Hidrológiai tájékoztató, 1998 június

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Pataki Nándor: A vízkutatás és kútépítés területén alkalmazott berendezések és technológiák Magyarországon

A vízkutatás és kútépítés területén alkalmazott berendezések és technológiák Magyarországon* DR. PATAKI NÁNDOR A magyarországi iparszerű vízfeltárásnak több mint százéves hagyományai vannak. Az első hévízkutakat 1866-ban Harkányban, majd 1867-ben Budapesten a Margitszigeten fúrta Zsigmondy Vilmos bányamérnök, a magyar kútfúróipar megteremtője és a hévízfeltárás kiváló úttörője. Irányításával készült az 1868-78. évek között a még ma is üzemelő, 970 m mélységű, budapesti, városligeti I. sz. kút. mely abban az időben, világviszonylatban is kiemelkedő műszaki teljesítmény volt. Ez a fúrás a magyarországi hévízkészletek megismerése és feltárása szempontjából is óriási jelentőségű és meghatározó volt. Magyarországon, illetve a Kárpát-medencében igen változatos víztároló képződményekkel találkozhatunk. így hasadékos, karsztos porózus víztárolók jöhetnek számításba. A hasadékos, karsztos víztárolókat különböző korú mészkövek és dolomit képződmények képviselik. Vízfeltárás ismeretes az ópaleozóos devon, a középkorú triász, jura, kréta, valamint a harmadidőszaki eocén és miocén képződményekből. Külön kiemelendők a triász képződmények, melyek fedett településben a hazai hévízhasznosítás, fedetlen területen viszont a hidegvízfeltárás vonatkozásában érdemelnek különös figyelmet. A magyarországi felszín alatti hasznosítható vízkészlet legszámottevőbb része a harmad- és negyedidőszaki homokos, kavicsos üledékekben tárolódik. Az ez ideig mélyített kutak nagy hányada, mintegy 80% a pannóniai és pleisztocén képződmények megcsapolása céljából létesült. A pannóniai képződmények származásukat tekintve tengeri üledékek. Kőzettani kifejlődés és - ami ezzel szorosan összefügg - vízföldtani adottságukat tekintve, az alsó és felső pannóniai képződmények nagy mértékben különböznek egymástól. A felső-pannóniai alemelet idején megváltoztak az üledékképződés feltételei. A sekélytengeri, majjd lagúnás üledékgyűjtőkben változatos, általában homokos jellegű víztárolók fejlődtek ki. Ezzel magyarázható, hogy a 35 °C-nál melegebb vizet szolgáltató, hévízkutak, mintegy 60%-a, a felső-pannóniai víztárolókból termel. A negyedidőszaki üledékek az ország területén csaknem mindenütt fellelhetők és legtöbb helyen, viszonylag. már kis mélységből is bőséges vízmennyiséget szolgáltatnak. Az üledék-felhalmozódási ciklusokat figyelembe véve, vízadás szempontjából legkedvezőbbek az alsó-pleisztocén kavicsos, murvás, durvaszemű képződmények. Megemlítendő még, hogy Magyarországon a geotermikus adottságok köztudottan kedvezőek. Ez - többek között - arra vezethető vissza, hogy a geotermikus gradens (gg) mintegy másfélszerese a világátlagnak, 5 °C/I00 méter. Ennek oka, hogy egyrészt az ún. Pannóniai-medencében a földkéreg vékonyabb a világátlagnál, másrészt, hogy a medencét jó hőszigetelő üledékek (anyagok, homokok) töltik ki. Magyarországon egyébként a 30 °C-nál melegebb kifolyóvizű kutakat és forrásokat tekintjük hévízkutaknak, illetve hévízforrásoknak. Ilyen hőmérsékletű víz az ország területének 70%-án tárható fel, az említett képződményekből. Az ismert, jó vízvezető képződmények legnagyobb mélysége azonban eléri a 2500 m-t, ahol a *A cikk „Equipment and technology used in Hungarian well drilling" írt a ,,geoDrilling International" szerkesztője által elfogadott angol nyelvű anyag magyar fordítása. középhőmérséklet már 130-150 °C. A kútban felemelkedő víz lehűl, ezért a felszínen, a hasznosítható víz hőmérséklete már ritkán haladja meg a 100 °C hőmérsékletet. Magyarország vízháztartása a medencejelleg és a szárazság felé hajló éghajlat hatását tükrözi. Az ország hazai eredetű vizeit együttesen tekintve, az egy lakosra vonatkoztatott fajlagos vízkészlet tekintetében az ország a legkedvezőtlenebb helyzetben van Európa, valamennyi országa között. A becsült kitermelhető, felszín alatti vízkészlet az alábbi számokkal jellemezhető: - partiszűrésű 7,5 • 10" m'/d -talajvíz 3,3 • 10" m'/d - rétegvíz 6,6 • 10" m'/d - karsztvíz 1,1 • I0'

1 m'/d összesen 18,5 • 10'' m'/d Hévízkészlet az ország kb. 50%-án tárható fel, mennyisége min. 50- max. 150 • 10' m'-re tehető. I. kép. Kézi fúrás az ötvenes évek elején Magyarország vízellátásának 88%-át felszín alatti vízkészletekből fedezik. A felszíni vizek szennyeződésének fokozódásával a felszín alatti vizek jelentősége tovább növekszik. Amint a bevezetőben említettük az ország viszonylagosan kedvező hidrogeológiai adottságait viszonylag korán ismertté váltak és a múlt század második fele óta, mintegy 70000 különböző mélységű, átmérőjű és víztermelési célú mélyfúrású kutat létesítettünk. Köztük több mint 1300 db hévízfeltáró kutat, melyek 30 °C-nál nagyobb hőmérsékletű vizet szolgáltatnak. Természetesen az említett figyelemre méltó eredmények csak intenzív technológiai és eszközfejlesztés révén voltak megvalósíthatók. 20