Hidrológiai tájékoztató, 2001

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Körmendi Sándor-Szinyi Orsolya: Hidrobiológiai vizsgálatok stabilizációs tórendszerben

- A szennyvíztisztító tórendszer hígítás nélkül működik, ezért a szivárgási és párolgási veszteségeket, valamint a terhelhetőségi adatokat figyelembe véve a szerves anyag hasznosítása csak a vízi gerinctelen faunáig (Zooplankton) valósítható meg. A következő lépésben a halak által történő hasznosítás csak hígítóvíz felhasználásával történhet (elsősorban az ammóniakoncentráció miatt). - A vízkémiai eredmények alapján a rendszer a legnagyobb nyers hígtrágyára vonatkoztatott bruttó tisztítási hatásfokot az aminónia-amniónium-N értékekre érte el (1. táblázat). 1. táblázat. Bruttó tisztítási hatásfok százalékos értékei Vizsgálati időszak I II III IV Átlag Vezetőképesség 58 58 48 54 54 KOI (sMn) 75 77 71 68 73 Szárazanyagtartalom 67 69 25 74 59 Szervesanyagtartalom 79 76 34 81 67 NHj - NH, - N 84 88 69 70 78 l.sz. fakultatív tó - anaerob tóhoz viszon yított tisztítási hatásfoka Vizsgálati időszak 1 II III IV Átlag Vezetőképesség 8 3 7 16 9 KOI (sMn) 3 3 17 26 12 Szárazanyagtartalom 5 1 3 10 5 Szervesanyagtartalom 18 32 7 42 25 NHi - NH, - N 17 19 14 66 29 2.SZ. aerob (fakultatív) tó - l.sz. fakultatív tóhoz viszonvitott tisztítási hatásfoka Vizsgálati időszak 1 II III IV. Átlag Vezetőképesség 12 17 8 9 11 KOI (sMn) 21 22 II 11 16 Szárazanyagtartalom 20 11 13 22 17 Szervesanyagtartalom 19 21 20 30 22 NHj - NH, - N 34 52 30 29 36 3.SZ. aerob tó - 2.sz. aerob tóhoz viszon ított tisztítási hatásfoka Vizsgálati időszak I 11 III IV. Átlag Vezetőképesség 14 13 9 6 11 KOI (sMn) 12 26 8 16 16 Szárazanyagtartalom 25 33 16 12 21 Szervesanyagtartalom 35 33 17 3 22 NHj - NH, - N 50 49 25 8 33 - A négy vizsgálati szakaszt figyelembe véve a tisztítási hatásfokok értékei a 111. időszakban a legalacsonyabbak, melynek oka a sertésivadék-vizsgáló állomás rendszerre kapcsolása, mert a bejutó szerves anyag mennyisége jelentősen megnőtt. - Az anaerob tóban a tartózkodási idő megnövelése (IV. időszak) a fakultatív tóban a tisztítási hatásfokot javítja, viszont jelentősen csökken a fakultatív tó és az aerob tavak egymáshoz viszonyított tisztítási hatásfoka. - Az elektromos vezetőképességre vonatkoztatott, hogy a hígítás nélküli rendszerben a holt~>élő szerves anyag átalakulás miatt az viszonylag alacsony tisztítási hatásfok alapján megállapítható, összion-tartalom lényeges változására nem számíthatunk és a szedimentáció sem jelent jelentős összion-tartalom csökkenést (2. ábra). - A 3. aerob tóról elfolyó víz minősége nem éri el a felszíni vizekbe engedhetőség határértékeit, ezért ezt a vizet tápanyagpótló öntözésre használhatnánk, vagy egy további tisztítási rendszerre kapcsolva további tisztításnak vethetnénk alá (3. ábra). - A rendszer hasznosító jellegű, ezért benne a holt szerves anyag élő szerves anyaggá alakul (1. Zooplankton), ezért a zooI II 111 IV Anaerob tó 2958,2 3000,1 3336,7 3207,0 l.sz. fakultatív tó 2726,0 2910,0 3098,0 2691,0 2.SZ. aerob tó 2397,7 2410,2 2854,1 2455,7 3 .SZ, aerob tó 2059,8 2100,6 2585,6 2285,3 • Anaerob tó H l.sz. fakultatív tó • 2.sz. aerob tó • 3.SZ. aerob tó I. II. III. IV. 2. ábra. A vezetőképesség átlagértékeinek változása a vizsgált időszakok alatt A vizsgált paraméterek mindegyikénél a legmagasabb tisztítási hatásfok értékeket az I. fakultatív és az anaerob tározótó viszonylatában kaptuk (2. táblázat). 2. tábláz.at. Tisztítási hatásfok előző tóhoz viszonyított százalékos értékei I. II. III. IV. Anaerob tó 197,9 211,4 341,8 303,6 1 .sz. fakultatív tó 191,2 204,1 217,1 226,1 2.SZ. aerob tó 151,2 160,1 160,9 201,6 3 .sz aerob tó 132,4 118,3 150,5 168,8 • Anaerob tó Ei 1 .sz. fakultatív tó O 2.sz. aerob tó • 3,sz. aerob tó I. II. III. IV. 3. ábra. A kai sMn átlagértékeinek változása a vizsgált időszakok alatt plankton rendszeres kitermelése jelentős mértékben javíthatja a rendszer tisztítási hatásfokát. A Zooplankton kitermelésére a megfelelő technológiák kidolgozása folyamatban van. - A Zooplankton letermelését éjszaka vagy hajnalban célszerű elvégezni, mert éjszaka pl. a higanygőzlámpa fényére szélcsendes időben tömegesen gyűlnek, hajnalban pedig a kialakuló oxigénhiány miatt a felszíni 5-10 cm-s rétegben helyezkednek el. A képződő zooplankton-biomassza és produkció mennyiségét befolyásolja a kitermelés gyakorisága, amelyet a petés nőstények számának csökkenő fázisára kell időzíteni. - Megfigyelhető, hogy a hirtelen nagy adagú szervesanyagterhelésre a rendszer igen érzékenyen reagál: a Zooplankton mennyiségének, drasztikus csökkentését a Culicida lárvák tömeges megjelenése követi. - A szennyvíztisztító tórendszer működésére az időjárási viszonyok jelentős hatást gyakorolnak. A napsütéses órák számának növekedése, ezáltal a vízhőmérséklet emelkedése pozitív hatást gyakorol a Zooplankton egyedszámára és produkciójára. - Hígítás nélküli rendszerben a domináns Zooplankton szervezetek a Moina macrocopa és a Brachionus rubens, melyek április végétől szeptember végéig, október eléjéig tömegesen fordulnak elő. A tavaszi kiadagolások előtt (8 °C alatt) az Asplanchna briglitwelli és Cyclopoida sp., míg a nyári nagy esőzések idején (a kiadagolások szünetelnek) a Brachionus angularis, B. calyciflorus is megjelent. - A Moina macrocopa átlagos biomassza értékei 1-38,4 mg/dm', produkciója 1,2-48 mg sz.a./dm' nap között változtak. - Korábbi kísérleteink szerint hígításos, azaz élővízzel történő folyamatos kezelés esetén a domináns faj a Daplmia magna és D. pulex és sosem a Moina sp. A tavak rendszeres (heti 1-2 alkalommal történő) Moina 26