Hidrológiai tájékoztató, 2002

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Kiss Ferenc: A szakmai szolgátlatási etika szerepe, szükségessége a közfürdők dolgozóinak oktatásában

A szakmai szolgáltatási etika szerepe, szükségessége a közfürdők dolgozóinak oktatásában KISS FERENC Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt A közel 10 éve újabb fejlődésnek indult magyaror­szági fürdő kultúra - a Zsigmond királyok, a török idők, és a balneotechnikai tudományok XIX századi kialakulá­sát követően - a negyedik virágkorát éli. A Nehézipari Minisztérium 1996-ban született 37. sz. rendelete - mely előírta a vízszűrő-forgató berendezések 2002. év végéig történő bevezetését, - valamint a kormány Széchenyi Terve komoly lendületet adott a fejlesztéseknek. Minda­zonáltal nem vitatható, hogy a XXI. század vízkezelési technológiája, a vendégek minőségi kiszolgálása, a kü­lönböző gyógyszolgáltatások biztosítása megfelelő szak­tudású és létszámú szakemberek szükségességét vonja maga után. A fentiekben említett rendelet szabályozza u­gyan a különböző beosztásokhoz előírt iskolai végzettsé­geket, de e mellett szükséges a különböző fürdősszakmai képzettségek - orvosi gyógymasszőr, frissítő masszőr, lábápoló, fürdőüzemi gépész stb.- megszerzése, oktatása. A szervezett szakmai oktatás általam ismert törté­nelmében visszatekintve az 1990-es évek elejéig létezett az alapfokú képzettséget nyújtó fürdőszakmunkás kép­zés, melyben helyet kapott a fürdőtörténelem, a fürdők­ben szolgáltatható fizikoterápiás kezelések, így a vizes masszázs, a súly-, a különböző kád-, az iszapfürdő keze­lések, a víz alatti vízsugármasszázs, a lábápolás elméleti és gyakorlati tananyaga. Ezen kívül az uszoda- és úszó­mester, valamint a középfokú végzettséget adó gyógy­masszőr képzés jelentette a fürdős szakképzés palettáját. 1996 után megszűnt a fürdőszakmunkás képzés, és hé­zagpótlás gyanánt beindult a frissítő masszázs - svéd­masszázs -, a láb-és kézápolás oktatása. Maradtak a fen­tebb már említett egyéb alap- és középfokú képzések. Je­lenleg nincs oktatása a szénsavas, a gyógyszeres kádfür­dő, az iszappakolás, a súlyfürdő kezeléseknek, melyek jelentős hányadot képviselnek a gyógyfürdő-szolgáltatá­sok között. így nincs biztosítva e területek szakember u­tánpótlása. Tudva, hogy az említett szakmák „munkat­erülete" az Ember, a munkavégzés célja pedig a fürdőlá­togatók - akik a legkülönbözőbb korú, lelki, fizikai álla­potú emberek csoportjából kerülnek ki - teljes körű ki­szolgálása, elengedhetetlen a szolgáltatási etika oktatása. Az oktatásfejlesztés tendenciája: A Magyar Fürdőszövetség szakbizottságai jelenleg is dolgoznak a főiskolai szintű furdőszakmérnök képzés akk­reditációján, mely a fürdők üzemtanától kezdve a vízkezelé­si technológiákon át széles körben tárgyalja az üzemeltetés­sel kapcsolatos feladatokat. Kérdés, hogy az emberekkel va­ló bánásmódot, a vendéglátás alapvető protokolljait taglaló etikai oktatás milyen hányadban kerül elhelyezésre az okta­tási stratégiában. A jelenlegi szaktanfolyamok óraszámából az etika 0-10 %-t kapott. Példaképpen az 500 órás gyógy ­masszőr- és a 100 órás frissítőmasszőr-képzésben egyaránt 10 órában, a 3 hetes uszodamester-tanfolyamon pedig 0 órá­ban kerül előadásra. Az alapfokú fürdőszakmunkás képzés újraindításáról nincs tudomásom. Várható következmények: • A munkavállalók nem készülnek fel az embe­rekkel való foglalkozásra. Az egymást követő konfliktushelyzetek, a sikerélmények sorozatos hiánya legtöbbször a munkahely elhagyására kényszeritik munkatársainkat. • Növekvő fluktuáció. • Növekedhet vendégeink elégedetlensége, a pa­naszos bejelentések száma, adott esetben elpár­tolhatnak az üzemeltetett fürdőktől, ezzel erköl­csi és gazdasági kárt okozva. Megoldást a fürdöszakmunkás képzés ismételt akk­reditációja, valamilyen formában történő visszaállítása, valamint - azokon a szaktanfolyamokon, ahol a képzett­ség megszerzése után, a munkavégzés közben fennáll a vendégekkel való direkt kontaktus lehetősége - a szolgál­tatási etika megfelelő óraszámban történő oktatásának bevezetése jelenthet. Jelenleg, mint gyakorlati oktató az alábbi tematika alapján tanítom a hallgatókat: • A szolgáltatási feladatok tisztázása Szolgáltatási e­tika fogalma, a masszőr szakma, tevékenység nor­mái • Szorosan vett szakmai előírások, követelmények • Magatartási normák, melyek a szakmai követel­mények szoros részei • A szolgáltatást végzőkre vonatkozó magatartási normák csoportjai: o Altalános magatartás o Munkahelyi magatartás • A szolgáltatási tevékenység alkotó elemei: o Udvariasság, tapintat o Segítőkészség o Alkalmazkodás o A szakmai követelmények következetes alkalmazása o A megfelelő megjelenés, modor, maga­tartás, beszédkészség o A megfelelő kontaktus felvétele, tartása o A különböző korú, a különböző idegál­lapotú, a különböző beállítottságú embe­rek kezelése • Az emberek csoportosítása lelki alkatuk alapján, Hippokrates szerint: o Melankolikus o Kolerikus o Szangvinikus o Flegmatikus • Az emberek csoportosítása az idegrendszeri tulaj­donságok alapján, Pavlov szerint: o Erős, kiegyensúlyozott típus o Erős, kiegyensúlyozatlan, féktelen típus o Gyenge, kiegyensúlyozatlan típus o Nyugodt típus • A megfelelő megjelenés, modor, magatartás • Az ápoltság, személyi higiéné, öltözék, a divato­zás 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom