Hidrológiai tájékoztató, 2003

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Cziráky József: A nagyatádi gyógy- és strandfürdő termális gyógyvizének balneotechnikai vizsgálata 1952-1970 között

A nagyatádi fürdő fejlesztése A város szívében, a szépen parkosított Széchenyi térről nyílik a fürdő főbejárata. Az 1906-ban fürt langyos vizű artézi kút üzembe helyezése után, 1907-ben létesült a város közfürdője. 1934-ben - a II. sz. hévízkút létesítésekor - „Nagyatád nagyközség elöljárósága és a Gyógyfürdő Bizottság" ismertetést állított össze a Nagyatádi Artézi Gyógyfürdőről és ásványvízéről, melyben közölték dr. Emszt Kálmán [7] és dr. Dalmady Zoltán [8] tanulmányait. A fedett fürdőrészt 1937-ben feltételesen gyógyfürdővé nyilvánították, melyet 1952-ben bővítettek és korszerűsítettek. 1962. június 7-én dr. Székely Miklós [13], dr. Toók Árpád és dr. Cziráky József [2] hivatalos szemlét tartott a nagyatádi fürdőben, melyen a Községi Tanács részéről Lőczi László vett részt. A felújított fedett fürdőben akkor egy 84 m

3-es kétrészes gyógymedence és egy 10 m

3-es hideg vizes medence, továbbá egy 80 m

3-es nyitott gyógymedence és 19 kád üzemelt a II. sz. hévízkút meleg vízével. Az iszappakoló még nem üzemelt. Az SZTK betegeket orvosi rendelőben vizsgálták meg. A fürdő parkjában a strandfürdő egy 25 m-es úszó- és fürdőmedencével, valamint egy 30 m

3-es gyermekmedencével üzemelt az I. sz. kút langyos vízével. 1967. áprilisában dr. Várvizy János járási főorvos felterjesztette az OGYFI-hoz a Pécsi Tervező Vállalat részéről Köves Emil [14, 15] és munkatársai által készített tervdokumentációt a nagyatádi fedett fürdő fejlesztéséről, mely a gyógyfürdővé minősítés érdekében készült. E sorok írója [16] a tervdokumentációról a vonatkozó műszaki előírások és jogszabályok alapján közölte szakvéleményét. 1968. júniuséban dr. Berend Ernő megyei főorvos felterjesztette a nagyatádi tervezett gyógyfürdő törzskönyvét és mellékleteit, mely a hiányosságok miatt nem volt elfogadható. Dr. Zákonyi Ferenc [1] 1977-ben a dunántúli gyógyfürdőkről és fürdőkről írt könyvében részletesen ismertette a nagyatádi fürdő akkori állapotát. Megjegyezte, hogy a termálfürdő nagy forgalma ellenére a víz gyógyvízzé nyilvánítása még nem történt meg. 1982-ben a Dunántúl ásvány- és gyógyvizes közfürdőiről készült összeállításban [17] Nagyatád még csak az elismert gyógyvízzel üzemelő közfürdők között szerepel. 1986. december 18-án dr. Szirtes István kórházigazgató főorvos és dr. Novothny György osztályvezető főorvos meghívására a szerző, mint OGYFI szaktanácsadó és dr. Géher Pál ORFI főorvos részt vett a Nagyatádi Termálfürdő felújítása utáni ünnepélyes átadás-átvételén. A fürdőt dr. Ujsághy Erzsébet megyei főorvos adta át a Városi Tanácsnak, melyet Hamvas János tanácselnök vett át üzemeltetésre. A termálfürdőben akkor háromrészes fedett medence, kis nyitott medence, súlyfürdő, kádfürdőrészleg, fizikoterápiás-részleg, iszappakoló és szauna várta a vendégeket. A Népjóléti Minisztérium Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóságának l/1991./NK.l./Gyf. Számú közleménye szerint a Nagyatádi (Somogy megye) Termál Gyógyfürdő 66/Gyf/1988. számmal körzeti betegellátásifeladatokat ellátó gyógyfürdő. IRODALOM [1] Zákonyi F. : A Dunántúl gyógyfürdői és fürdői. Budapest, 1977. Nagyatád 204. o. [2] Cziráky J.: Jelentés a nagyatádi fürdő vizsgálatáról. Budapest, 1962. Kézirat. [3] VITUKI: Magyarország hévízkútjai. 1977-1985. IV. k. Budapest, 1988. [4] Cziráky J.: Jelentés az Országos Balneológiai Kutató Intézet (1966-tól Országos Gyógyfürdőügyi Igazgatóság) Hidrogeológiai Osztályának vízhozam és hőmérséklet méréseiről. Nagyatád, 1952-1953. Hidrológiai Közlöny. 1955. 447. o. 1954-1955. Hidrológiai Közlöny. 1958. 152. o. 1956-1957. Hidrológiai Közlöny. 1959. 320. o. 1958. Hidrológiai Közlöny. 1961. 174. o. 1959-1960. Hidrológiai Közlöny. 1963. 541. o. 1961-1962. Hidrológiai Közlöny. 1964. 524. o. 1963-1965. Hidrológiai Közlöny. 1970. 92. o. 1966-1968. Hidrológiai Közlöny. 1971. 136. o. 1969. Kézirat. 1970. Kézirat. [5] Papp F.: Az ásvány- és gyógyvizek hidrológiája és fürdőtani leírása. (

Schulhof Ö. szerk.: Magyarország ásvány- és gyógyvizei) Budapest, 1957. Nagyatád 298. o. [6] VITUKI: Magyarország hévízkútjai. Budapest, 1965. [7] Emszt K.: A nagyatádi hévíz chemiai elemzésének eredménye. (A Nagyatádi Artézi Gyógyfürdő és Ásványvíz c. kiadványban) 1934. 5. o. [8] Dalmady Z.: Vélemény a nagyatádi héwíz balneológiai értékéről. (A Nagyatádi Artézi Gyógyfürdő és Ásványvíz ismertetése c. kiadványban) 1934. 7. o. [9] Sarló K. - Papp F. - Frank M.: Magyarország ásványvizei. Budapest, 1949. 45. o. [ 10]Cziráky J.\ Feljegyzés a nagyatádi fürdő II. sz. hévízkút gyógyvíz törzskönyvéről. Budapest, 1968. Kézirat. [11 ]Cziráky J.\ Szakvélemény a nagyatádi II. sz. hévízkút vizének elismeréséről. Budapest, 1979. Kézirat. [\2\Novothny Gy. - Angyal Z: A Nagyatád, Széchenyi tér III. számú kút termálvizének klinikai vizsgálata. Balneológia, Gyógyfürdőügy, Gyógyidegenforgalom, 1991/3. 167-170. o. [\3]Farkas K. - Frank M. - Schulhoff ö. - Székely M:. Magyarország gyógyfürdői, gyógyhelyei és üdülőhelyei. Budapest, 1962. Nagyatád 340. o. [14] Köves E.: Tanulmányterv a nagyatádi fürdő továbbfejlesztési munkáihoz. Pécs, 1966. Kézirat. [15]ATövej E.: Kiviteli tervdokumentáció a Nagyatádi Gyógyfürdő fizikoterpáia átalakítási munkáihoz. Pécs, 1966. Kézirat. [16] Cziráky J.: Feljegyzés a nagyatádi fürdőtelep átalakítási munkáiról. Budapest, 1967. Kézirat [\l]Cziráky J.\ A Dunántúl ásvány- és gyógyvizes közfürdői. Balneológia, Rehabilitáció, Gyógyfürdőügy. 1982/4. 367. o. 30