Hidrológiai tájékoztató, 2000

DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Németh Nóra: Vizes területek (wetland-ek) szerepe a vízminőség-védelemben

4. Következtetések Sajnálatos módon nem minden eredetileg elképzelt célt sikerült maradéktalanul teljesíteni, így a 3D hidraulikai modell nem hozott értékelhető eredményt, mindössze 110 m'/s vízhozamnál, így a bio-energetikai növekedési vizsgálatokat nem lehetett végrehajtani. Szintén gondot okozott, hogy a tartósan magas vízállások (a vártnál több csapadék és hóolvadás) miatt halmegfigyelést nem lehetett végezni, így az ökológiai modell statisztikai preferencia értékei, melyek a klasszikus élőhely tanulmányok egyik legfontosabb alapadatául szolgálnak, általános, nem a folyóra speciálisan jellemző értékek. Más vonatkozásban viszont eredményes a dolgozat, sőt bizonyos területeken túl is haladt az eredeti elképzeléseken, kiegészülve a munka közben érdekessé való részekkel, úgymint a SSIIM program alkalmazhatóságának vizsgálata, vagy a két modell futása kapcsán használt módszerekről szóló leírások. Az adott körülményeknek megfelelően a feladatot a szükséges változásokkal együtt teljesítettnek lehet tekinteni, előrebocsátva ugyanakkor, hogy majdnem minden vizsgált területen nyitva áll a folytatás lehetősége. IRODALOM (rövidített változat) [1] Alfredsen, K.: Habitat Modeling in Norway - An Overview of Projects And Future Developments, presented at Ecological Flow Regimes Workshop, Praha. 1997. [2] Bovee, K.\ Perspectives On Two-Dimensional River Habitat Models: The PHABSIM Experience, from the Proceedings of the 2nd International Symponsium on Habitat Hydraulics, Québec, 1

996. [3] Marcahnd, W.

: Fish Habitat Modeling, diploma thesis. NTNU IVB, Trondheim, 1996. [4] Olsen, N. R. B

.: Computational Fluid Dynamics in Hydraulic and Sedimentation Engineering, class notes, NTNU IVB, Tmndheim, 1997. Vizes területek (wetland-ek) szerepe a vízminőség-védelemben* NÉMETH NÓRA Szent István Egyetem, Gödöllő A dolgozat a természetes és telepített nádasok vízminőségvédelemben betöltött szerepével, valamint a természetes szennyvíztisztítási eljárásokkal foglalkozik. A természetközeli, környezetbarát szennyvíztisztítási eljárások közül két, hazánkban még kevésbé elterjedt, de egyre inkább figyelemreméltó technológiát - a nádastavast és a gyökérzónást - mutatja be. Részletesen kitér a két rendszerrel kapcsolatos valamennyi lényeges kérdésre. Foglalkozik a helykiválasztással, a rendszerek tisztító hatásával, az alkalmazási lehetőségekkel, a telepek üzemeltetésével és fenntartásával. Sorra veszi mindkét rendszer előnyeit és hátrányait. Beszámol a külföldi és a hazai tapasztalatokról, az eljárások hazai alkalmazásának feltételeiről és a hatósági előírásokról. Összehasonlítja az egyes telepek tisztítási hatásfokát. Ezenkívül lényeges fejezete a rendszerek méretezésével kapcsolatos feladatok és a tervezési tanulságok összefoglalása. A dolgozatban fontos szerepet kap a mesterséges és a természetes szennyvíztisztítási eljárások ökonómiai oldalról való összehasonlítása is. A különböző rendszerek beruházási és üzemeltetési költségei hatféle kapacitás esetében kerülnek összehasonlításra. A dolgozat röviden összegzi az önkormányzatok által az infrastruktúra fejlesztésére igényelhető állami támogatásokat, illetve más elkülönített állami pénzalapokat, amelyek támogatásait a települések szintén megpályázhatják. A dolgozat végén szó esik a természetes szennyvíztisztítási eljárások jogi oldaláról és lakossági megítéléséről. A természetes szennyvíztisztítási rendszerek Természetes szennyvíztisztítási rendszereken azokat az alacsony beruházási és működési költségű szennyvíztisztítókat értjük, amelyekben a tisztítás természetes módon, elektromos * Az 1999. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton főiskolai kategóriában II. díjat nyert diplomamunka kivonata. energia felhasználása nélkül történik. A tisztítási folyamatokhoz szükséges oxigén természetes úton pótlódik (a makrofiták aerenchimájának aktív oxigéntranszportjával, vagy az algák fotoszintézise révén). Ezekben a rendszerekben a szerves anyagok lebontását mikroorganizmusok (baktériumok, gombák) végzik, amelyek vagy a vízben szuszpendálva, vagy hordozón (talaj, homok, vízinövények gyökérzete) megtelepedve vannak jelen. Miért éppen nádat (illetve vízinövényeket) alkalmaznak? Minden növénynek szüksége van oxigénre, a jól átszellőzött talajban ez a talajpórusokon keresztül a gyökerekhez juthat. A nád azonban - gyökérzetének köszönhetően - mocsárban, vízben is megél. A nádban található egy úgynevezett „átlevegőztető szövet" (aerenchima), amely a levél és a szár közvetítésével eléri, hogy a haj szálgyökerek az atmoszférával kapcsolatban álljanak. Szükségtelen hangsúlyozni, hogy a szennyvíz szennyező anyagainak lebontásánál milyen nagy szerepe van az oxigénnek. A nád párologtató-képességét 80-1000 I víz/m

2 nád felületre becsülik egy vegetációs periódusra vonatkoztatva. Ez az érték több, mint a mi földrajzi fekvésünk szerinti átlagos évi csapadék, így nyári időszakban a tisztítandó vízmennyiség 30%-a elpárologtatható. Gyökérzónás szennyvíztisztítás Az épített wetland-ek a természetes rendszerek összes jó tulajdonságával rendelkeznek, és további előnyük, hogy a kedvező természetes folyamatok felerősíthetőek, így a tisztítás hatékonysága fokozható. A módszer lényege az, hogy földmedencében lévő, megfelelő vízvezető képességű szilárd hordozó (talajra, homokra, sóderre vagy kőre) vízi, mocsári növényeket telepítenek. Az ülepített 17