Hidrológiai tájékoztató, 2003

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Szlabóczky Pál: Az 1988-2002 közötti, kelet-bükki karsztvíz kutatásaim

Az 1988-2002 közötti, Keleti-Bükki karsztvíz kutatásaim SZLABÓCZKY PÁL A legutóbbi másfél évtizedben - fóként a MIVIZ Rt. illetve jogelődje megbízásából - a Mezőkövesd-BánkútKazincbarcika vonaltól keletre eső Bükk térségi területen végzett kutatások és dokumentációi, azok történeti összefoglaló jellege miatt kerültek ismertetésre Budapesten és Miskolcon, főként a vízbázis védelmi és fejlesztési programok kiszolgálása céljából. Karsztkutatási tevékenységem 1952-ben, a Magyar Hidrológiai Társaság által támogatott miskolci zsomboly kutatások iránti érdeklődéssel indult, amikoris kisdiákként csak „külszíni" tevékenységet végezhettünk barátaimmal (telefonos őrszolgálat, meder elzárások, patakhozam és elnyelődési helyek megfigyelése, barlangi üledékvizsgálatok). Az 1953/54-ben elvégzett hidrogeológus technikusképző tanfolyam után a „barlangozást" abba kellett hagynom súlyos reumatikus láz miatt. Diákos érdeklődésem 1958-63 között terelődött újból a bükki karsztkutatás felé, a tervezett Forrásvölgyi Víztározó geológiai kutatása során. Mindkét időszakban szerencsém volt a legjelentősebb hidrológus és geológus szakértőinket látni, hallgatni. Új időszakot jelent az 1964-72 közötti MTESZ társulati munkabizottságok keretében végzett közreműködés (Diósgyőr, Szinva, Nyavalyáshegy, Csipkéskút stb.). Ezután az ipari méretűre növekvő „fúrásos" karsztvízgazdálkodási igényt (1973-1988) már csak az Országos Földtani és Kutató és Fúró Vállalat által lehetett kielégíteni, együttműködve a Borsodi Szénbányákkal, Bányászati Kutató Intézettel és a Vízgazdálkodási Kutató Intézettel. Az előadás tárgyát képező „legújabb" időszakban (1988-2001) az előző kutatásokból felhalmozódott ismeretanyag, új gazdasági igényeknek megfelelő összefoglaló szolgáltatása a jellemző. Ezen időszakban készült munkákat az 1. áblázat foglalja össze, gyakorlati csoportosításban. A következőkben a 46 munkából néhány érdekesebb részletet emelünk ki. A bükki karsztforrások teljesítmény vizsgálatának összefoglaló vizsgálatát a 2. táblázat tartalmazza, kereken 50 év időszakos adatai és az 1988-97 közötti részletes, folyamatos méréseink szeftnt. Az előadásokon bemutatott másfél tucatnyi ábrából itt csak néhányat tudunk közölni. A vízhozam előrejelzési diagram seregből a Szinva forrás nagyvízi hozamainak csökkenési („lecsengési") görbe seregét szemléltetem az 1. ábrán. A vízbázis fejlesztési munkák közül a természetvédelmi kívánalom miatt kis átmérőjű szintes fúrással megcsapolt Garadna főforrás bonyolult vízvezető geológiai szerkezetét érzékelteti vázlatosan a 2. ábra. A 80-as években befejezetlenül maradt Diósgyőr-Királykúti aknás-tárós víztermelő rendszer segédkutas hozamnövelési javaslatának hidraulikai elvét a 3. ábra magyarázza. A vízvédelmi munkák ábrái közül a Diósgyőr-Tavi forrás elvi hidrogeológiai szelvényét mutatjuk be, a földtörténeti forrás vándorlások és a jelen időszaki víztermelési szennyeződések közötti szerkezeti kapcsolat miatt (4. ábra). A hévizes „blokkból" a miskolci hévízkutakon végzett egymásrahatási vizsgálatok ténylegesen mért hidraulikai met-szete látható az 5. ábrán. Geotechnikai munkák közül az 1990-2000-ben végzett Miskolc-Tapolca Barlangfürdő sziklaüreg feltárásaihoz készített kőzetmechanikai állékonysági mintaszelvény érdemes bemutatásra (6. ábra). i * a 1. ábra. Szinva forrási akna nyári félévi hozam csökkenési görbe serege (1988-1997) 31