Hidrológiai tájékoztató, 2000

DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Balogh János: Hidrobiológiai vizsgálatok a Galga-patak középső szakaszán

Talajvízháztartási görbe értékeit az 1984. évi Vízügyi Keretterv adatai alapján vettem fel. Maximális párolgás 77 mm/év, amelynek mélysége 0,60 m. Maximális beszivárgás 67 mm/év, amelynek mélysége 1,50 m. A meghatározott input adatokat a 2. táblázat tartalmazza. Input adatként még szükség volt függőleges szivárgási tényezőre [3] és az aktív hézagtérfogatra [2], Az egymásra hatás modellezése: Vizgálat során a GEOHÓD Kft. által rendelkezésemre bocsátott víztermelési adatokat használtam: B-913 jelű kút: 288 m

3/nap, B-1077 jelű kút: 1440 m

3/nap, B-1090 jelű kút: 328 m

3/nap, B-1092 jelű kút: nyáron 720 mVnap, télen pedig 1440 mVnap, B-1093 jelű kút: 263 mVnap, B-1094 jelű kút: nyáron 960 m'/nap hozamot, míg télen semmit nem sajtol vissza. A létrehozott modellben a B-1092 jelű kút két réteget csapol meg (8-10), ezért ott a kitermelt vízmennyiséget, a szűrőhosszakat és a homoktartalmat figyelembe véve osztottam fel. A kutak egymásra hatásának vizgálatát permanens állapotra, 50 évre végeztem el. A kapott eredmények összefoglalása, értelmezése: A modellel csak közelíteni tudjuk a valóságot, mivel már az inputként bevitt adatok is hibákkal terheltek, amely hibák a modellezés során tovább halmozódhatnak. Éppen ezért törekedni kell a minél pontosabb adatok bevitelére, hogy minél valósághűbb kép alakuljon ki a kutak egymásra hatásáról. A modellezés során két időszakot, egy nyárit (április 1-október 31.) és egy télit (november 1.-március 31.) vizsgáltam meg. Nyári időszak: A visszasajtolás következtében a 6-os vízadó rétegben megnövekszik a rétegnyomás, amely a modell szerint azt eredményezi, hogy a felette lévő 2-es és 4-es vízadókban beszűrőzött B-1090 és B-1093 jelű kutak felé átfejtődés történik a köztük lévő féligáteresztőnek tekintett rétegeken keresztül. Az átfejtődés mértéke függ a függőleges szivárgási tényezőtől, a kialakult rétegnyomástól és a rétegek aktív hézagtérfogatától. A 8as vízadó réteg felé hasonló a helyzet, mivel a modell szerint ide is történik átfejtődés. Ebben az időszakban, a 6-os rétegben a B-1094-es jelű kútban visszasajtolásra kerül a fel nem használt hévíz, ami egy állandó, de kis mértékben megnövekedett rétegnyomást hoz létre, és az átfejtődést más rétegek felé ez okozza. Téli időszak: Ekkor a 6-os rétegben nem történik visszasajtolás, ami azt eredményezi, hogy ott állandó nyomásszint alakul ki. Ez a réteg ebben az időszakban vízzel telített rétegként működik, amelyből átfejtődés a modell szerint a 2-as, a 4-es és a 8-as vízadókba. A 10-es réteget külön vizsgáltam meg, mivel ide nem történik átfejtődés a 6-os vízadó rétegből. Itt két kút van beszűrőzve és csak ezek hatnak egymásra. A modellben kialakult áramkép igazolja, hogy a nagyobb hozammal termelő kút körül nagyobb depressziós tölcsér alakul ki, mint a kisebb hozammal termelő körül. A 8-as vízadóban is két beszűrőzött kút hat egymásra, de ugyanakkor a modell szerint ide még átfejtődés is történik a 6os vízadóból. A modellezés azt mutatta, hogy a visszasajtolással növelni lehet a telepnyomást és fokozni lehet a kutak termelését. Ez a módszer még azért is jó, .mert vele le lehet csökkenteni, kis mértékben gátolni lehet a hévízkészletek rohamos fogyását és a felszíni vizekben is csökkenteni lehet a hőszennyezést. Diplomamunkámban javasoltam a B-1094 jelű kút egész évben való működtetését, ezáltal abban a rétegben, ahová a viszszasajtolás történik egy állandó rétegnyomást lehetne kialakítani, amely a modell eredményei alapján fokozni tudná más rétegek rétegnyomását is. Ezáltal növelni, vagy állandó szinten lehetne tartani a kitermelt víz mennyiségét. így a HódtóKistisza csatorna hőszennyezését is csökkenteni lehetne, valamint még gazdaságosabb lenne a geotermikus közműrendszer működése. A munkámhoz nyújtott segítségért ezúton is köszönetet szeretnék mondani Tóth Zoltán oki. bányamérnöknek, dr. Szűcs Péter egyetemi docensnek, tanáromnak Kovács Balázsnak és Kurunczi Mihálynak a GEOHÓD Kft. ügyvezetőjének. IRODALOM [1] Juhász Árpád: Évmilliók emlékei, Gondolat Kiadó, Bp. 1987. [2] Juhász József: Hidrogeológia, Akadémiai Kiadó, Bp. 1976. [3] AQUIFER Kft.: Új hévízbeszerzési lehetőséget megalapozó hévízföldtani vizsgálat Hódmezővásárhelyen, 1994. [4] Korim Kálmán: A magyarországi hévíztermelés rezervoárgeológiai és teleptani ismérvei, Vízkutatás 90/4. [5] Kálmán Korim & Nándor Pataki: Utilisation of thermal water in Hungary (2. Geothermal Conditions of Hungary) [6] Kálmán Korim: Main types of thermal water reservoirs in Pannonian Basin [7] Pataki Nándor: Termálvíz-feltárás és -hasznosítás Magyarországon, Kőolaj és földgáz 1988. Május [8] ARV (programleírás, 2.0 verzió): Rétegzett hidrogeológiai rendszerekre telepített vízbázisok védőidom méretezése, 1997. április Hidrobiológiái vizsgálatok a Galga-patak középső szakaszán* BALOGH JÁNOS Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger 1. Bevezetés A magyarországi kisvízfolyások kevéssé kutatott volta indokolta vizsgálataink megkezdését a Galga patakon, mivel itt még nem készült ilyen jellegű munka. 1998. szeptemberétől kezdve 1999. augusztusáig kísértük figyelemmel a víz kémiai összetevőinek és algaflórájának változását. * Az 1999. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton főiskolai kategóriában II. díjat nyert diplomamunka kivonata. 2. Vizsgálati terület Vizsgálati területünk a patak középső, galgamácsa-iklandi szakasza, melyre jellemző, hogy az antropogén hatások széles skálája érte. A Galgát a 60-as évek közepén szabályozták, megszüntetve az addigi mocsaras-tavas völgyet, medrét kiegyenesítették, egész folyása mentén mezőgazdasági területeket hoztak létre. Ennek is következménye, hogy a pataknak napjainkban igen változatos a vízhozama, a nyári időszakban nagyon leapad. 22