Hidrológiai tájékoztató, 2002

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Pataki Nándor: Vízkutatás és kútépítés karsztosodott víztárolókban

Alkalmazott fúrási eljárás > talpmélység: < = 300 m: szívófúrási eljárás, öblítéses rotari fúrás - szükség esetén ütve működő technológiával kiegészítve - talpi meghajtású ütve-forgatva működő fúrómotor; > talpmélység: > = 300 m: öblítéses rotari fúrás; talpi hajtású ütve-forgatva működő fúrómotor, ill. fúrókalapács; > szükség szerint sűrített levegős haböblítéssel alkalmazása* Rétegészlelés, vízadóképesség vizsgálat > a fúrási előrehaladás regisztrálása; > az öblítővíz veszteség mérése; > áramlás-, hőmérsékletmérési, műszeres mérés; > nyomásemelkedési görbe értékelése. Szűrőszerkezet > viszonylag nagy áteresztőképességű (perforált vagy hasított) szürőszerkezet (eseti, csövezetlen szakasz); Rétegtisztítás, tisztítószivattyúzás > szaggatott üzemű, kompresszoros vízkitermelés; > általában gyors (hirtelen) nyomásváltozások létrehozása (kompresszorozás, dugattyúzás stb.) > a hasadékok járatok bővítése savazással; > rétegrepesztési eljárás alkalmazása. Itt jegyezzük meg, hogy mind fúrástechnikai, mind gazdaságossági szempontok alapján - különösen abban az esetben, ha termelőkutat szándékozunk építeni - a kutatófúrás lemélyítése végleges átmérőszelvénnyel javasolható. A karsztosodott víztárolókból történő hévíztermelés esetén igen gyakran a kutak üzemeltetését, a hasznosítást hátrányosan befolyásolja, a fenntartással kapcsolatos járulékos költségeket jelentősen növeli, a vízhozamot (ill. az átfolyási keresztmetszetet) jelentősen csökkenti a sókiválás, az ún. kövesedés okozta csőszükülés a kút felső szakaszán és hasznosítható vezetékekben. A hévízkutak zavarmentes üzemelését biztosítandó gondoskodni kell a sólerakódás megelőzéséről, megakadályozásáról (pl. tripolifoszfát alkalmazása). 5. A karsztosodott víztárolók védelme A bevezetőben rámutattunk arra, hogy a karsztos víztárolók %-os aránya a legkisebb, a hasznosításuk mértéke viszont a legnagyobb a hazai vízellátásban. Ebből is következtethetően a karsztosodott víztárolók, vízbázisok védelmét kiemelten kell kezelni. Szerencsi L. vonatkozó dolgozatában pl. rámutat, hogy a Bakonyban, mely a Dunántúli-középhegység nagy-szerkezeti egység része, a vízbázis védelmi munkák gondos végrehajtása ellenére is több esetben jelentős vízminőség romlás jelentkezett. így számos vízbeszerző mű esetében a nitrát tartalom ugrásszerű emelkedése, vagy különböző ütemű tendenciózus növekedése volt regisztrálható. A romlási tendenciák mellett megemlíti, hogy az 1970-es években a főkarsztvíz „háttérszennyezettsége" 0-3 mg/l körül ingadozó nitrát-tartalommal volt jellemezhető, ez a mutató még jelen* A sűrítcttlcvcgös haböblitcs eseten habképző anyag és viz felhasználásával emulziót készítünk, amit sűrített levegő (0,4-0,8 mVmin) segítségével. a fúrórudazaton keresztül lejuttatunk a fúrólyuk talpára. Ezt követően a körgyűrű hézagban lassan felfelé áramló haboszlop a furadékot lebegésben tartja és intenzív fúradék kiszállítást tesz lehetővé. A technológia alkalmazásával elkerülhetjük a vízleadást, az öblítővízveszteséget, hasadékos, vízveszteségre hajlamos zónákban. Esetenként stabilizáló anyagot is alkalmazhatunk. leg is (2001) (0-7 mg/l) kedvező, de a maximális értékek növekedése figyelmeztetőjelzés. Nem esünk túlzásba, ha a nitrátosodás veszélyt a karsztosodott víztárolók esetében országos jelenségként kezeljük. A közelmúltban a Miskolci Egyetemen „A karsztvízkutatás Magyarországon" c. témában az illetékes szakemberek részvételével konferenciát tartottak. A konferencia végzett munkájának eredményeként Liebe Pál és clr. Lénárt László aláírásával „Ajánlás"-t jelentettek meg. Remélem, a szerzők utólagos egyetértésével, a Bükk térségén túlmenően az ajánlásokat országosan is hatályosnak, érvényesnek tekinthetjük. Az említett közleményből az alábbiakat emeltük kis és ajánljuk különös megfontolásra: > Különös tekintettel a vízbázis védelemre, a mérő-, megfigyelő hálózatok bővítését előtérbe kell helyezni; > A vízhasznosítás terén ki kell használni a környezetkímélő, takarékos vízhasználat lehetőségeit; > Hévízhasznosítás terén komplex hasznosításra kell törekedni (hőszivattyú és ahol megengedett, visszaforgatás alkalmazása stb.); > A karsztosodott területeken a környezet-, természet- és vízvédelmi szempontokat szigorúan érvényesíteni kell; > A vízgyűjtő területeken a lakosságtól meg kell követelni a szennyvízcsatornára történő csatlakozást; > A vízjogi engedélyek kiadásánál nagyobb szigorral kell eljárni; > Minden területnek folytatni kell a karsztrendszerek hidraulikai modelljeinek kialakítását és ezt az új földtani és hidrogeológiai adatokkal folyamatosan pontosítani kell; > A karsztosodott tárolókkal kapcsolatosan rendszeresen, országosan konferenciákat, szimpóziumokat kívánatos rendezni; > Fokozni ajánlják a karsztkutatók bevonásával végzendő PR munkát. IRODALOM Amt der Steiermärkischen Landesregierung: Hydrogeologische Forschung in den achtziger Jahren - Steierische Heiträge zur Rohstoff und Energieforschung, Heft 8 Dobos I. (1985): Geothermich thermal - mineral waters and hydrogeology - Theophrastus publications S.A Athens Dobos I (2002): Tapolca környéki termálkutak - Kézirat JuhászJ. (1987): Hidrogeológia - Akadémiai Kiadó, Budapest Kessler H. (1968): Karsztvidékek lefolyására és beszivárgására vonatkozó újabb vizsgálatok - Beszámoló a VITUKI 1967. évi munkájáról, 2. kötet Liebe P. & Lénárt L. (2002): A karsztvízkutatás Magyarországon konferencia ajánlásai - Vizeink 2002. március-április Mózes E. (2002): Karsztba mélyített kutak - Kézirat Papp E.: A magyar karszt- és karsztvízkutatás és fontosabb eredményei -Hidrológiai Tájékoztató, 1968. június Pataki N. (1972): Fúrási és kútépítési technológia - NHT VITUKI kiadvány Pataki N. (1982): Die Erscheinung der Salzausscheidung in der Thermalwasserbrunncn Ungarns - Vortrag auf der Betriebleitertagung des Heilverbandes Baden Wiirtenberg in Bad KrozingenPataki N. (1989): Inkrustationserscheinungen an Thermalwasserbrunnen in Ungarn - SITH 25. kongresszus Bad Füssing Pataki N. (1985): Méthodes de forage hydraulique utilisées en Hongrie - Öblíréses-fúrási napok közleménye, Tipaza Materas Pataki N. (1999): Hévízfeltárás és hasznosítás különös tekintettel a Dunántúlra - Geotermikus Regionális Konferencia, Zalaegerszeg (Kőolaj és Földgáz 1999/5.) Pataki N. (2001): A hazai hévízhasznositás időszerű kérdései - Hidrológiai Közlöny, 2001/2. Szerencsi L (2001): A karsztvíztároló nitrátosodási folyamata néhány konkrét eset tükrében - Kézirat Urbancsek J. (1968): Magyarország vízföldtani adottsága - MTI/4633, 1968. 13