Hidrológiai tájékoztató, 2000

TERÜLETI VONATKOZÁSI CIKKEK - Dr. Dobos Irma: Mikoviny Sámuel mérnöki munkája Pozsony és Komárom megyében

/. ábra. Mikoviny Sámuel (Tempinszky István rajza) Ábelfalva. 1700.?- Trencsén, 1750. 03.26. tanúskodik, amelyben hivatkozik a vármegye megbízására, „ hogy ne csak a szigeten levő töltéseket vizsgáljam felül, hanem készítsek terveket arról is, miként lehetne a meglevő töltéseket kijavítani és megtartani, vagy azokon a helyeken, ahol az megkívántatik - elsősorban a Vág mentén - újakat építeni". Vizsgálatait különösen magas szintű javaslatban foglalta össze, s ezt a vármegye 50 floréna kifizetéssel méltányolta [8], Már 1725-ben felmerült a Vág menti töltések ellenőrzésének indokoltsága. A jelentésből megtudjuk, hogy akkor a Vág hatalmas területeket öntött el, így a munkát csak a következő évben lehetett elkezdeni, de még 1750-ben is a folyó szabályozásán dolgozott és eközben szerezte halálos kimenetelű betegségét. Száz évvel később, 1825-ben MeJnyánszky Alajos a folyón tett utazásakor döbbenetes állapotokról számol be. A folyó pusztításait a megye csak úgy tudja kivédeni, hogy a leginkább veszélyeztetett településeket a kevésbé veszélyeztetett túloldalra telepíti át [8]. Mikoviny Sámuel az 1726. május 10-i jelentéséről az alispánt is tájékoztatta. Jelentős előrelépést jelentett az a felismerése, hogy a folyóval kapcsolatos gondokat kizárólag az összes érdekelt vármegyével együtt lehet megoldani. 1727-ben megnősült és feleségül vette Anna Regina Gülischint és négy gyermekük született: Sámuel (1728), Károly (1730), Erzsébet (1731) és Tamás (1733). Az első két fiú keresztszülője Bél Mátyás és felesége volt. Minden bizonnyal 1727-ben kapott megbízást Festetich Kristóflói Somogy megyei birtokainak és azok vízrajzi helyzetének felmérésére és valószínű, hogy a fraknói Esterházy család is foglalkoztatta a fiatal Mikovinyt a csallóközi birtokain [2]. Ugyanekkor Esterházy Pál társaságában Tata-Tóvároson találjuk. 1728-ból származik az a térképészeti munkája, amely Ausztria és Magyarország határán több uradalom hovatartozását tisztázta. A Marinoni által készített felvételi lapokat ekkor egybe szerkesztette: „Anno 1728 Marinoni úr originalisábul parialtatott Mikoviny Sámuel magyar ingenier által mp." Olvasható a német nyelvű magyarázó alatt. A megvalósult cél A kitűnő munkát végzett Mikovinyre Bécsben is felfigyeltek és 1729-ben addigi munkaköréből kiemelték és az Udvari Kamara mérnöke lett. Ezután is Pozsonyban maradt és még több alkalommal végzett a vármegye részére térképező és egyéb munkálatokat. Már a május 20-i jelentéséből kiderül, hogy a vármegye ismét felkérte a Csallóköz töltéseinek ellenőrzésére. A töltések megerősítése azután Mikoviny irányításával már 1730-ban el is kezdődött. Az újabb árvíz óriási pusztítást végzett, s akkor Mikoviny 1730. szeptember 30-i jelentésében egy nagyszabású konstruktív javaslatot terjesztett elő. Eszerint a Dunát a nagy-bodoki mederből új helyre kívánta terelni, s a felvázolt több lehetőség közül a vármegye a Vajka körüli meder kialakításáról döntött. A következő évben úgy látszott, hogy ifjúkori álma megvalósult, amit annak idején Bél Mátyással terveztek. III. Károly császár engedélyezte Magyarország feltérképezését és gróf Pálffy Miklós, az ország nádora rendeletben hozta a vármegyék tudomására a határozatot és kérte, hogy a „geometrának" mindenben legyenek segítségére. („Hungaria Nova", 1987). A hatalmas munkára jó előre felkészül, módszerét kidolgozza, s helyességét J.A. Sternbach báró úr kérésére Selmecbányán és környékén 2 térkép készítésével ellenőrizhette. Közben újabb magánszemélyek megbízásait is elvégzi, majd a császár utasítására a Kunságot és a Jászságot térképezi. Híres fiktív levelét Bél Mátyáshoz címezve 1731SAMVELIS MIKOVINI Nob. Hungari, EPISTOLA, DE Methodo Concinnandarum Mapparum Hungaria:, Topographicarum, AD rIR V

AI CLARISSIMVM MATTHIAM BELIVM Regia;, Scientiarum Socictatis Berolinenlis .Socium. POSON1I, Typis Joannis Pauli Royer. 2. ábra. Az „Epistola" címoldala (Pozsony, 1732) 63