrológiai Társaság XXI. Országos Vándorgyűlése ajánlásai

A Magyar Hidrológiai Társaság XXI. Országos Vándorgyűlése ajánlásai Kiemelt általános ajánlások 1. A Hidrológiai Társaság tevékenységének legyen az egyik legfontosabb vezérelve a vizek és a vizes élőhelyek jó ökológiai állapotát, valamint az EU tagállamok lakosságának életminőségét biztosító vízgazdálkodás. 2. A Magyar Hidrológiai Társaság tekintse kiemelkedő feladatának a következő 300 napban a magyar társadalom és a Magyar Kormány támogatását az EU víz- és vízi környezet-gazdálkodási szabályozásainak bevezetésében és az EU csatlakozást követően ezek végrehajtásában. 3. Az előbbi pontokban megfogalmazott célkitűzések megvalósítása érdekében a Magyar Hidrológiai Társaság dolgozza ki saját akcióprogramját és kezdeményezzen közös hazai és nemzetközi akcióprogramokat a környezet- és természetvédelmi szakmai, tudományos és más civil szervezetekkel. Az EU Víz Keretirányelv (VKI) végrehajtásának feladatai 1. Átfogó és az eredményes EU csatlakozáshoz szükséges minden víz- és vízi környezetgazdálkodási ismeretre kiterjedő oktatási és képzési programot kell kidolgozni a víz- és vízi környezetgazdálkodással foglalkozó szakemberek minden célcsoportja számára. Kezdeményezni kell azt, hogy a Kormány biztosítsa a Program finanszírozását. 2. Ki kell dolgozni a tananyagokat a különböző célcsoportok számára. Ezt a VKI útmutatók kidolgozásával, adaptálásával és tesztelésével párhuzamosan kell végezni, annak érdekében, hogy az oktatást időben meg lehessen kezdeni. 3. El kell émi, hogy a magyar társadalom legkülönbözőbb rétegei és érdekcsoportjai, az érdekeltek, érintettek és érdeklődők részt vegyenek a VKI végrehajtásának folyamatában. 4. Jelenleg a legfontosabb a részvétel - a VKI végrehajtásához készülő útmutatók kidolgozásában EU szinten, a Duna vízgyűjtő szintjén és hazai szinten, - a VKI végrehajtási stratégiájának folyamatos fejlesztésében, - a jogharmonizációban, és a - tagjelölt országok közös érdekeinek érvényesítésében. 5. Nagyon fontos, hogy a Magyar Hidrológiai Társaság, a víz- és vízi környezetgazdálkodás legfontosabb, nem kormánytól-függő hazai szakmai szervezete, részt vegyen az előző folyamatokban és elősegítse a VKI sikeres végrehajtását Magyarországon és a Duna vízgyűjtőjén. 6. A hazai és nemzetközi tapasztalatok figyelembe vételével ki kell választani a különböző esetekben, a különböző társadalmi célcsoportok bevonásának legjobb módszereit. 7. Részletes elemzések alapján kell dönteni a nyilvánosság bevonási koncepciótervben tett javaslatok bevezetéséről. 8. A társadalom bevonásának tervezését és folyamatát már most el kell indítani. Tevékenységlistát kell összeállítani és rugalmasan fejleszthető stratégiát kell kidolgozni. 9. A fontos javaslatainkat érvényesíteni kell a Duna vízgyűjtő szintjén is. 10. Részletes elemzést kell készíteni a VKI végrehajtásának módjáról az árvízmentesítés és árvízvédelem tervezésében és megvalósításában. 11. Indítson a Hidrológiai Társaság virtuális fórumot „Az EU Víz Keretirányelv Végrehajtása - Kérdések és Válaszok" címen. 12. Meg kell vizsgálni a vízszál-követéses hosszelvényvizsgálatok alkalmazási lehetőségeit a Víz Keretirányelv végrehajtásának folyamatában. 13. Támogatni kell a víz- és környezetügyi igazgatást abban, hogy a VKI végrehajtásához szükséges pénzügyi forrásokat biztosítsa a Kormány. A Tisza-Duna-völgyi árvizek értékelése és fejlesztési feladatok 1. Az 1975-ben meghatározott mértékadó árhullámképet az 1971 -et követő mérési adatok, az azóta elért kutatási eredmények, valamint új vizsgálati módszerek felhasználásával ismét határozzák meg a Tisza vízrendszer jellemző szelvényeire. 2. Szervezeti változások várhatók a Magyar Honvédség átalakulása keretében, ezért újra kell gondolni a mozgósítással kapcsolatos feladatokat a vízkárelhárításban, illetve ki kell terjeszteni az együttműködést a szomszédos államokra a közös, összehangolt védekezés megszervezése érdekében. 3. Meg kell alkotni a vízkárelhárítás térinformatikai rendszerének felépítéséhez szükséges terepmodelleket. 4. Kiemelt jelentőségű a társadalom árvízvédelmi tudatának, illetve ismereteinek fejlesztése. Kiemelten kell kezelni a társadalom bevonását a VTT részletes kidolgozásába és megvalósításába. Meg kell találni az egyes társadalmi rétegek, illetve csoportok bevonásának leghatékonyabb módját. 5. Figyelemmel kell kísérni a hordalékmozgási folyamatokat, különös tekintettel a hullámtér változásaira, az anyagforgalmi mérleg becslésére a korábbi mérések eredményeire alapozva. 6. Szorgalmazni kell az együttműködést a természetvédelem és a vízügyi szakágazat között annak érdekében, hogy a közösen megoldandó feladatokhoz szükséges alapadatok rendelkezésre álljanak, különös tekintettel az erre vonatkozó Kormányhatározatra. 75