Hidrológiai tájékoztató, 2000

DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Borsányi Péter: Hidro-ökológiai modellezés a norvégiai Nidelva folyón

I. ábra. A hal-élőhely modellezés sémája 2. Háttér információk a dolgozathoz 2.1. A dolgozat kutatási helyszíne. A Nidelva folyó Trekanten nevű kb. 200 méteres folyószakasza szolgált a vizsgálat helyszínéül. Itt a folyó alsószakasz jellegű, az említett rész a folyó torkolattól kb. 10 km-re található, de szinte kizárólag a folyóra telepített vízierőművön keresztül kap vizet. A (kötelezően átbocsátott) kisvízhozam 30 m'/s, az erőmű szokásos üzemeltetése esetén pedig 50 és 200 m7s közötti értékek jelentkeznek. 2.2 A hidraulikai modell. Erre a célra a SSIIM nevű hidraulikai modellező programot használtuk. Az eredetileg hordalékszállítási célokra fejlesztett szoftver OS/2 és Windows NT operációs rendszereken fut. Két- vagy háromdimenziós módszerrel lehet folyadékáramlást számítani. A dolgozat eredményei csak kétdimenziós számításon alapulnak. Ez módszer a folyadéktestet függőleges határoló síkokkal csonka hasábokra bontja, majd egy-egy ilyen hasábban mélység szerint átlagolt értékeket számít. A számítás fő bemeneti paraméterei a medertopográfia, a medersúrlódási tényezők, a vízhozam és az alvízi vízszint. A később megadott rácshálózat hasábokra bontja a víztestet. Az egyes vízoszlopokban sebesség komponenseket, vízmélységet, nyomást és más tényezőket kapunk eredményül. A vizsgált vízhozam tartomány 30 m'/s és 110 m'/s közé esett. 2.3. Az ökológiai (élőhely-) modell. Ehhez a feladathoz a Habitat nevű programot alkalmaztuk, amely klasszikus és modern szemléletű élőhely-modell számításokat is végez. A főbb bemeneti adatok a modell geometria, a vizsgált élőhely-tényező értékek (folyási sebesség, vízmélység stb.), a mederanyagtérkép, valamint a vizsgált élőhely-tényezőre vonatkozó statisztikai preferencia kódok. Ezek alapján különféle élőhely-osztályozási görbéket és térképeket kapunk eredményül. 3. Eredmények Az eredmények két fő csoportja a hidraulikai és az élőhely-eredmények. Ez utóbbiak a klasszikus preferencia osztályokba sorolt élőhely-tényezőkre, valamint az élőhely „részlet és mintázat eloszlási jellemzésre" bonthatók. Az élőhely-jellemzés az élőhely-osztályozó görbékkel, ezek súlyozott egymásra halmozásával, élőhely-paraméter idősorokkal, végül a sebesség és a mélység osztályokat feltüntető térképeivel történt (2. ábra). TenJíet jm2f 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 Sebességosztályok területnagyság szerinti eloszlása Mikiit íJrrtljrHljrm ajM. •30 m3/s •50 m3/s • 70 m3/s • 75 m3/s •80 m3/s •85 m3/s •90 m3/s • 110 rri3/s & $ i? £> ^ •a- . O- . Cl- . Q' . Cr J> <? J? J> ^ & & # A* & & & 4* & & & cp I- Q- Q" Q- V V V K- V \

y <£> <p a" 'V Sebességosztályok [m/s] 2. ábra. A sebességosztályok területnagyság szerinti eloszlása 16