Hidrológiai tájékoztató, 2000

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Tarján Tibor: A közfürdők létesítéséről szóló - 121/1996./VII.24./Korm. Rendelet - végrehajtásának tapasztalatai

hiszen Alföld szerte 60-80 cm-re, sőt helyenként még mélyebbre hatolt a talajfagy. Csupán ennek az egy befolyásoló tényezőnek a lehetséges szélső értéke is felhívja a figyelmünket arra, hogy a mostani belvizeknél nagyobbak is kialakulhatnak. Ugyancsak erre a következtetésre jutunk az 1. ábrának a puszta szemlélete alapján is, nevezetesen az évi csapadékösszegek sorozatát tekintve, amelyből kiemelkedik az 1930-as évek végének, illetve a 40-es évek elejének rendkívüli csapadékossága, amit az ötévi mozgóátlag görbéje jól mutat. Az 1940-es éveket követően sokat emelkedett a belvízrendezés színvonala, főleg a szivattyútelepek kapacitása nőtt meg, korszerűbbek is lettek a telepek, a vízelvezető csatornahálózat sűrűsége ugyancsak jelentősen nőtt, mindezek ellenére a belvízzel elöntött területek nagysága - á legfrissebb tapasztalatok szerint - nemigen csökkent, az elöntések tartóssága azonban igen, a korábbi kényszerű vízvisszatartások szűkebb térre korlátozódtak. A tervszerű vízvisszatartás lehetőségeit (pl. a legelők övgátolásával) azonban - úgy tűnik - az utóbbi időben nem használják ki kellő mértékben. Kedvező tapasztalat, hogy külföldről mostanában jóval kevesebb belvizet vezetnek át, mint a korábbi nagy belvizeknél, ami a belvízrendszerek időközben végrehajtott átalakításával, a határon túl kialakított újabb övcsatornák üzembelépésével magyarázható. Az évtizedek során sokat változott az agrotechnika is, vízháztartási szempontból általában kedvező irányba, de a legutóbbi évek kedvezőtlen változási jeleket is mutatnak (pl. a mélyszántás, a mélylazítás elmaradása), amelyek a belvízi helyzetet minden bizonnyal befolyásolták, bár ennek mértékét nehéz megbecsülni, az egyéb hatásokból kiszűrni. A régebbi nagy belvizekkel egyidőben rendszerint árvizek is sújtották az országot (így volt ez 1940-42-ben, 1996-ban, 1970ben, stb.), növelve ezzel egyrészt a folyók mentén a belvizesfakadóvizes területek nagyságát, másrészt megnehezítve a belvízelvezetést, a legtöbb helyen lehetetlenné téve a belvíznek gravitációs úton való bevezetését a folyókba. A tavalyi és az idei belvizek különösen meglepő mértékben árasztották el a települések belterületét, ami különféle emberi tevékenységek (pl. a szennyvizek helyben történő elszikkasztása) befolyásoló hatásának fölerősödésére enged következtetni. Ez bizonyára nem mellékes szempont, de a régebbi nagy belvizek is erőteljesen megjelentek a települések belterületén (pl. Orosházán 1942-ben és 1966-ban is nagy károkat okoztak), ami a természeti tényezők döntő súlyára utal. A belterületi károk mostanában azért nagyobbak mégis, mert a mélyebb fekvésű, belvízveszélyes területeket is sokhelyütt beépítették. Kevesebb gond adódott viszont a külterületi tanyavilágban, amely mostanság sokkal ritkábban lakott, mint az 1940-es években, amikor az összedőlt épületek emberáldozatot is követeltek, és az állatállomány is jobban megsínylette a belvizet, mint most. Végeredményben azt a tanulságot szűrhetjük le a korábbi nagy belvizek vázlatos áttekintéséből, hogy a belvízképző tényezőknek a mostaniaknál kedvezőtlenebb kombinációja is kialakulhat, ami a belvízvédelmi rendszerek kétségkívül jelentős fejlesztése ellenére is komoly gondokat okozhat, ezért föl kell készülni a nagyobb károk megelőzésére, illetve kivédésére, s további erőfeszítéséket kell tennünk, de nem csak a védelmi rendszerek fenntartása és fejlesztése terén, hanem a racionálisabb területhasználat megvalósítása terén is. A közfürdők létesítéséről és működéséről szóló - 121/1996. (VII.24.) Korm. rendelet végrehajtásának tapasztalatai * DR. TARJÁN TIBOR Országos Vízügyi Főigazgatóság, Budapest 1. Bevezetés Külföldi tapasztalatok már régebben, de a hazai vizsgálatok is már évtizedek óta bizonyítják, hogy kifogástalan minőségű fürdőmedence vizet kizárólag vízforgatással lehet elérni. A töltő-ürítő rendszerrel - még ha aránytalanul nagy folyamatos vízcserét alkalmaznak is - ennél csak rosszabb minőségű medencevíz állítható elő. Azt is könnyű belátni, hogy a vízforgatás energia és víztakarékos, használtvíz kibocsátása is töredéke a töltő-ürítő rendszerének, ezért környezetvédelmi szempontból is előnyös. Mindezek miatt a közegészségügyi és a vízügyi szervek egyaránt arra törekednek, hogy a fürdőmedencék vízforgatóval legyenek ellátva. A Kormány 121/1996. (XII.24.) számú rendelete a közfürdők létesítéséről és működéséről, a jog erejével kíván ennek az elgondolásnak érvényt szerezni. A rendelet 3.§-a a következők szerint intézkedik: ,,3.§. (1) Új fürdőmedence csak vízforgató berendezéssel létesíthető. Töltő-ürítő rendszerű medence felújításakor gondoskodni kell vízforgató berendezés létesítéséről, továbbá arról, hogy vízáramlási szempontból holt terek ne alakuljanak ki. Felújításnak minősül a medencével kapcsolatos minden olyan javítás, illetve átalakítási munka, amelynek keretében a medence mélységét vagy alakját megváltoztatják, a bukóélt átalakítják, vagy a burkolatot kicserélik. (2) Az (1) bekezdés szerinti előírástól eltérni - az Országos Vízügyi Főigazgatóság véleményének figyelembe vételével - az Országos Tisztifőorvosi Hivatal egyedi felmentése alapján lehet, ha a) az elismert ásványvízzel vagy gyógyvízzel üzemelő gyógymedence vizének gyógyászati szempontból értékes, biológiailag aktív alkotórészeit a vízforgatás károsítaná, * Előadásként elhangzott a 2000. április 19ri lillafüredi Fürdőkonferencián. b) a medence töltésére használt víz olyan összetételű, hogy tisztítására megfelelő technológia nem áll rendelkezésre.