Hidrológiai tájékoztató, 1999

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Bardóczyné dr. Székely Emőke: Felszíni bányák újrahasznosításánek kapcsolata a vízgyűjtőterület vízgazdálkodásával

TftUjvíx minimumok éa maximumok a Moseasxcatjáne* 000179 m«gfígytl£kiítb«n 11«.M 118.08 a E 115.50 115.00 — 114.50 1.00 — Lognormális eloszlás illesztése p = 0.25 RMS = 0.830 114.00 116.00 117.00 11800 1. ábra. Kavicsbányatavak hidrológiája (Balogh I. et al. 1997) [1 ] Balogh I. - Kováts N. - Nyerges L.: Példa külszíni bányászat és rekultiváció környezetbarát és piackonform megoldására. 3. Veszprémi Környezetvédelmi Konferencia, 1997. máj. 26-28. Tanulmánykötet, 389-397. 2.2. Vizes élőhelyként természetvédelmi szempontból hasznosított tavak A tavaknak ez a típusa legtöbbször az eredetileg is magas talajvízállású nádas területekhez kapcsolódik, amelyek a tőzegkitermelés színhelyeivé váltak. Példaként említhető, hogy Isaszeg település keleti határában, a Rákos-patak völgyében az 1950-es éveket megelőzően tőzegkitermelés folyt, melynek következtében tőzegbányatavak alakultak ki. A tőzegbányászat eredményezte a Rákos-patak medrének süllyedését. A Rákospatak elhagyta eredeti medrét, és a völgyben három tőzegbányató alakult ki (IX., X., XI.). A tavak lápos, nádas, mocsaras területe és környéke számos növény és állatfaj számára értékes élőhelyet jelent. Mindez azonban nem változott azon a tényen, hogy a frissen felhagyott, illetve spontán utóhasznosítások folytán bolygatott bányagödrök jelenleg is revitalizációra várnak. A mielőbbi tájrendezési beavatkozást az teszi szükségessé, hogy az említett terület vízmennyiségi szabályozása nem megoldott és vízminőségi problémákkal is küzd. A tőzegbányatavak vízforrásai: - Rákos-patak, Gödöllőn tisztított szennyvízzel keveredő vízmennyisége, - IX. sz. tó túlfolyó vizei, - Isaszeg település csapadékvizei (két helyen bevezetve), - Talajvízutánpótlás, illetve részben eltömődött fenékforrások. 17