Hidrológiai tájékoztató, 2002

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZAT - Koczor Ágnes-Sziklai Annamária: Természetes és emberi tényezők hatása a kisvízfolyásokra Rákos-patak példáján

korai előfutára volt, s aki a vízügyi szervezetben a vizek minőségének védelmét kiemelten szorgalmazta, s a vizekkel való mennyiségi és minőségi gazdálkodás egységét hirdette - jóval halála után - a bős-nagymarosi csődtömeg egyik felelősének tartották. Ha ma nem is kevesen nosztalgiával gondolnak a vízügyi szolgálat egykori megbecsültségére, Dégen Imre és mérnöktársainak sikeres vezetésére, melynek nyomán az ország infrastruktúrájában jelentős fejlődés ment vége, akkor azt is látni kellene, hogy az a korszak már a történelemé, s a maga teljességében nem hozható vissza. 1. kép A koszorúzási ünnepség résztvevőinek egy csoportja (Fotó: Vizy Zsigmond) A mai társadalmi-gazdasági viszonyok más kérdéseket vetnek fel, s megválaszolásuk is más módon történik. Jeles elődeiről azonban a vízügyi szolgálat köteles megemlékezni, mert ezzel is kifejezi azt a történelmi folytonosságot, amely a múltat a jelennel megváltoztathatatlanul összeköti. Dr. Hajós Béla * Elhangzott a Magyar Hidrológiai Társaság és a Magyar Mérnöki Kamara a budapesti Farkasréti Temetőben 2002. június 14-én tartott ko.szorúzási ünnepségén. 2. kép. A Magyar Hidrológiai Társaság koszorúját dr. Starosolszky Ödön elnök és Szöllösi Zoltán főtitkár helyezte el (Fotó: Vizy Zsigmond) DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZAT A Magyar Hidrológiai Társaság 2000. évi diplomamunka pályázatán díjazott, és Szerkesztőségünkhöz eljuttatott dolgozatot — kezdő szakembereink szakmai és irodalmi ambíciójának előmozdítása érdekében — a Hidrológiai Tájékoztató következő hasábjain tesszük közzé. (Szerk.) Természetes és emberi tényezők hatása a kisvízfolyásokra a Rákos-patak példáján KOCZOR ÁGNES - SZIKLAI ANNAMÁRIA 1. A téma időszerűsége Napjainkban kiemelkedő jelentőségűek a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével zajló kistérségi vizsgálatok, melyekből egy nagyobb területre, vagy egy egész régióra vonhatunk le általános következtetéseket. Vízgazdálkodási szempontból egy adott vízgyűjtőterületre (mint kistérségre) vonatkozó elemzési eredmények alkalmasak lehetnek szélesebb körű használatra. Komplex vizsgálatsorozat szükséges ahhoz, hogy a tapasztalható környezeti hatások közül a legfontosabbak különválaszthatóvá, a leginkább módosítható problémák orvosolhatóvá váljanak. Ezek az eredmények sikeresebben alkalmazhatók más területeken, ha az adott vízgyűjtőn mind természeti, mind kistelepülési, mind nagyvárosi hatások együttesét lehet egymás mellé állítani objektív mérési eredmények formájában. Mindezekre a hatótényezőkre kiterjedő, teljes körű vizsgálat elvégzésére alkalmas a budapesti agglomeráció egyik legjelentősebb, egykor természetes felszíni vízfolyásának, a Rákos-pataknak a Pest megyei szakasza. 9