Hidrológiai tájékoztató, 2002

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZAT - Koczor Ágnes-Sziklai Annamária: Természetes és emberi tényezők hatása a kisvízfolyásokra Rákos-patak példáján

Ezen a szakaszon még fellelhetők természet közeli állapotok, de az emberi beavatkozások hatása is jelentős. A pataknak akár a vízhozamában, akár a vízminőségében bekövetkezett változások nemcsak a patak, mint élőhely ökológiai egyensúlyát, de a környék lakóinak megélhetését is jelentősen befolyásolhatja, hiszen a duzzasztások révén kialakított halastavak munkalehetőséget biztosítanak az itt élőknek. Vizsgálataink célja, ezek tükrében, a vízhozamban és a vízminőségben bekövetkezett változások megállapítása volt, valamint annak felmérése, hogy a változásokban milyen mértékben játszottak szerepet a természetes tényezők, illetve a folyamatosan változó és változtatható emberi tevékenységek hatásai. 2. A dolgozatban felhasznált adatok Széleskörű adatgyűjtést, illetve méréseket végeztünk annak érdekében, hogy mindenre kiterjedő elemzést végezhessünk. Hidrológiai és éghajlati adatok körülbelül 30 évre visszamenőleg havi lebontásban megtalálhatóak a Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság adattárában, melyek segítségünkre voltak a következtetéseink levonásában. A fellelhető, vízminőséget jellemző adatok ezzel szemben tematikus feldolgozásra térben és időben alkalmatlanok, mivel erre vonatkozó vizsgálatok ezelőtt csak esetlegesen és pontszerűen készültek. A meglévő eredményeket saját mintavételeink kiértékelésével hasonlítottuk össze. Kémiai analízist végeztünk és a vízben élő gerinctelen makrofauna diverzitását is vizsgáltuk. A területhasználatot egy 1961-ben és egy 1987-ben készült térkép és a fölhivatalok nyilvántartási adatai alapján elemeztük. 3. Vizsgálati módszerek A hidrológiai és az éghajlati adatokat statisztikai módszerek (homogenitás-vizsgálat. F-próba, lineáris trend, korreláció analízis) alkalmazásával dolgoztuk fel. A kémiai adatok elemzése az MSZ 12749:1993 szabvány alapján történt. A biológiai adatokkal öt biotikus indexet (Shannon-féle diverzitás és ekvitabilitás index, Sorensen szimilaritás index, Belga biotikus index, Trent biotikus index) számoltunk. A területhasználatban bekövetkezett változásokat a két területhasználati térkép térinformatikai feldolgozásával elemeztük. 4. Eredmények A Rákos-patak vízhozama az 1967 és 1998 közötti időszakban fokozatosan csökkent. A vízminőség az utóbbi néhány évtizedben nem romlott, de a patak vize folyamatosan szennyezett. A vizsgálat során először a legfőbb természetes tényezők hatásait térképeztük fel. A csapadék mennyiségének csökkenése, a hőmérséklet és ezzel együtt a párolgás emelkedése a lefolyás mértékének csökkenését okozta. A vízminőség alakulását a természetes növényzet szűrő hatása alakítja, mely az öntisztulás folyamatát segíti elő. A vízmennyiség változásában az emberi beavatkozások jelentőségérc az a meglepő tény hívta fel a figyelmünket, hogy a hőmérséklet és a csapadék statisztikailag nem mutatott olyan szoros kapcsolatot a lefolyással, mint amilyen a fizikai törvényszerűségek alapján várható lett volna. A vízhozamot nagyban befolyásolja a halastavakból leeresztett víz mennyisége, a legális és illegális vízkivételek és bevezetések, valamint a területen működő három szennyvíztisztító telep hatása. Ezek közvetlenül a patakba engedik a tisztított szennyvizet, mely ugyan pótolja az egyébként fokozatosan csökkenő vízmennyiséget, de rontja az élővilág fennmaradásának lehetőségeit. A vízminőség alakulásában nem történt nagy változás 1976 óta. Ennek okai feltételezéseink szerint korábbi időszakra vezethetők vissza, a patak életében legjelentősebb beavatkozásokat ugyanis 1963-ban (mederkiépítés) és 1976-ban (szennyvíztelep kiépítése) hajtották végre. A patak élővilágának nagy része ezek hatására eltűnt. A ma elfogadható minőségű szakaszok élővilágának diverzitása az 1976. évi állapothoz képest is csökkent, melynek okozója lehet a patak menti külterületek mezőgazdasági művelése. Az erdőterületek növekedése a patak lefolyási viszonyait módosítják. A vizsgált területen található három település (Gödöllő, Isaszeg, Pécel) a főváros vonzáskörzetéhez tartozik, ezért fejlődésük folyamatos és különösen nagy arányú. Az urbanizáció hatására növekedett az infrastruktúra. Ide sorolható az M3-as autópálya megépítése, ami keresztezi a medret. A térségben működő ipari létesítmények jelentős része ma már közcsatornába vezeti szennyvizét, vagyis nem terhelik közvetlenül a patak vizét. 5. Következtetések Dolgozatunkban kimutattuk, hogy a vízhozamban és a vízminőségben tapasztalható változások okai - a természetes tényezők és az emberi beavatkozások következményei - nem különíthetők el élesen egymástól. Az antropogén hatások egyre nagyobb mértékű káros jelenléte azonban komoly figyelmeztető jelzés. A természeti tényezőket nem, vagy csak kis mértékben befolyásolhatjuk, azonban saját cselekedeteinket környezettudatos neveléssel alakítanunk kell. A patak mentén működő iskolák egy vizsgálati, elemzési rendszer kiépítését kezdték meg. Ez segítheti egy monitoring rendszer kialakítását, mely mind a menynyiségi, mind a minőségi változásokat nyomon követné. A monitoring rendszer alkalmas a káros antropogén hatások kimutatásán kívül vizeink természetes élővilágváltozásának nyomon követésére, előrejelzésére. A rendszer kialakításakor előre meghatározhatóak a kritikus értékek, és az azokhoz tartozó beavatkozások. 6. Zárszó A dolgozatunk elkészítéséhez felhasznált irodalom jegyzékét, annak terjedelme miatt jelen keretek között nem közöljük, de diplomamunkánk végén megtalálhatók. Végül, de nem utolsó sorban ez úton is szeretnénk köszönetet nyilvánítani - Dr. Nováky Béla egyetemi docensnek (SZIE, Gödöllő) - Dr. Bardóczyné dr. Székely Emőke egyetemi docensnek (SZIE, Gödöllő) - Szilágyi Attila osztályvezető helyettesnek (KDVVIZ1G) a munkánkat folyamatosan támogató áldozatos segítségnyújtásukért. 10