Hidrológiai tájékoztató, 1997

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Gál István-Szaszovszky Ferenc: A Rákos-patak revitalizációjának tervezése

Az íves mederkialakítás eredményeként a vízfolyás meghosszabodott és esése csökkent. Hidrológiai feltételek. A Rákos-patak vízgyűjtő területe kb. 185 km

J, teljes hossza kb. 44,3 km. A patak a 1652+025 folyamkilométernél torkollik a Dunába. A vizsgált szakaszon jelentősebb mellékvize nincs. A kiindulási vízhozamokat ezért állandónak tételeztük fel. A Rákos-patakról viszonylag kevés hidrológiai adat áll rendelkezésre. Ezen adatok felhasználásával megkíséreltük a hiányzó értékeket megadni (1. ábra). Visszatérési idő években 1. ábra. Különböző visszatérési idejű ár\'ízi hozamok, Rákos-patak, Budapest A Rákos-patak vizsgált szakaszán az ismert kiindulási vízhozam adatok a következőek: Q1 %=41,3 m'/scc megfelel a 100 évenként előforduló nagyvíznek; Q2%=37,2 m'/scc megfelel az 50 évenként előforduló nagyvíznek; Q3%=34,3 m'/sec megfelel a 33 évenként előforduló nagyvíznek; Q10%=24,18 m'/sec megfelel a 10 évenként előforduló nagyvíznek. Az 1. ábra szerint az éves előfordulási valószínűségű nagyvíz kb. 7 m'/sec-nek felel meg. A közepes vízhozamot hasonló jellegű patakok és a helyi hidrológiai viszonyokból szerzett tapasztalatok alapján 0,5-1 m7sec-ra becsültük. A kiindulási vízszintnek a Rákos-patak hidrológiai viszonyaira vonatkozóan különleges jelentősége van. Az árvízi biztonság szempontjából a dunai LNV (104,68 m A. f., kb. 100 éves visszatérési idő) és a patak 24,18 m'/sec-os vízhozama (10 éves visszatérési idő) a mértékadó. A mederstabilitás szempontjából mértékadó helyzet a Dunán fellépő alacsony vízállás (97,00 m A. f., kb. KÖKV-nek felel meg) és a patak nagy vízhozama esetén áll elő. 2. ábra. A záróréteg-számítás eredménye. (Günter-féle számítás szerint), Rákos-patak, Budapest 1. Kiindulási anyag; 2. Számított; 3. Záróréteg Átmérő [mm] 28