Hidrológiai tájékoztató, 2000

TERÜLETI VONATKOZÁSI CIKKEK - Dr. Uherkovich Gábor: Magyar hozzájárulás a szlovákiai algavegetáció kutatásához

A dobsinai, kb. 450 m t.sz.f. magasságú völgyet magasabb hegyhát választja el a Gölnic folyócska kb. 750-800 m t.sz.f. talpmagasságú völgyétől. A Gölnicen létesített 20-26 m mélységű tározótó vizét alagúton át a dobsinai völgybe átvezetik és ott a nagy szintkülönbséget áramtermelésre használják. A Gölnicen létesített tározótó neves üdülő- és horgászvízzé vált. Ezt az oligotróf, nyáron enyhén eutrofizálódó tavat azután 1959 és 1966 közötti minták vételével vizsgáltam. A viszonylag gyér (többnyire 40000-60000 ind./l körüli) össznépességű algavegetációt minőségileg és mennyiségileg (utóbbit az Utermöhl-módszerrel) részletesen feldolgoztam [8, 10]; ezek az adatok ennek az üdülőtónak későbbi vizsgálatához bázisadatokul szolgálhatnak. Ugyancsak bázisadatokul szolgálhatnak azok az eredményeim, amelyeket a Tare a (Torysa), Tapoly (Topl'a), Ondava, Labore (Laborec) folyókon két szlovák kollega technikai támogatásával 1967 nyarán végeztem [1], Itt már az általam a közepes és nagyobb folyók fitoszesztonjának kutatására kialakított ún. reptációs módszert alkalmaztam. Ennek az a lényege, hogy a mintavételeket az illető víz folyása felső részén kezdem, majd lefelé haladva megközelítőleg ugyanazon víztestből vesszük a vízmintákat, s ezeknek a teljes algaegyüttesre vonatkozó minőségi és mennyiségi feldolgozásával információkat nyerünk a lefelé vonuló víztestben bekövetkező változásokról. Az előbb felsorolt folyók esetében százezres nagyságrendű ind./l-értékű algaössznépességi adatok voltak jellemzők, amelyek lefelé növekedtek, de az Ondaván - valószínűleg a közbeiktatódó ipari szennyezések hatására - ennek fordítottja következett be. A Laborénál a felsőbb folyáson is milliós körüli, lentebb már 2 millió feletti értékek adódtak. Ezek a vizsgálatok jól kiegészítették, mint mellékvízi adatok, a Tiszán akkor már évek óta folyó kutatásaim eredményeit. Hasonló, sőt némileg még részletesebb vizsgálatokat végeztem a Hernád felső folyásán 1968 nyarán [2]. Itt a legfelsőbb mintavételi hely (Szepesvéghely, Hranovnica) 200000 ind./l-es algaössznépességű fitoszesztonjából a legalsó vizsgálati pontig (Margecany) 700000 ind./l-es összalganépesség alakult ki. A minőségi, minden algataxonómiai csoportra kiterjedő részletes elemzés a jövőben ugyancsak bázisadatul szolgálhat. (A Hernád is a Tisza mellékvizeként érdekelt.) A két előző vizsgálatsorozat főbb eredményeit hazánkban megjelenő tanulmányban is összegeztem [9]. A fítoszeszton összetétele ezeknek a kisebb folyóknak az esetében folyásuk hosszában a rheon-jellegtől fokozatosan a rheoplankton-jellegbe megy át. A rheon-elemek a tavaszi, kora nyári bőséges vízhozamok idején egészen a Bodrogig, illetve a Tiszáig eljutnak és ott befolyásolják a „potamoplakton" összetételét. Természetesen itt is megfigyelhető, hogy nagyobb városok (pl. Eperjes) vagy ipartelepek félig tisztított szennyvizei befolyásolják e folyók szaprobitási spektrumát, így az ilyen jellegű vizsgálatok a vízminőség-változások megítélésénél is hasznosulnak és a jövőben is alapadatként szolgálhatnak. Szlovák kollegák ösztönzésére néhány ottani vízről nyert és még nem publikált algaelőfordulási adatot kisebb tanulmányban foglaltam össze néhány évvel ezelőtt [10], Ebben a Magas Tátra három tavából (Csorba-tó, 1350 m; Poprádi-tó, 1494 m; Nagy 61