Hidrológiai tájékoztató, 1999

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: Vízügyi évfordulók 2000-ben

1825. január 17. * Boros Frigyes (Arad), vízmérnök, a múlt századi Tisza-szabályozás munkáinak egyik irányítója. Mérnöki tanulmányait Bécsben és Pesten végezte, 1857-től kezdve a csongrádi Tisza-szabályozási osztály vezetője volt. A nagy alföldi aszálykatasztrófát követően Bodoki Károly és Klasz Márton mérnöktársaival kigoldozta egy Felső-Tisza - Érvölgy - Hármas-Körös-öntözőcsatoma, valamint 1867-ben egy Duna-Tisza-csatorna terveit. 1881-ben minisztériumi osztálytanácsossá nevezték ki, s rábízták a tiszai osztály vezetését, (t Szeged, 1892. február 17.) 1825. augusztus 11. * Türr István (Baja), tábornok, a magyar és az olasz szabadságharc hőse. A kiegyezés után hazatérve műszaki munkatársaival nagyszabású víziútfejlesztési programot dolgozott ki. Újjászervezte a Ferenc-csatorna Társulatot, s kezdeményezte a Ferenc József-csatorna megépítését, valamint a Baja-Bezdáni tápcsatorna 1871-1875 közötti kivitelezését, amellyel a Ferenccsatorna vízutánpótlását lehetett biztosítani. Gerster Bélával együtt részt vett a Panama-csatorna építésének előkészítésében (1876), valamint a Korinthoszi-csatoma megépítésében (18811893). (t Budapest, 1908. május 3.) 1825. Huszár Mátyás, Berger Lajos mérnökkel együtt a Duna négy különböző pozsonyi szelvényében pontonkénti vízsebességmérést hajtott végre, hogy a folyó másodpercenkénti vízhozamát megállapíthassa. A Dunán ez volt az első alkalom, hogy a víz sebességét nem a felszíni úszókkal, hanem az akkori legkorszerűbb módon, Woltman-számyak használatával mérték meg. 1850. április 30. t Hieronymi Ottó Ferenc (Buda) vízmérnök. Kiemelkedő szerepet játszott a hazai folyók vízrajzi felmérésében. A Dunamappációnak 1835-től vezetője, s rövid ideig részt vett a tiszai felmérés munkálataiban. Dunai megbízatását követően a vasútépítéseknél dolgozott, az ő tervei alapján építették meg a Pozsony-Nagyszombat közötti lóvasútat. A szabadságharc alatt a közlekedési minisztériumban osztályfőnökként tevékenykedett, majd a megtorlás idején rövid ideig letartóztatták. (* Győr, 1803. február 19.) 1850. május 30. * Lanfranconi, Grazioso Enea (Pellio-Lombardia) mérnök, műgyűjtő. Tanulmányait Itáliában végezte, s mérnökként Pozsonyban telepedett le. Megvásárolta a dévényi kőbányákat, s a kőszállítás elősegítésére saját költségén vízrajzilag is felmérte a Duna Dévény-Gönyű közötti szakaszát. Nyomtatásban is megjelent fő munkája „Magyarország ármentesítése" címmel 1882ben jelent meg Budapesten, (t Pozsony, 1895. március 9.) 1850. július 6. * Kvassay Jenő (Buda) vízmérnök, a magyar vízügyi szolgálat kimagasló alakja. 1880-tól az általa szervezett Kultúrmérnöki Hivatal vezetője, majd 1889-től az Országos Vízépítési és Talajjavító Hivatal vezetője. Négy évtizedes működése (1877-1918) új korszakot jelentett a hazai folyószabályozások és a talajjavítások terén. Nevéhez fűződik a vízjogi törvény megalkotása (1885), az Országos Halászati Felügyelőség és a Közegészségügyi Mérnöki Szolgálat megszervezése. Kezdeményezte a balatoni kikötők és a budapesti szabadkikötő megépítését, valamint szorgalmazta a dunai víziközlekedés fejlsztését. Gyakorlati és szervezői működéséhez hasonló jelentőségű volt elméleti és szakirodalmi tevékenysége. „Mezőgazdasági vízműtan" című munkája évtizedeken keresztül a kultúrmérnöki munka kézikönyve volt. (t Budapest, 1919. június 6.) 1850. július 6. A földtani tudományok művelésére és terjesztésére a két évvel korábban elhatározott Magyarhoni Földtani Társulat Pesten megtartotta első közgyűlését, amelyen a jelenlevők a Társulatot megalakulttá nyilvánították. E Társulat lett a későbbi Magyar Hidrológiai Társaság anyaegyesülete. 1850. július 16. Császári nyílt parancs intézkedett a Tiszavölgyi Társulat feloszlatásáról és a Birodalmi Építési Igazgatóság felügyelete alatt működő Tiszaszabályozási Központi Biztosság felállításáról. E szervezet feladatát képezte a tiszai vízimunkák folytatása Herrich Károly műszaki irányítása alatt. 1850. október 21. * Gerster Béla (Kassa) vízépítő mérnök. Türr István munkatársaként részt vett a Panama-csatorna nyomvonalának kitűzésére kiküldött expedícióban. Utóbb a Korinthuszi-csatorna tervezőjeként és kivitelezési munkáinak egyik irányítójaként a Korinthuszi Csatornaépítő Vállalat igazgató főmérnöke volt. Magyarországon részt vett a Ferenc József-csatorna építésében és Türr István vízgazdálkodási elképzeléseinek kidolgozásában. 1919-ben a Duna-Tisza Csatorna Építési Igazgatóságának vezetője volt. (t Budapest, 1923. augusztus 3.) 1850. ? f Petzelt József (Szentendre) mérnök, egyetemi tanár. Előbb katonatiszt volt, később az olmützi katonai iskola tanára. A pesti egyetemen 1830-ban szerzett bölcsészdoktori oklevelet. 1841től ugyanott a gyakorlati mértani tanszék tanáraként az Institutum Geometricum vezetője volt. Ő vezette be a mérnöki fakultáson a vízsebességmérések és a térképfelvételek gyakorlati foglalkozásait. Előadásai alapján állították össze hallgatói 1846ban az első magyarnyelvű vízrajzi tankönyvet „Vízmoztan" címmel. 1848-ban - ezredesi rendfokozottal - a magyar kormány által felállított hadi főtandoda aligazgatója lett. A szabadságharc bukása után haditörvényszék elé állították és állásától megfosztották. (*Weisskirchen, A. 1805. körül) 1850. A Duna vízállásait ettől kezdve a Lánchíd budai pilléijén elhelyezett vízmércétől olvasták le. Ezzel megszűnt az ún. „nádori vízmérce" használata, amelynek emléktábláját ma is lehet látni a Várkert bazár egyik épületén. 1875. március 24. A magyar parlament elfogadta a földadó szabályozásáról szóló VII. törvényt. A jogszabály a földbirtokok arányos megadóztatása érdekében elrendelte az általános földadókataszter elkészítését. A kataszteri felmérések bizonyító erejű műszaki adatokra épülve alapot szolgáltattak az ármentesítő társulatok számára az ártéri járulék egyértelmű kivetésére. A törvény kimondta az ár- és belvízvédelmi művek, csatornák adómentességét is. 1875. április 11. * Weissmahr József (Bécs), vízmérnök, egyetemi tanár. Gyakorlati mérnöki munkákat végzett a Vág-szabályozásnál, majd a 81