Hidrológiai tájékoztató, 2003

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Góg Imre: A Szent Anna tó és a Mohos tőzegláp

ja. Vize lassan szivárog át a déli kráterfal közepén, ahol időszakos források alakjában bukkan elő a Zsombor-patak jobb oldalán. A Szent Anna tó víztükre a Csornád kráterében képződött, átlagosan 950 m tengerszint feletti magasságban, a vulkán lábánál kanyargó Olt folyó fölött átlagosan 250 m magasságban. 2. ábra. A Szent Anna tó (Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és képekben. Magyarország VII. kötet, Budapest, 1901. p. 313.) A tó 19,5 ha területet foglal el, mélysége a közepén 7,2 m, kerülete 1737 m, köbtartalma 786.000 m

3 víz. A tó hosszabbik, ÉK-DNy-i irányú tengelye 620 m, az erre merőleges kis tengely 465 m. A kráterhegy peremén csermelyek, patakok táplálják a tó vizét. Élővilága szegényes, ami csökkent ásványi só tartalmának tudható be. Parti iszapos, nádas részeiben vízisikló, tarajos gőte él, apró vízi poloskák és alacsonyrendü rágcsálók társaságában. Keleti felében megindult a feltöltődés, a tó fenekét egyre vastagabb iszapréteg borítja. Északi részén vadrécék és más átvonuló vízimadarak pihenőhelyei. Amerikai törpeharcsát mesterségesen telepítették az 1940-es években a tóba. A tó nevét a középkorban a környék bányásznépe (kén, kő, homok és kavics bányászat) szent Annát - Mária édesanyját - tisztelte. Mielőtt a bányászok védőszentjüknek Szent Borbálát tekintették, a székelyek már jóval korábban Szent Annát tekintették védőszentjüknek. A Szent Anna tó, mint régi pogánykori (kultikus) vallási célokat szolgáló búcsújáró hely lett. Már 1349-ben oklevelek említik, hogy vonzotta Csík, Kászon és Háromszék megyék egyszerű népét. Évente kétszer - Anna napján és Kisasszony napján tartott, nagy tömegeket mozgató búcsúkon, három irányból indulva 20-30 ezer ember gyűlt össze a tónál. Körbejárták az elragadó szépségű csendes tó vizét, szent zsolozsmát énekelve. A tó északi oldalán Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus kápolna épült 1764-1765 között. Itt tartották a búcsúkat. A kápolna 1852-ben leégett. A búcsúkat 1786. augusztus 13-án kelt pásztorlevélben gróf Batthyány Ignác püspök eltörölte, mert a búcsúk után botrányos kihágások és verekedések is előfordultak. 1830-tól lettek újra engedélyezve a búcsúk, de ezeket Kovács Miklós püspök 1844-ben ismét betiltotta. A későbbi újra beindult búcsúk 1944-ig, a háborús eseményekig tartottak. A ma is meglévő pici Szent Annakápolna 1976-1977. évek között épült. (Minden vasárnap 17.00 órakor miséznek.) Tornyában 50 kg-os csengettyűharang 1928-ból származik. 1990-től ismételten nagy részvétellel történnek az Anna-napi búcsúk, melyeket minden év júliusának végén, egy szombati napon tartanak. Az első részletes felmérést 1908-ban Gelei József végezte a tóról. A víz sótartalmát 0,002%-ban határozta meg (100 cm

3 vízben 0,002 g), ami az egyszeri desztillált víznél is kevesebb ásványi anyag tartalom. Ez mutatja, hogy a tó vizét csupán a légköri csapadék táplálja. A víz átlátszóságát 1957-ben, amikor vizsgálták, a Sechi-íé\t korong 4,5-5 m mélységig látszott a tóban. A Szent Anna tó vizét ihatónak minősítették. A Szent Anna tóhoz Tusnádfürdőtől a 12. sz. úton dél felé haladva, Sepsibükszádtól a 113-as úton balra fordulva haladunk. A torjai elágazástól ismét balra kanyarodva, a 113/A sz. úton a Zsombor patak völgyében a Kukujcás és a Töberce magaslatok között felfelé halad az út. A nyeregnél az út mellett magyar és román nyelvű tábla jelzi a tőzegláp védett területének határát, mely öt stilizált hattyút ábrázol. Ezek a Csomád-Bálványos Kisrégió ugyanannyi alapító települését - Tusnád, Lázárfalva, Tusnádfürdő, Sepsibükszád és Toija - szimbolizálja. Az ikerkráter vízválasztójától (1089 m) ereszkedik le az út a tóhoz. Ez az 1970-es év elején épített út megnövelte a turistaforgalmat, de a természetvédelmi problémákat is megsokszorosította. A 2001. év nyarára a Szent Anna tó vizének szennyezettsége ijesztő méreteket öntött, egy barna színű algafaj szaporodott el. Emiatt a Hargita Megyei Környezetvédelmi Felügyelőség megtiltotta a gépkocsiforgalmat, parkolást a kráter területén, megtiltották a tőparti kereskedelmi tevékenységet, a tábortüzek rakását, a szabadtéri vécézést. Ezen rendelet alapján a kráter peremétől a látogató turisták csak gyalog mehettek le az egy km-re lévő tóhoz. A megyei önkormányzat nem fogadta el a környezetvédők érvelését, attól féltek, hogy elérhetetlenné válik a tó a turisták számára. (Gyalogosan kényelemesen sétálva negyed órát vesz igénybe az út.) Minden tiltakozás ellenére ezután minden maradt a régiben. A Szent Anna tavát a Mohos tőzegláptól egy széles nyereg választja el. Ezen hegyhátnál - a közút mellett emelkedő Tóbérc tetőről (1131 m) a legjobb a kilátás a környékre. A Mohos havasi tőzegláp a Nagy Csornád keleti részét foglalja el a Mohos-Csúcs déli lábánál. Tulajdonképpen az ikerkráter, a Csomád-kaldéra, a vulkáni 56