Hidrológiai tájékoztató, 2001

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Vágás István: A Tisza 2001. évi tavaszi árhulláma

Károlyi Z. 1957. A dunai hordalékvizsgálatok eredményeiből leszűrhető morfológiai következtetések - Földrajzi Értesítő. 6. 11-27. Kéz A. 1958. Hogyan mozog a kavics a vízfolyás medrében? - Földrajzi Értesítő. 7. 356-359. Kordos L - Krolopp E. 1990. Alsó-pleisztocén puhatestű és gerinces fauna a Kisalföldről (Halászi, Arak 1. sz. fúrás) - MÁFI évi jelentése az 1988. évről, 235-244. Kriván P. 1973. A periglaciális Duna-üledékek közelhegységi törmelékanyagának eredete a Duna-kanyartól a Pesti-síkságig - Földtani Közlöny, 103. 136-144. Lóczy L. 1914. Hozzászólás Schafarzik F.: „Újabb ásványlelőhelyek Budapest környékén" című előadásához - Földtani Közlöny, 44. 88. Lóczy L 1881. A promontori Duna-mederkotrás geológiai eredményei - Földtani Közlöny, 11. 255-257. Lörenthey 1. 1904. A rákosszentmihályi Sashalom kavicsainak koráról - Földtani Közlöny. 34. 232-241. Lörenthey L. 1906. Budapest pannóniai és levantei korú rétegei és ezek faunája Mathematikai és Természettudományi Értesítő. 296-342. Lörenthey L. 1912. Újabb adatok Budapest környéke harmadidőszaki üledékeinek geológiájához - Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 29. 118-119, 515-535 és 30. 223-233. Marosi S. 1962. Vita Somogyi S.: Hazánk folyóhálózatának kialakulása című kandidátusi értekezéséről - Földrajzi Értesítő, 11. 131-148. Muuritz R. 1958. Budapest és környékének kőzetei és ásványai - In: Pécsi M. - M urosi S. - Szilárd J: Budapest természeti képe. Akadémiai Kiadó. Budapest, 119-135. Molnár P. 1995. DANREG - neotektonikai térkép (1:200 000) magyarázója kézirat. MÁFI Adattár. Pécsi M. 1959. A magyarországi Dunavölgy kialakulása és felszínalaktana Akadémiai Kiadó, Budapest. Pécsi M. 1991. Folyóteraszok deformációi és tektonikus törések - In: Pécsi M. (szerk): Geomorfológia és és domborzatminősítés, MTA FKI Elmélet - Módszer - Gyakorlat 53. Budapest, 48-57. Pécsiné Donath É. 1958. Duna-terasz kavicsok görgetettségi vizsgálata - Földtani Közlöny, 88. 57-75. Salamon F. 1878. Buda-Pest története, I. rész: Buda-Pest az ó-korban - Kocsi Sándor nyomása. Budapest Schafarzik F. 1910. Geológiai kirándulás a Puszta-Szentlőrinci kavicstelepre kirándulásvezető, MÁFI Adattár. Schafarzik F. 1918. A budapesti Duna paleohydrográfiája - Földtani Közlöny. 48. 184-200. Schafarzik F.-VendlA. 1929. Geológiai kirándulások Budapest környékén - Stádium Sajtóvállalat Rt., Budapest. Somogyi S. 1960. Dr. Pécsi M.: A magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana könyvismertetés - Földrajzi Értesítő, 9. 232-238. Somogyi S. 2000. A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai Magyarországon - MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. Siimeghy ./. 1955. A magyarországi pliocén és pleisztocén rétegtani kérdései Akadémiai doktori disszertáció kézirata, MÁFI Adattár. Szahó J. 1858. Pest-Buda környékének földtani leírása - Természettudományi Pályamunkák 4., Budapest Szahó ./. 1873. Budapest geológiai tekintetben - Egyetemi Nyomda, Budapest. Szahó J. 1876. Egy continentális emelkedésről és süllyedésről Európa DK-i részén - MTA Évkönyve, X., Budapest. Szahó ./. 1879. Budapest geológiai tekintetben - Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Emlékkönyve, Budapest. Szahóné Drurina M. 1981. Budapest építésföldtani térképsorozatának (1:10 000) geológiai magyarázója - kézirat, MÁFI Adattár, 195-317. Szádeczky-Kardoss E. 1938. Geologie der rumpfungarliindischen Kleinen Tiefebene - k. n., Sopron. A Tisza 2001. évi tavaszi árhulláma DR. VÁGÁS ISTVÁN A Tisza árvizeinek 1998 novemberében kezdődött újabb időszaka - amely azóta minden évben, így 1999 és 2000. tavaszán is rendkívüli árhullámokat hozott mind a Tiszán, mind mellékfolyóin - 2001 márciusában sem maradhatott súlyos események nélkül. Ezúttal a Felső-Tisza vízgyűjtőjén kialakult hidronieteorológiai helyzet nem csupán a folyón végighaladó árhullámot, hanem Kárpátalja területén is, hazánk beregi öblözetében is töltésszakadásos katasztrófát eredményezett. A beregi elöntések az árvízmenetesítés és -védekezés, az árhullám levonulásának további története pedig elsősorban a Duna árhullámainak Tisza árhullámaira gyakorolt hatásai vonatkozásában szolgált fontos tanulságokkal. A beregi árvízkatasztrófa A 2001. évre forduló tél hőmennyisége igen csekély volt, bár a február végi havazás - amely nem tűnt ijesztőnek - veszélyt rejthetett magában. Március 3-5 között a Felső-Tisza vízgyűjtőjén területi átlagban is 124 mm, helyenként viszont 200-260 mm eső hullt, s ez a 10 °C fölé emelkedett hőmérsékleten hirtelen elolvadt hó víztartalmát is magával sodorta. A rövid idő alatt kialakult lefolyás jellemző értékei lényegesen meghaladták az 1998. novemberi árhullám hasonló értékeit is. A vízállások Rahónál 75,Técsőnél 16, Husztnál 109, Tiszabecsnél II, Tivadarnál 56 cm-rel haladták meg az 1998. évi maximumokat. A Tivadarnál mért 4040 m'/s vízhozam is több volt, mint az 1947-48. árvíz gátszakadás nélküli állapotára számított 4000 m'/s (Szlávik L., 2001). Az Ukrajnához tartozó területeken bekövetkezett gátszakadások és elöntések, a Palád-patakon és Túr folyón bekövetkezett, lakott területet csak kisebb mértékben veszélyeztető töltésszakadások után március 6-án 11 és 13,30 óra között töltés-suvadások keletkeztek a Tisza jobb partján, Tarpa és Tivadar közt. 13,30-kor átszakadt a Tisza jobb parti töltése az 54+650, 14,30-kor az 55+350 km szelvényben. A Beregben veszélyeztetett tiszai töltés-szakaszokon a magassági hiányok miatt 42 ezer m - ebből március 5-6. között 30 ezer m - töltésmagasítás épült, amelyek helyenként 40-50 cm-es vízszintet tartottak (Szlávik L., 2001). A 120-120 m-re kifejlődött szakadásokon 75 órán át kiömlő víz mennyiségét 120-140 millió m'-re becsülték. Az elöntött terület 250 km

2, a részben vagy egészben elárasztott települések száma 9 volt. További 9 település védelmére lokalizációs töltések és körgátak épültek. 1 1 ezernél több lakost elszállítottak. Halálos áldozat nem volt. A kiterült vizek elvezetése 14 m'/s szivattyú-kapacitással történt. A leghosszabb belterületi vízborítás 1 hónapig tartott. Későbbi adatok szerint mintegy 3000 ingatlan sérült meg, amelyből csaknem ezret teljesen le kellett bontani. A szakadások biztosítását azonnal megkezdték, s a megsérült töltések újjáépítését néhány hónap múlva befejezték. Az épületek újjáépítése folyamatosan tart. A beregi öblözetbe kiömlött víz mennyisége Vásárosnamény vízmércéjén a számítások szerint legfeljebb csupán 20 cm-rel csökkenthétté az ennek ellenére kialakult 941 cm-es LNV-t, ami az addigi maximumot 18 cm-rel haladta túl. Záhonyban 10-15 cm lehetett a csökkenés mértéke. Itt a 752 cm-es LNV már csak 42