Hidrológiai tájékoztató, 2002

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Dobos Irma: A Magyar Fürdőszövetség megalakulása és szervezeti felépítése

• A beszédkészség, kommunikáció • A személyes kontaktus felvétele, és tartása • A megszólítás, a köszönés, testtartás, mozgás, hangerő • A megszólítás fogalmazása, a beszélgetés, a bizalmaskodás • Az elköszönés • A szakmai követelmények következetes alkalmazása • Az orvosi rendelvények betartásának fontossága • Vitás kérdések, problémakezelés. Oktatás közben szerzett személyes tapasztalataim: A rövid idő alatt kialakuló aktív érdeklődés, jó hangulatú interaktív órák, konstruktív disputák jellemzik előadásaimat. Gyakran jómagam is sokat fejlődöm egy-egy kurzus alatt. Ez a fejlődés - az előadót, a hallgatóság részéről érő igen eltérő vélemények hatására - biztosítja, hogy a szolgáltatási etika oktatása mindig követi a társadalom részéről mutatott viselkedési szokások változását, tehát nem avul el, mindig időszerű marad. Ahhoz, hogy a fentebb tárgyalt problémákat megoldjuk, hogy a fürdősszakma presztízse visszakerüljön az őt megillető helyre, a szolgáltatási etika oktatásának megfelelő mennyiségben kell szerepelnie a szakképzések tematikájában, hiszen az emberekkel való foglalkozás a legszebb, a legnagyobb kihívások egyike. Reményemet fejezem ki, hogy sikerült felkeltenem az oktatással foglalkozó szakemberek figyelmét, akikkel a jövőben együtt dolgozhatunk a fürdős szakma felemelkedéséért. Végezetül engedjenek meg nekem, mint műszaki embernek egy sajátos analógiát: Ha az ember által szerkesztett gépek üzemeltetéséhez, tervezéséhez évekig képzünk közép- és felsőfokú szakembereket, miért nem tesszük ugyanezt az emberekkel foglakozó szakmák területén is? A Magyar Fürdőszövetség megalakulása és szervezeti felépítése* DR. DOBOS IRMA Az 1990. évi társadalmi és gazdasági rendszerváltozás előtérbe hozta azoknak az állami kezelésben lévő gazdasági egységek önállósulási törekvéseit, amelyek távlatilag életképesek maradhattak és bizonyos szerkezeti átalakítás, gyakran név-változtatás után megalakultak mint részévnytársaságok, korlátolt felelősségű és betéti társaságok formájában. Az új gazdasági egységek mellett jelentős szerephez jutottak azok a civil szervezetek, amelyek célkitűzése a szakmai fejlesztés és a gazdaságos működés elősegítése mellett a résztvevő tagok támogatására, egy-egy feladat megoldására irányult, és ez a tevékenység a tagok érdekein túlmenően minden esetben nemzetgazdasági eredményt is hozhatott. A balatoni fürdők szövetsége A történelmi Magyarország, nagyon sok fürdővel rendelkezett ezek szövetségbe tömörülésről nincs tudomásunk. Néhány fürdőhelyen alapítottak ugyan egyesületet vagy társaságot, de ezek csak egy-egy fürdőhelyre vonatkoztak, nem képviselték több fürdő érdeké. Ilyen volt pl. a Borszéket Támogató Társaság (1883), és a Fürdőtársaság Tusnádjurdőn. A XIX. század utolsó évtizedeiben a Balaton mellett egymás után épültek ki a fürdők és a megnövekedett vendégforgalom kielégítésére szállodák és panziók létesültek. A közös érdek igen hamar nyilvánvalóvá vált és az 1880-as évek elején már megindult az egyesületek, a társaságok alakulása. Elsőként 1882-ben létre hozták a Balatonegyletet, majd 1904-ben a Balatoni Szövetséget. Miután trianon után a legszebben és a legjobban kiépített felvidéki és erdélyi fürdőinket elveszítettük, ezért az érdeklődés mind jobban a Balaton felé irányult. Sorra alakultak ezután a tó fejlesztésére irányuló társadalmi szervezetek, így a fürdőhelyeken a fürdőegyesületek, mint például a Révfülöpi Fürdő- és Szépítő Egyesület, amelynek aktív elnöke volt Szontagh Tamás, továbbá a Balaton Társaság, a Balatoni Szállodások és Panziósok Egyesülete, s megalakult a Balatoni Egyesületek Szövetsége. A II. világháború után megszüntették e civil szervezeteket és helyette az állami irányítású BIB (Balatoni Intéző Bizottság) vette át a Balaton fejlesztésének feladatát. 1908. március 1-én indult meg a Balatoni Szövetség hivatalos értesítője a „Balaton" c. képes folyóirat. A szövetség hírein és a hivatalos értesítéseken kívül fő témája a Balaton múltja és jelene volt. Az igen sok népművészeti, helytörténeti feldolgozások mellett a hajózással, az idegenforgalommal és a gazdasági kérdésekkel foglalkozó tájékoztatás is kiemelten szerepelt Eleinte meglehetősen rendszertelenül jelentek meg az egyes számok és előbb Siófokon, majd 1909-tól Balatonfüreden szerkesztették a kiadványt. 1913-tól 1944-ig azután már havonta jelentkezett a gazdagon illusztrált folyóirat, de a második világháború után a szövetséggel együtt ez is befejezte pályafutását. A Magyar Fürdőszövetség megalakulása A XX. század második felében az 1990-es évekig kizárólag tudományos egyesületek és azok szövetségei (MTESZ, MOTESZ) alakulhattak és működhettek. A megváltozott gazdasági és társadalmi viszonyok azután előre vetítették annak szükségességét, hogy az ország több száz fürdőjének fennmaradását csak a közös öszszefogás biztosíthatja. Jól látták ezt a magyarországi fürdők vezető-szakemberei is és már az 1991. évi hajdúszöböszlói SITH kongresszuson Pup Vilmos bükfürdői főmérnök javasolta, hogy "a műszaki és a gardasági problémák megoldására országos szinten egyetlen 15