Hidrológiai tájékoztató, 2002

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Kiss Ferenc: A szakmai szolgátlatási etika szerepe, szükségessége a közfürdők dolgozóinak oktatásában

A szakmai szolgáltatási etika szerepe, szükségessége a közfürdők dolgozóinak oktatásában KISS FERENC Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt A közel 10 éve újabb fejlődésnek indult magyarországi fürdő kultúra - a Zsigmond királyok, a török idők, és a balneotechnikai tudományok XIX századi kialakulását követően - a negyedik virágkorát éli. A Nehézipari Minisztérium 1996-ban született 37. sz. rendelete - mely előírta a vízszűrő-forgató berendezések 2002. év végéig történő bevezetését, - valamint a kormány Széchenyi Terve komoly lendületet adott a fejlesztéseknek. Mindazonáltal nem vitatható, hogy a XXI. század vízkezelési technológiája, a vendégek minőségi kiszolgálása, a különböző gyógyszolgáltatások biztosítása megfelelő szaktudású és létszámú szakemberek szükségességét vonja maga után. A fentiekben említett rendelet szabályozza ugyan a különböző beosztásokhoz előírt iskolai végzettségeket, de e mellett szükséges a különböző fürdősszakmai képzettségek - orvosi gyógymasszőr, frissítő masszőr, lábápoló, fürdőüzemi gépész stb.- megszerzése, oktatása. A szervezett szakmai oktatás általam ismert történelmében visszatekintve az 1990-es évek elejéig létezett az alapfokú képzettséget nyújtó fürdőszakmunkás képzés, melyben helyet kapott a fürdőtörténelem, a fürdőkben szolgáltatható fizikoterápiás kezelések, így a vizes masszázs, a súly-, a különböző kád-, az iszapfürdő kezelések, a víz alatti vízsugármasszázs, a lábápolás elméleti és gyakorlati tananyaga. Ezen kívül az uszoda- és úszómester, valamint a középfokú végzettséget adó gyógymasszőr képzés jelentette a fürdős szakképzés palettáját. 1996 után megszűnt a fürdőszakmunkás képzés, és hézagpótlás gyanánt beindult a frissítő masszázs - svédmasszázs -, a láb-és kézápolás oktatása. Maradtak a fentebb már említett egyéb alap- és középfokú képzések. Jelenleg nincs oktatása a szénsavas, a gyógyszeres kádfürdő, az iszappakolás, a súlyfürdő kezeléseknek, melyek jelentős hányadot képviselnek a gyógyfürdő-szolgáltatások között. így nincs biztosítva e területek szakember utánpótlása. Tudva, hogy az említett szakmák „munkaterülete" az Ember, a munkavégzés célja pedig a fürdőlátogatók - akik a legkülönbözőbb korú, lelki, fizikai állapotú emberek csoportjából kerülnek ki - teljes körű kiszolgálása, elengedhetetlen a szolgáltatási etika oktatása. Az oktatásfejlesztés tendenciája: A Magyar Fürdőszövetség szakbizottságai jelenleg is dolgoznak a főiskolai szintű furdőszakmérnök képzés akkreditációján, mely a fürdők üzemtanától kezdve a vízkezelési technológiákon át széles körben tárgyalja az üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat. Kérdés, hogy az emberekkel való bánásmódot, a vendéglátás alapvető protokolljait taglaló etikai oktatás milyen hányadban kerül elhelyezésre az oktatási stratégiában. A jelenlegi szaktanfolyamok óraszámából az etika 0-10 %-t kapott. Példaképpen az 500 órás gyógy masszőr- és a 100 órás frissítőmasszőr-képzésben egyaránt 10 órában, a 3 hetes uszodamester-tanfolyamon pedig 0 órában kerül előadásra. Az alapfokú fürdőszakmunkás képzés újraindításáról nincs tudomásom. Várható következmények: • A munkavállalók nem készülnek fel az emberekkel való foglalkozásra. Az egymást követő konfliktushelyzetek, a sikerélmények sorozatos hiánya legtöbbször a munkahely elhagyására kényszeritik munkatársainkat. • Növekvő fluktuáció. • Növekedhet vendégeink elégedetlensége, a panaszos bejelentések száma, adott esetben elpártolhatnak az üzemeltetett fürdőktől, ezzel erkölcsi és gazdasági kárt okozva. Megoldást a fürdöszakmunkás képzés ismételt akkreditációja, valamilyen formában történő visszaállítása, valamint - azokon a szaktanfolyamokon, ahol a képzettség megszerzése után, a munkavégzés közben fennáll a vendégekkel való direkt kontaktus lehetősége - a szolgáltatási etika megfelelő óraszámban történő oktatásának bevezetése jelenthet. Jelenleg, mint gyakorlati oktató az alábbi tematika alapján tanítom a hallgatókat: • A szolgáltatási feladatok tisztázása Szolgáltatási etika fogalma, a masszőr szakma, tevékenység normái • Szorosan vett szakmai előírások, követelmények • Magatartási normák, melyek a szakmai követelmények szoros részei • A szolgáltatást végzőkre vonatkozó magatartási normák csoportjai: o Altalános magatartás o Munkahelyi magatartás • A szolgáltatási tevékenység alkotó elemei: o Udvariasság, tapintat o Segítőkészség o Alkalmazkodás o A szakmai követelmények következetes alkalmazása o A megfelelő megjelenés, modor, magatartás, beszédkészség o A megfelelő kontaktus felvétele, tartása o A különböző korú, a különböző idegállapotú, a különböző beállítottságú emberek kezelése • Az emberek csoportosítása lelki alkatuk alapján, Hippokrates szerint: o Melankolikus o Kolerikus o Szangvinikus o Flegmatikus • Az emberek csoportosítása az idegrendszeri tulajdonságok alapján, Pavlov szerint: o Erős, kiegyensúlyozott típus o Erős, kiegyensúlyozatlan, féktelen típus o Gyenge, kiegyensúlyozatlan típus o Nyugodt típus • A megfelelő megjelenés, modor, magatartás • Az ápoltság, személyi higiéné, öltözék, a divatozás 14