Hidrológiai tájékoztató, 2000

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Tarján Tibor: A közfürdők létesítéséről szóló - 121/1996./VII.24./Korm. Rendelet - végrehajtásának tapasztalatai

A fertőtlenítés nyilván nem hagyható el, legfeljebb a klórgázzal való fertőtlenítés váltható ki egyéb fertőtlenítő szerrel. Milyen lehetőségek vannak, milyen egyéb oxidálószert alkalmazhatunk? A klór-dioxid, alkalmazására (ivóvíz-fürdővíz) hazánkban volt már próbálkozás. A klór-dioxid előnye, hogy nem reagál az ammóniával, így ammóniás vizek is fertőtleníthetők vele, viszont csak a helyszínen állítható elő, robbanásveszélyes, adagolóberendezése és méréstechnikája bonyolultabb a klórénál, adagja meghatározott, mivel nagy szervesanyag tartalomnál mérgező klorit képződik belőle - ezek az alkalmazását megnehezítik. Az ózon ugyancsak szóba jöhetne, de csak önmagában nem használható, a medencevízben fölösleg nem tarható belőle, mert a vízfelszínen kiváló ózon mérgező - ha viszont mellette klórt is alkalmazni kell, kérdés, hogy mit nyertünk vele. Bizonyos ammónia-tartalomig a SANOSIL (hidrogén-peroxid- és ezüst-tartalmú) fertőtlenítő szerrel kiváltható lenne a klór, de a vegyszer meglehetősen drága, tudomásom szerint csak néhány kisebb uszodában használják, speciális igények esetén (pl. csecsemők úsztatása). Hasonló vegyszer a hazai DEWAN-50 (hidrogén-peroxid és kvaterner ammóniumbázis tartalmú) fertőtlenítőszer, mely 8 mg/L ammóniumion-tartalomig alkalmazható. Előnye, hogy ára kb. fele a SANOSIL-énak. Tekintettel arra, hogy a hidrogénperoxid is oxidálószer, az ezt tartalmazó vegyszerek alkalmazása a gondok egy részét oldja csak meg (ammóniumion-tartalom az említett koncentrációig), az oxidálható gyógytényezők károsodása itt is bekövetkezik. Felvetődött az UV (ultraibolya) sugárzással való fertőtlenítés is. Sajnos a fizikai eljárásoknak nincs tartós hatásuk, így emellett a klór adagolása nem nélkülözhető. Ultraibolya sugárzókat alkalmazott az ún. klór-amin szeparátor is, melyhez évekkel ezelőtt nagy reményeket fűztek az ammóniás vizek klórozás során történő kedvezőtlen hatásainak kivédésére - én úgy tudom, hogy ez sem vált be, és nem tudok az országban egyetlen működő berendezésről sem. Ebből a rövid értékelésből az látszik, hogy a gyógy- és ásványvizek forgatására, illetve a nagy ammóniumion-tartalmú, nagy szervesanyag-tartalmú vizek forgatására általánosan alkalmazható új technológia nem alakult ki (a klór a fertőtlenítésnél még nem nélkülözhető, a klór-dioxid alkalmazása kérdéses nagy szervesanyag-tartalomnál, az ózon önmagában nem alkalmazható, a hidrogén-peroxid alapú fertőtlenítő szerek alkalmazása meglehetősen költséges, illetve az olcsóbb hazai termék sem alkalmazható általánosan bármely ásvány- illetve gyógyvíznél, fizikai eljárás (UV) pedig önmagában szintén nem alkalmazható) végül is a klórral nem fertőtlenítő vizek nagy részénél indokolt a vízforgatás alóli felmentés. 4. A vízforgatás alóli felmentés elbírálásának tapasztalatai A következőkben arról adok tájékoztatást, hogy az OVF milyen gyakorlatot követ az OTH részére adandó szakvélemények készítése során (eddig mintegy negyven esetben kértek forgatás alóli felmentést). A kérelmek korrekt elbírálásához a következő adatokat kéljük: • a kérelemben szereplő medencék vízellátását szolgáló hévíz-kutak kútkataszteri száma, jele, • a felhasznált víz ásvány- vagy gyógyvízzé való minősítését tartalmazó határozat másolata, • a kutak vízhozama, • a kutakból nyert víz legfrissebb (de 5 évnél nem régebbi) vízelemzési adatai, • a felmentési kérelemmel érintett medencék jele, száma, megnevezése, méretei (hosszúság, szélesség, mélység, víztérfogat, vízfelület), • átlagos napi vízhasználat, • a használt víz befogadójának megnevezése, • a felmentési kérelemmel érintett medencék funkciója (úszó, gyermek vagy gyógymedence), • a medencék üzemeltetésének jellege (idényjellegű, folyamatos üzemű), • a medencékre vonatkozó egyéb adat (pl. fedett, nyitott). Ezek alapján tehát megállapítható, hogy a kormányrendelet 3.§ (2) a) pontja szerinti feltételek - elismert ásvány, illetve gyógyvíz gyógymedencében való felhasználása - fennállnak-e. Ezek után a vízanalízis alapján azt vizsgáljuk, hogy melyek a vizek gyógytényezői, és azokat a forgatás károsítja-e. Mint már említettem, elsősorban a kilevegőztethető, illetve az oxidálható komponensek károsodása várható; az eddig előfordult esetekben felmentést akkor javasoltunk, ha a víz jelentősebb bromid-, jodid-, kénhidrogén-, illetve szulfid-tartalmú volt. Gondot jelentett az, hogy mit javasoljon a szakvélemény olyan vizek esetében, melyek minősége megfelel az ásványvíz minőségének (de nem elismert ásványvíz), gyógyászati célú medencében használják és a biológiailag aktív alkotórészeket a vízforgatás károsítaná? (Ha nem elismert ásványvízről volt szó, akkor a vízminőség értékelésénél korábban a 7/1986. (VIII. 10.) EüM rendeletet vettük figyelembe, most pedig a helyére lépett 74/1999. (XII.25.) EüM rendelet szerint értékelünk.) A kialakult véleményünk az, hogy ilyen esetben is javasolható a vízforgatás alóli mentesség megadása. Másrészről viszont egyet lehet érteni az egészségügy által képviselt azon állásponttal is, hogy gyermek- vagy úszómedencékben nem javasolja a gyógy-, illetve az ásványvizek használatát, s ez esetben előírja az ivóvízminőségű víz használatát és vízforgató létesítését. A kormányrendelet 3.§ (2) b) pontja szerint további lehetőség van a vízforgatás alóli felmentésre: a víz összetétele olyan, hogy tisztítására megfelelő technológia nem áll rendelkezésre. Ennek a kérdésnek az eldöntése összetettebb: - vizsgálni kell, hogy a víz összetétele a klórral való fertőtleníthetőséget nem teszi-e lehetetlenné (ammónia-tartalom, 1500 mg/L feletti klorid-tartalom, egyéb komponensek), - vizsgálni kell, hogy a forgatás során a víz összetételében nem következnek-e be olyan változások, melyek egészségkárosító anyagok keletkezésével járhatnak, vagy amelyek a víz fürdési célra való alkalmasságát csökkenthetik (pl. kiválás, elszíneződés, kellemetlen szaghatás, túlzott pH emelkedés, síkosság jelentkezése). A felsoroltakra is figyelemmel az OVF az eddigiek során (az egyes vízminőségi jellemzőket együttesen értékelve) csak akkor javasolta a felmentés megadását, ha a víz - nagyobb ammóniumion-tartalmú, - nagyobb szulfidion, illetve kén-hidrogén-tartalmú, - nagyobb bromid- és/vagy jodid-tartalmú, - nagyobb lúgosságú, - nagyobb szerves-anyag, illetve huminsav tartalmú (sárgás szín, mért huminsav-tartalom), - nagyobb kloridion tartalmú (mintegy 1500 mg/l felett), - kis keménységű (100 mg CaO/L alatt) volt. 38