Hidrológiai tájékoztató, 2002

MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Dobos Irma: Emlékezés dr. Schmidt Eligius Róbertre születése 100. évfordulóján

egy terület vizsgálatánál, s különösen ott, ahol a fiatal harmadidőszaki üledékeknél idősebb képződmények is előfordulnak. Több hossz- és haránt-szelvénye a terület földtani felépítéséről, a feltárt mélységi vizek kémiai összetételének Than-féle egyenérték százalékáról és a földtani képződményről összeállított táblázata nagyon jó áttekintést ad a földtani korokból származó hideg és héviz minőségéről (Hidrológiai Tájékoztató, 1967). Schmidt Eligius Róbert több közleményében is foglalkozik hazánk hévízfeltárási adottságaival. Erre lehetőség is volt. hiszen 1960 második félévéig a Földtani Intézet (MÁFI) adta a hévíz, az ásvány- és a gyógyvíz, valamint a karsztvíz-feltárásra vonatkozó javaslatot, majd ettől kezdve az OFF-OVF utasítása ezeket a Vízkutató és Fúró Vállalat (VIKUV) Földtani Szolgálatához rendelte azzal, hogy azokat a MÁFI Vízügyi Osztályának vezetője Schmidt Eligius Róbert hagyja jóvá. Mivel eltérő vélemények alakultak ki azzal kapcsolatban, hogy vajon melyik intézményt (szerzőt vagy aláírót) illeti a következő 6 év terve és javaslata, ezért ennek eldöntését egyelőre függőben kell tartanunk. Földtani kutatófúrásként mélyült 1973-ban a visegrádi hévízkút, amelyet részben a Központi Földtani Hivatal, részben az Országos Vízügyi Hivatal finanszírozott. A VIKUV akkori főgeológusa tervezte a kutatófúrást, de a vállalat a tervezett hévízfeltáró fúrás valószínűségét további szakértővel is alá kívánta támasztani, ezért megkereste Schmidt Eligius Róbertul, aki 1972-ben feltehetően utolsó, kézzel írott szakvéleményt adott, amely teljes egészében megegyezett dr. Dobos Irina javaslatával. Ősi és korszerű kutak a vízellátásban Az ásvány- és a hévíz kutatása mellett fontos részét képezte munkájának az ország vízellátása, s ezzel kapcsolatban különös figyelmet szentelt a különböző kúttípusoknak, a kutak kiképzésének, egyáltalán a kutak szerkezetének vizsgálata. Több, igen szép díszes felsőrésszel rendelkező kútról is megemlékezik egyik közleményében, s ezzel kapcsolatban éppen a takarékos víztermelés módozatait kívánta bemutatni. Ennek ma már csak tudománytörténeti jelentősége van, hiszen a vízmüvesítés következtében egyedi artézi kutat alig létesítenek az országban. A szép felépítmények hátránya, ha közvetlenül a kútra települnek, hogy későbbi javítás, ellenőrző mérés elbontásuk nélkül alig lehetséges (Bányászati és Kohászati Lapok, 1940. 8.). A kutak műszeres méréseinek eredményét összefoglaló tanulmányában kiemeli Mazalán Pál reométerének jelentőségét, amellyel meg lehet állapítani a rétegek vízszolgáltató képességét, a működő és a nem működő réteg elkülönítését, továbbá azt, hogy melyik réteg mennyi vízzel járult hozzá a kút vízhozamához. Nem csak a korszerű furástechnikával, hanem a régmúlt kezdetleges kivitelű vízfeltáró módozataival is nagy szakértelemmel foglalkozott. Munkái között a nádi vagy a lápi, az abesszíniai (norton) és a magyar paraszt „

Rotary " ismertetése szerepelt. A „Versenyfutás a legfontosabb nyersanyagért a vízért" c. munkájában (Hidrológiai Tájékoztató, 1962. augusztus 6-7.) megkísérelte az akkori magyar és a világ vízfogyasztását prognosztizálni, számítva a népesség gyarapodására, az iparés a mezőgazdaság fejlődésére. Előremutató számítása hazánkra nézve nem valósult meg a megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyok miatt. A legjelentősebb változás ezek közül a víz díjának nagyfokú emelkedése az utolsó 10 évben és ez okozta a lakosság vízfogyasztásának jelentős csökkenését. Közszolgálati tevékenysége kiemelkedő volt a Magyar Hidrológiai Társaságban, 1954 óta a Hidrogeológiai Szakosztály elnöke haláláig. Megkapta a Schafarzik Ferenc emlékérmet (1962), a Tiszteleti tagságot (1971) és a Vásárhelyi Pál díjat 1972-ben. 1963-ban fővárosi tanácstaggá választották. A „Zugló" c. kerületi lap részletes ismertetést közöl halálakor életéről és feleleveníti a Paskál malmi hévízkút létesítésének körülményeit és eredményét, amely Schmidt Eligius Róbert nevéhez fűződik [5]. A geomechanika, a teleptan és a hidrogeológia terén elért és hazája határain messze túl ismertté vált tudományos érdemeinek méltánylására 1967. május 18-án a Freibergi Bányászati Akadémia Ásvány- és Teleptani Intézetében a Német Földtani Társulat tiszteleti tagjául választotta. Egy kivételes egyéniség, egy sokoldalú tudós élete nagy magányban fejeződött be 1973-ban. Egész életében úgy érezte, hogy nem méltányolta környezete tudását és munkáját, s emiatt különösen életének utolsó éveiben egyre fokozódott cinizmusa, amely elsősorban felesége elvesztését követő keserűségéből fakadt. Mi kívülállók és utódok, akik személyesen is jól ismertük, úgy gondoljuk, hogy tudásának és erejének legjavát adta korának és az utókornak, amiért csak tisztelet és elismerés illeti. Dr. Dobos Irma IRODALOM |1| Dr. Schmidt Eligius Róbert (1902-1973): Hidrológiai Közlöny, 1974. 10. 433-434. [2] Erdélyi M.: Magyarország vízföldtani atlasza - Hidrológiai Tájékoztató, 1962. december, 94-95. [31 Rónai A: Dr. Schmidt Eligius Róbert emlékezete (1902-1973) Földtani Közlöny, 1974. 4. 388-396. [4] Sárváry !.: A budapesti tcrmálkarszt kitermelhető vízkészleteinek felülvizsgálata - Hidrológiai Közlöny. 1995. 75. 2 87-93. |5] Vígh I.: Magyarország vízföldtani atlaszának nemzetközi sikere - Magyar Nemzet, 1963. február 27. 7