Hidrológiai tájékoztató, 1999
ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Bardóczyné dr. Székely Emőke: Felszíni bányák újrahasznosításánek kapcsolata a vízgyűjtőterület vízgazdálkodásával
2. Felszíni bányászat következtében keletkezett terepmélyedések vízgazdálkodási hasznosítása 2.1. Üdülés, horgászat, szabadidős tevékenység céljából létesített tavak Az agyag, homok, kavics kitermelés által keletkezett bányagödrök kínálják a lehetőséget, hogy a táj értékes színfoltjai legyenek. A turisztikai szempontból is jelentősebb „bányatavakat" szemlélteti a 2. táblázat. A felsorolt építőanyagbányák 2.táblázat: Néhány hosszabb ideje működő, üdülési, turisztikai célra hasznosított „rekultivált" bányató (Fogarasi, 1981.) Tó neve Tájegység Területe Mélysége Létesítési éve Jelenlegi hasznosítás Kapcsolat a bányászattal 1. Pilisvörösvár bányatavak Budapest környék 9,2 ha (5 tó) átlag: 4,6 m (max.: 20 m) 1930 . Üdülés, horgászat, szabadidő szénbánya feltöltéséhez kitermelték a homokot 2. Gyömrő Budapest környék 3 ha (2 tó) 1,5 m 1920 Üdülés, horgászat, szabadidő téglagyári agyaggödör 3. Délegyháza Budapest környék 48 ha (5 tó) 2 m (max.: 12 m) Üdülés, horgászat, szabadidő kavicsbánya (egy része még aktív) 4. Arlói-tó E-i középhegység 1 ha 4 m 1930 Üdülés, horgászat, szabadidő szénbányászat, súvadás 5. Mályi-tó E-i középhegység 37 ha 8-10 m 1925 Üdülés, horgászat, szabadidő kavicsbánya 6. Megyerhegyi tengerszem E-i középhegység 1,1 ha 3 m Kirándulóhely, múzeum sárospataki malomkőbánya 7. Kőszegi csónakázótó Ny. Magyarország 3,2 ha 1,5 m 1978 Üdülés, horgászat, szabadidő homokbánya 8. Szombathelyi tórendszer Ny. Magyarország 15 ha 2-3 m 1966 Üdülés, horgászat, szabadidő téglagyári agyaggödör sorából kiemelkedő a „Megyer hegyi tengerszem", amely a sárospataki malomkőbányászat emlékét őrzi, az alaphegység vulkáni utóhatás folytán kovasavval átitatott riolittufa, ezt itt bányászták évszázadon keresztül. Bányarekultiváció szempontjából érdekessége, hogy itt nem a „tengerszem" néven összegyűlt csapadékvíz a védendő, hanem az alatta levő bányászati emlékek, itt tehát a múzeumi hasznosítás az elsődleges. Az építőanyagbányászat által létrehozott üdülési, pihenési célra szolgáló tavak sorában különleges értéket képviselnek a kavics bányatavak. Jellegzetességük, hogy általában igen jó vízminőséggel rendelkeznek, mivel a kavics, mint szűrőanyag gondoskodik a szennyezőanyagok távoltartásáról. A kavicsbányatavak hidrológiai lényege a tó szempontjából (Balogh et. al., 1997) egy nagy Nyugat-magyarországi kavicsbánya példáján mutatható be, Mosonszentjános térségében (1. ábra). A tó vízszintingadozásának szempontjából a minimális és maximális talajvízállásoknak, tehát a vízállás szélsőértékeinek van jelentősége, valamint a regionális talaj vízáramlás irányának és sebességének. Vízminőségi szempontból figyelembe veendő, hogy sokszor - mint a példában is - 50-100 m vastag is lehet a kavicsréteg. Itt a rétegvíz és a talajvíz nehezen választható szét. Bizonyos értelemben nyitottabbá vált a felszín alatti vízkészlet. A tó vízhasználataiból adódó szennyező hatás tehát áttevődhet a felszín alatti vizekre, így azok védelmére részletes környezeti hatástanulmány készítése szükséges. A feladat ennél bonyolultabb, mivel nem egyszer a kavicskitermelés is folytatódik a vizsgált területen, tehát a tó hidrológiai helyzete üzem közben is változik. 16