Hidrológiai tájékoztató, 1998 június

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Pataki Nándor: A vízkutatás és kútépítés területén alkalmazott berendezések és technológiák Magyarországon

2. kép. Fúróberendezés szállítás V1KUV technológiával A hévízfeltáró fúrásokat kezdetben ún. szárazfúrási eljárással, ütveműködő berendezésekkel végezték. A már említett Városliget I. sz. fúrásnál merevrudazatos, ütveműködő eljárást alkalmazott Zsigmondy és 10 béléscsőrakattal érte el a 970 m-es mélységet. A vörösfenyőből készült termelőcsővel kiképzett kút egyébként még ma is működik, eredeti 470 l/min. 74 °C hőmérsékletű vizet szolgáltat. Az említett kezdeti sikerek hatására kezdődött meg részben kisebb-nagyobb vállalkozások (Zsigmondy Béla, Lapp Henrik), részben kisipari módszerekkel az Alföldön az artézi kutak építése. Az 1925-ben kezdeményezett szénhidrogén kutatásoknál már Fauck-fé\e ún. lüktető, balöblítéses ütveműködő fúrási eljárást alkalmaztak. A magyarországi fúrási és kútkiképzési technológia terén a döntő változást a jobböblítéses rotari-eljárás általános bevezetése eredményezte. A harmincas években a szénhidrogén kutatás már ezzel a technológiával folyik, geofizikai szelvényezés, palástcementezés, továbbá golyós- később jetperforálásos rétegmegnyitás alkalmazásával. A szénhidrogénkutatásnál alkalmazott technológiák és berendezések mindig is irányadók voltak a vízkutatási technológia fejlesztése területén. Már korán, a húszas évek elején sor került meddő szénhidrogén fúrások, hévíztermelő kutakká történő átalakítására és alkalmazására. Az említett technológiák alapján dolgoztuk ki a hévízkutak fúrásánál és kiképzésénél alkalmazott eljárást az ötvenes évek végén. Ebben a vonatkozásban a további fejlődést meghatározó tényezőként vehető figyelembe az ötvenes években végrehajtott vállalati központosítás. Ennek folyományaként lehetőség nyílott az országos kútfúrási igények felmérésére és a rendelkezésre álló kapacitások számbavételére. A fúróberendezések állapota, felszereltsége ui. nem felelt meg a korszerű fúrástechnikai és kútkiképzési követelményeknek. A fúróberendezések és szerszámok mintegy 70%-a elavult, rosszul méretezett kézifúró egységekből állt, 20-50 l/min. teljesítményű szivattyúkkal felszerelve. Kivéve természetesen a már említett két magas műszaki színvonalú szakvállalat (Lapp, Zsigmondy) eszközeit. A rétegészleléshez, kútvizsgálatok elvégzéséhez szükséges berendezések nem álltak rendelkezésre, az általános szakmai ismereti szint sem felelt meg a követelményeknek. Az ötvenes évek elején olyan alapvető feladatokat kellett megoldani, mint az iszapöblítéses fúrási technológia bevezetése, ehhez kapcsolódóan a minőségi munkát biztosító helyes béléscsövezési és zárási eljárás kialakítása, a tisztítószivattyúzás általánossá tétele. A központi irányítás korszerűsítése után 1952 táján kezdődhetett meg a technikai bázis kiszélesítése, külföldi (főleg nyugati pl. ITAG) gépbeszerzések mellett, a hazai gépgyártás is jelentkezett új típusú (100-200 m mélységkapacitású) fúróberendezésekkel. 1953-ban elkészült és kiadásra került a kútkiképzési követelményeket figyelembe vevő kútszabvány is. 1955-ben sor került az elektromos fúrólyuk-szelvényezés (Schlumberger gyártmányú műszerekkel és kocsival) első hazai alkalmazására is. 1958-ban további központosításra került sor, az addigi három vállalat egy szervezetbe a Vízkutató és Fúró Vállalatba integrálódott. A vállalati tevékenység kialakításánál a teljes vertikalitás volt a fő cél. A kútkivitelezés minden egyes résztevékenységét - vízföldtani szakvélemény kidolgozását, kúttervezést, kútépítést, geodéziai munkákat a vízföldtani anyagfeldolgozást, a vízföldtani zárdokumentációt (hidrogeológiai napló), adatnyilvánítást - a vállalaton belül lehetett elvégezni. A vertikalitás később a kútvizsgálat, a kútszervizszolgálat bevezetésével, valamint a talajmechanikai és vízkémiai laboratórium létesítésével egészült ki. A fejlesztés eredményeként a Vállalat országos és export vonatkozásban is igen sokrétű tevékenységet látott el. A Vállalat a kútfúrási tevékenységet regionális területi szervezés alapján, hat üzemvezetőség keretén belül, egyidejűleg mintegy 100 munkahelyen végezte. Fúróberendezés parkunkon belül mind középmélységű mind nagymélységű (termál), továbbá nagyátmérőjű kutak fúrására alkalmas berendezésekkel rendelkeztünk, illetve rendelkezünk. A középmélységű berendezésék nagy részét, melyek hidrosztatikus meghajtású forgatófejjel voltak kiképezve - 800 m-es mélységhatárig a korszerű követelményeknek megfelelően, saját gyártásban készítettük. Ezen túlmenően, főleg a korábbi devizagazdálkodási okokra visszavezethetően, szovjet és román relációkból (URB-2A, IBA-15, UBV-600, FA-12 és F-100) szereztük be. A fúrási eljárást illetően bebizonyosodott, hogy az ismertetett hidrogeológiai viszonyok közöttjeghatékonyabban, leggazdaságosabban az öblítéses rotari fúrás alkalmazható. Az ötvenes évek végéig kizárólag jobböblítéses fúrási technológiák kerül21