Hidrológiai tájékoztató, 2000
TERÜLETI VONATKOZÁSI CIKKEK - Dr. Dobos Irma: Mikoviny Sámuel mérnöki munkája Pozsony és Komárom megyében
700 600 500 400 300 200 100 * 1000 Jnd./l [Will i Pandorina morum i | Nitzschia palea ' i jÜ l Ceratoneis arcus/ i | Egyéb algák J HRANOVNICA MARKUSOVCE KROMPACHY MARGECANY 3. ábra. A Hernád filoszésztonja hossz-szelvény vizsgálatának fontosabb mennyiségi adatai 1966. VI. 19-én [2J Hincó-tó, 1946 m t.sz.f.), továbbá a Dunajecből és a Gölnic folyó Dedinky melletti tározótavából hozok 122 algataxonról rövid megjegyzésekkel kísért előfordulási adatokat és 14 eredeti algaábrát. Ez utóbbi írás persze csak amolyan „őszike" az előzőekben citált tanulmányokhoz képest. A felvázolt kutatások publikálásából álljon itt - ízelítőül néhány ábra. A sorsom egyik nagy ajándékának tartom, hogy amikor 1956 után kedves tanszékemtől és botanikus kertemtől meg kellett válnom, elsősorban a folyókutatás limnológiai kérdéseivel foglalkozhattam, azzal a kutatási ággal, amellyel tudományos munkásságom elején eljegyeztem magam és amely a limnológia különböző munkaterületei között akkoriban még elég „mostohagyerek" volt, így sokat és nem egyszer hézagpótlóan lehetett e tudományág művelésében tenni. IRODALOM [1] AntoS, T., Safranko, E. Uherkovich, G.: Hydrobotanische Beiträge zur Kenntnis ostslowakischer Flüße. I. - Zbornik Pedag. Fak. V PreSove (Bratislava), 1968, 7, 59-83. [2] Antos, T., Safranko, E. Uherkovich, G.: Hydrobotanische Beiträge zur Kenntnis ostslowakischer Flüße. II. - Zbornik Pedag. Fak. V Presove (Bratislava), 1973, 13, 133-150. [3] Uherkovich G.: Patakalgológiai munkálatok fiziográfiai adatainak ábrázolása. - Bot. Közi. fBudapest), 1938, 35, 230-232. [4] Uherkovich, G .: Angaben zur Kenntnis der Algenvegetation von Dobschau (Dobsina). I. - Borbásia Nova (Budapest), 1942, 7, 1-5. [5] Uherkovich, G .: Algenphysiologische Beobachtungen an einem Dobschauer (Dobsina, Oberangam) Gebirgsbach. -Acta Botanica (Szeged), 1942,1,75-80. [6] Uherkovich, G. : Angaben zur Kenntnis der Algenvegetation von Dobschau (Dobsina). II.- Borbásia Nova (Budapest), 1943, 11, 1-4. [7] Uherkovich, G.: Beiträge zur Kenntnis der Algenvegetation der Umgebung von DobSina. - Zbornik Pedag. Fak. V Presove (Bratislava), 1966, 5, 75-87. [8] Uherkovich, G .: Beiträge zur Kenntnis der Algenvegetation der Umgebung von DobSina. - Zbornik Pedag. Fak. V Presove (Bratislava), 1967, 6, 55-63. [9] Uherkovich, G .: Limnologische Forschungen in den Einzugsgebieten der Flüße Tisza und Bodrog. - Ttscia (Szeged), 1968, 4, 3-10. [10] Uherkovich, G.: Beiträge zur algologischen Kenntnis einiger Gewässer der Centralslowakei. - Biologia (Bratislava), 1993, 48, 2-6. Mikoviny Sámuel mérnöki munkája Pozsony és Komárom vármegyében * DR. DOBOS IRMA A XVIII. század egyik legnagyobb, legsokoldalúbb mérnöke, a Berlini Királyi Tudományos Akadémia tagja. A Nógrád megyei Ábelfalván 1700-ban született és 1750. március 23-án Trencsén környékén halt meg. A Nürnberg melletti Altdorfban és Jénában folytatott tanulmányainak befejezése után Mikoviny Sámuel (1700-1750) európai tanulmányútra indult, s valószínűleg eközben ismerkedett meg az alsó-ausztriai tartomány mérnökével, a bécsi udvar matematikusával (csillagászával) Marinonival. Ez a találkozás mindenképpen hozzájárulhatott csillagászati és térképészeti törekvéseihez, nemkülönben korábbi kapcsolata a kor jeles polihisztorával, a történész és a geográfus Bél Mátyással (16841749). Ilyen indulását kiváló képességei is elősegítették, hogy azután a tudományos kartográfia egyik első, kiemelkedő művelőjévé váljon. * A Magyarhoni Földtani Társulat Tudománytörténeti Szakosztálya, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Bányászattörténeti Szakcsoportja és a Magyar Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai Szakosztálya 2000. március 30-i közös rendezésű Mikoviny Sámuel emlékülésen elhangzott előadás. Az első eredményes évek Bél Mátyás segítségével 1725-ben Pozsonyban telepedett le, mert szolgálni akarta a „kedves hazát (cara patria-t) és az édes (dulcia) Pannoniát". A hazához, a szülőföldhöz való ragaszkodás őt is, mint a többi, e területén élő értelmiséget, ez jellemezte (1. ábra). A magyar főurak és a „nemes Pozsony vármegye" Bél Mátyás közbenjárása révén bőven ellátták munkával, így beilleszkedése az új környezetbe, semmi nehézséget nem jelentett. Minderről a vármegyei jegyzőkönyvek és Mikoviny jelentései tanúskodnak. Egyik korai munkájáról az 1725. június 7-i bejegyzésből értesülünk, eszerint „Mikoviny Sámuel matematikus számára fáradságáért és térképezési munkájáért, amelyet a Sárfői folyó revíziója alkalmával végzett... honorárium címén 24 floréna fizettetik ki". Vármegyei mérnöki munkája 1725. december 5-én kezdődött a közgyűlési kinevezésekor és évi fizetését 150 aranyban állapították meg. Munkáját mindig nagy körültekintéssel, a részletekre is ügyelve, teljesített a vármegye legnagyobb megelégedésére. Ilyen feladata volt többek között a Csallóköz két partján a töltések megvizsgálása és a dunai áradás okainak felderítése. Munkájának eredményéről szeptember 22-i levele 62
