Hidrológiai tájékoztató, 1997

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Gál István-Szaszovszky Ferenc: A Rákos-patak revitalizációjának tervezése

A Rákos-patak revitalizációjának tervezése* GÁL ISTVÁN**-SZASZOVSZKY FERENC*** **G. Á. L. Mérnöki Tervező Iroda, * * * Főpolgármesteri Hivatal Bécs és Budapest Önkormányzatai közölt 1993-ban a városokat érintő környezetvédelmi problémák közös megoldására - főleg a bécsi tapasztalatok felhasználására - együttműködési megállapodás jött létre. Budapest környezetvédelmében a Fővárosi Önkormányzat jelentős szerepet szán a fővároson keresztül a Dunába ömlő, jelenleg igen szennyezett kisvízfolyások revitalizációjának. A megállapodás eredményeként a Bécsi Donau Consult Mérnöki Iroda Dipl. Ing. Hcmunn Zottl vezetésével, osztrák tapasztalatok alapján, a magyar szakhatóságokkal szorosan együttműködve a Rákos-patak torkolati, kb. 2 km-es szakaszára rcvitalizációs tanulmánytervet készített (1994). E tanulmányterv alapján készülnek a patak további szakaszaira a magyar szakemberek tervei (elvi vízjogi engedélyezési terv, létesítési engedélyezési terv). Történeti áttekintés, a patak jelenlegi állapota A Rákos-patak Budapest területén, az 1652+025 folyamkilométernél torkollik a Dunába. Mai megjelenése jelentősen különbözik attól az állapottól, amelyet a történelmi felmérésekben találhatunk. A József-kori felmérésekben (1785. év körül) a Rákos-patak egy ingoványos vidék erősen kanyargó gyűjtővízeként jelenik meg. Az akkori hossza a mainál kb. 22%kal volt több. Már a Ferencesek felméréseiben is (1862. év körül), 20%-kal csökkent a patak hossza az 1785-ös állapothoz képest és a történelmi térképek alapján ez a hossz már megegyezik a maival. A patak hosszának megrövidülése az esésviszonyok megváltozásával járt, melynek során az erózió erősödött. Ma a vízfolyás egyenes vonalú, kibetonozott trapézcsatornában folyik, számos műtárggyal a partjai mentén. Egyrészről a rossz vízminőség (mely a környezet általános elszennyeződése, a patakba bevezetett szennyvizek, illetve tisztítatlan csapadékvizek növekvő mennyiségére vezethető vissza), másrészről a kibetonozott meder, mely megszüntette a talajvíz és felszíni víz kapcsolatát vezetett a víz flórájának és faunájának clszcgénycscdéséhcz. A patak jelenlegi vízmérlege (a Budapesti Műszaki Egyetem 1994. évi vízgazdálkodási esettanulmánya alapján): - augusztusi (85% gyakoriságú) kisvíz: 28 l/sec; - tározott vízpótlás: 10 l/sec; - szennyezett víz, szennyvíz bevezetés: 101 l/sec; Összesen: 139 l/sec. A torkolati vízminőség: III. kategóriájú. A patak vizsgált szakaszán nincsenek halak. A parti vegetáció szegényes: a cserjék, bokros sávok teljes mértékben hiányoznak, a jellegzetes faállományú parkos területek csak a töltéskoronához simulnak, a patakkal nincsenek összeköttetésben. A patak elvesztette élettérként betöltött szerepét. A revitalizáció célja, átalakítási koncepció A tervezés során alapvető szempont volt a környezeti hatások és az ökológiailag nem megfelelő beavatkozások következtében * Előadásként elhangzott az MHT Vízépítőipari Szakosztály 1997. január 28-i előadóülésén. „haldokló" vízfolyás újraélesztése és a város életterébe való bekapcsolása. A revitalizáció (a természeteshez közeli állapot visszaállítása) komplex feladat, nem csupán vízépítési munkákat igényel, hanem tájrendezési, vízminőség-védelmi, növénytelepítési, infrastruktúra fejlesztési feladatok összessége. A vízfolyás átalakításának célja a természetközeli állapot visszaállítása, összhangban a víz ökológiai teljesítőképességével, a városépítészeti kötöttségekkel és a lakosság minden egyéb használati igényével. Ennek eléréséhez további feltételeknek kell lcnniök (teljes köm csatornázottság, a lakóterülethez való illeszkedés, a megvalósult létesítmények megfelelő karbantartása stb.). A lermészclközeli átalakítás mind a patak medrére, mind a partra vonatkozik. A vízépítési koncepciót az alábbiakban lehet összefoglalni: - a meder vonalvezetése egy rövid szakaszon változik; - a meglevő szilárd burkolat eltávolításra kerül, új part- és mederstruktúra alakul ki; - magas vízállás eseten a meder és víztükör kiszélesedik; - közepes és alacsony vízállás idején a patak ívelt és ezen belül a folyóvíznek megfelelő mélységű medret kap, a folyáshossz ebben az esetben megnövekszik; - kavicsos záróréteg kialakításával a meder stabilizálható, másrészt a halak és a sokféle mikroorganizmus részére használható élettér keletkezik; - a part és a meder átépítése, illetve biztosítása elsősorban mérnök-biológiai módszerekkel (az élő- és élettelen anyag beépítésének kombinációjával történik); - „merev" (pl. beton burkolatok stb.) kiépítési formákat csak korlátozottan, illetve kiegészítő módon alkalmazunk; - a városi terület infrastruktúráját (parti utak, parkok és elsősorban közművek) a tervezésnél messzemenően figyelembe kell venni. A közművek, közlekedési útvonalak és hidak miatt a meder átépítése csak korlátozottan, kompromiszszumok árán történhet. A tervkészítés folyamata A hidraulikai számításokat egydimenziós, permanens áramlást feltételező számítási programmal végezték cl a jelenlegi cs a javasolt állapotra. Az alkalmazott HEC-2 program a szelvények vízszintjének számításához sávmódszert használ. A szelvények között az cncrgiavonal egyenletével számol, a kereszt- és hosszszelvények eredményeit iterálja, és lehetővé teszi a hidak és egyéb műtárgyak figyelembevételét is. A program a Manningfélc érdességi tényezőket használja, külön a folyómederre és a hullámtérre. A meder geometriájától függően „keresztmetszet csökkentő", „veszteségi", „pillér", és „visszaduzzadási" együtthatókat vesz figyelembe. A hidak vizsgálatánál abból indultak ki, hogy azok a felmerülő jelentős beruházási költségek miatt jelenlegi állapotukban maradnak. Az éves előfordulási valószínűségű árvízi esemény számított és mért adatainak térképi ábrázolása közölt megfelelő egybeesést talállak. 27