Hidrológiai tájékoztató, 2000

DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Tóth Katalin: A hódmezővásárhelyi geotermikus energiarendszer termelőkútjai és visszasajtoló kútja működésének modellezése

Felszín 1. réteg -893 mBf 2. vízadó réteg, a rétegben beszűrőzött kút: B-1090 -1035 mBf 3. réteg -1200 mBf 4. vízadó réteg, a rétegben beszűrőzött kút: B-1093 -1260 mBf 5. réteg -1463 mBf 6. vízadó réteg, a rétegben beszűrőzött kút: B-1094 7. réteg -1672 mBf -1788 mBf A modellben a beszűrőzött rétegeket vettem vízadónak, és homogénnek tekintettem őket. A modell horizontális szerkezete: A modellezett térrész egy észak-déli tájolású téglalap alakú kivágat, amely egyenlő oldalhosszúságú, rétegenként egybevágó négyzetes differenciahálóból áll. A modellezett kutak pontos helyét ezen a térrészen EOV koordinátákkal adtam meg. Modell adatainak meghatározása: A modell adatai közül kútnaplók segítségével a k-szivárgási tényezőt és a H-nyugalmi nyomásmagasságot határoztam meg számolással. A számolást minden kútra el tudtam végezni, kivéve a B-1092-es kutat, mert csak hiányos adatok álltak rendelkezésemre. Az alapadatokat, amelyek segítségével a modell input adatállományát meghatároztam az 1. táblázat tartalmazza. Szivárgási tényező: a visszatöltődési görbék segítségével határoztam meg, a k= 2,3 4 • 7t lo

g ÄJ7 Pa-P, i p, • g képlet segítségével, ahol k: a szivárgási tényező [m/nap;] h: a beszűrőzött rétegek hossza [m]; Q: a vízhozam [mVnap]; pu: a visszatöltődés megindulása utáni An [s] időpontban a nyomási értéke [MPa]; p

t2: a visszatöltődés megindulása utáni A.i [s] időpontban a nyomás értéáke [Mpa]; p.: a víz sűrűsége, amely kutanként változó a víz hőmérsékletének függvényében [kg/m']. 8. vízadó réteg, a rétegben beszűrőzött kút: B-913 B-1092 -1900 mBf 9.réteg -1923 mBf 10. vízadó réteg, a rétegben beszűrőzött kút: B-1077 B-1092 Nyugalmi nyomásszintek: meghatározását a H= P>g képlet segítségével végeztem el, ahol H: a nyugalmi nyomásmagasság értéke méterben kifejezve [m]; h: a vízoszlop magassága [m]; p: nyomás a rétegben [MPa]; p.\ a víz sűrűsége [kg/m

1], amelynek kutanként és a hőmérséklet függvényében változó értékét szakirodalmi adatok alapján vettem fel. [2.] 2. ábra. A modell vertikális felépítése A modell vertikális szerkezete: Földtani ismeretek alapján határozható meg. A feladat megoldására síkmodell alkalmazása a célszerű. A rendelkezésemre álló fúrási szelvények segítségével 10 réteges modellt hoztam létre, amely 5 vízvezető és 5 féligáteresztő rétegből áll. A réteghatárok tengerszint feletti magasságaival és az adott rétegben a beszűrőzött kutak feltűntetésével a vertikális szerkezet a 2. ábrán látható. k [m/nap] HM H [mBf] B-913 4,78 1833,49 111,945 B-1077 2,33 1513,97 11194,47 B-1090 .3,75 911,48 89,91 B-1093 20,13 1216,61 98,23 B-1094 0,8 1700,02 108,22 2.táblázat. A modell meghatározott input adatai B-913 B-1077 B-1090 B-1093 B-1094 Q [m

J/nap] 619 720 936 619 790,6 H[ml 41 104,3 63 42,5 77,75 T[°C1 74 89 42,2 50,82 61 Ati [min] 10 40 3 1 32 At2 [min] 30 60 8 6 80 Po [MPal 17,5302 14,3440 8,852 11,761 16,348 P

ü IMPal 17,5337 14,3449 8,855 11,762 19,357 P [MPal 17,5434 14,3461 8,862 11,770 16,390 PlkgWi 975,363 965,937 991,095 986,177 982,78 /.táblázat. Alapadatok 21