Hidrológiai tájékoztató, 1997

2. szám, október - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László (szerk.): Vízügyi évfordulók, események, emlékek 1998-ban

gésbcn volt a Duna vízrajzi felmérésének megindulásával. A pozsonyi vízmércén ugyancsak 1823-tól indult meg a rendszeres vízállás leolvasás. (Bcndcfy L.: Szintezési munkálatok Magyarországon. Budapest, 1958) 1848. március 7. * Zsigmondy Béla (Buda) gépészmérnök. Oklevelét Zürichben szerezte. Néhány évvel hazatérése után, 1876-ban ő vette át nagybátyjától, Zsigmondy Vilmostói, a hazai artézi kútfúrás úttörőjétől annak kútfúró vállalatát. Számos alföldi település ivóvízgondját oldotta meg fúrt kútjainak segítségével. 1894-től vállalatával nagyobb hídépítkezések alapozási munkáiban is részt vett. Nevéhez fűződnek a budapesti Ferenc József híd (ma Szabadság híd) és az Erzsébet híd alapozását előkészítő talajkutalási fúrások, (t Budapest, 1916. június 12) (Magyar Életrajzi Lexikon) szeptember 25. * Süss Nándor (Ferdinand Süss) (Marburg), műszergyáros. Németországi mechanikus család saljaként a kolozsvári egyetem meghívására érkezett 1876-ban Magyarországra. Az egyetem mechanikai tanműhelyében eltöltött évek után 1884-ben az Állami Mechanikai Tanműhely egyik vezető munkatársa és műszertervezője lelt. 1900-tól, a tanműhely magánvállalkozássá alakulásakor már a Süss Nándor-féle Mechanikai Intézet vezetője volt. Ez a vállalat lett a későbbi Magyar Optikai Művek elődje. A cég hírnevét a számos geodéziai és laboratóriumi műszer mellett az Eötvös-inga gyártása is öregbítette. (f Budapest, 1921. április 1.) (Magyar Életrajzi Lexikon) november 5. f Nagy István (Ungvár) vízmérnök. A pesti Institutum Geomctricumban 1801 -ben kapott mérnöki oklevelet. Az 1830-as évek közepétől főleg a Tisza vízrajzi felvételénél dolgozott, de a Dunán és mellékfolyóin végzett vízhozammérési munkák nagy része is az ő nevéhez fűződik. Egyike volt azoknak a mérnököknek, akik a legtöbbet dolgoztak a Tiszán. A dunai és tiszai mappáció befejeztével haláláig a Bodrog-szabályozásnál működött osztálymérnökként. A hírlapi vitában erősen támadta a Paleocapa-féle Tisza-szabályozási szakvéleményt. Születésének helye és ideje ismeretlen. (Fejér LLászlófTy W.: A hidrometria magyarországi fejlődése. Budapest, 1986) Az országgyűlés által meghozott XXX. törvény eltörölte a Duna-Tisza-csatorna megépítése érdekében korábban hozott törvényeket, s ezzel a két nagy magyarországi folyót összekötő csatorna tervét a későbbi korok időről időre előbukkanó álmai közé sorolta. Mint a Helytartótanács Közlekedési Bizottmányának elnöke, az esztendő második hónapjában Pozsonyban jelentette meg gróf Széchenyi István „ Véleményes jelentés a Tisza-szabályozási ügy fejlődéséiül"című tanulmányát, amelyben számot adott a szabályozási munkák megkezdése (1846) után elvégzett társulati, pénzügyi és szervezési feladatokról, s javaslatot tett a nagyszabású munkák elősegítése érdekében szükséges törvényalkotási programra. Arenstein József, a József Ipartanoda tanára 1847/48 és 1848/49 telén elsőként végzett megfigyeléseket a Duna jégviszonyairól. Munkája a Monarchia területén végzett későbbi megfigyeléseknek és adatgyűjtésének is mintául szolgált. Munkájának eredményeit „Eisverhältnisse der Donau..." címmel a bécsi tudományos akadémia jelentette meg 1849-ben. Az év közben a Bodrogon, Ondaván, Latorcán és az Ung folyón olyan alacsony vízállás volt, hogy az állami és a társulati vízmércék „0"pontját ettől kezdve az 1848. évi kisvíz-szintjének megfelelően határozták meg. (Zawadowski A.: Magyarország vizeinek statisztikája. Budapest, 1891) 1873. február 26. * Sigmond F.lck (Kolozsvár) vegyészmérnök, agrogeológus, műegyetemi tanár. A korszerű magyar talajtani kutatások megteremtője. Diplomájának megszerzése után 1899-1905 között a magyaróvári Növénytermesztési Kísérleti Állomáson dolgozott. 1908-ban a műegyetemen megszervezte a mezőgazdasági kémiai technológia tanszékét. A Nemzetközi Talajtani Társaság egyik alapító tagja volt. 1926-1934 között az Országos Kémiai Intézet vezetője volt. Nevéhez fűződik a talajvizsgáló laboratóriumok és az országos talajvizsgáló állomások hálózatának megszervezése is. (t Budapest, 1939. szeptember 30.) (Magyar Életrajzi Lexikon) november 15. A Rába vízrendszeréhez tartozó folyók és vízfolyások, valamint az azokra települt malmok rendezése érdekében készített tervek alapján az érintett birtokosok megalakították a Rába-szabályozási Társulatot. A tervezett munkálatokat nem kis nehézségek legyőzése után 1885 és 1895 közötti években be is fejezték. (Kenessey B. szerk.: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok..., Budapest, 1931) Reitter Ferenc, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa műszaki osztályának mérnöke Budapest egész területére vonatkozó csatornázási tervet készített. Reitter a csatornahálózat méretezését arra alapozta, hogy a létesítendő csatornázásnak 100 év igényét kell kielégítenie. Csatornázási rendszerének működtetéséhez bőséges vízöblítésre volt szüksége, ezért javasolta, hogy a városi vízmű által termelt víz árát alacsonyan szabják meg. Reitter tervét nem valósították meg, viszont a Fővárosi Közmunkák Tanácsának 1875-ben pályázatot írt ki a főváros csatornázási gondjainak megoldására. (Garami-Gőbel-Párnay: Budapest csatornázása. Budapest, 1972) 1898. június 25. *Ziegler Károly (Kolozsvár) vízmémök. Éveken keresztül társulati mérnökként tevékenykedett, majd a társulatok államosítása után a gyulai, később a szolnoki hivatal főnöke volt. 1958-60 között az OVF főigazgató-helyettese volt. Jelentős szerepet játszott az 1954, 1956, valamint az 1965-ös dunai árvédekezések irányításában, (t Budapest, 1985. január 22.) Erzsébet királyné tragikus halála után - Földmívclésügyi Minisztérium kezdeményezésére - országos akció kezdődött fák, cserjék ültetésére, parkok, ligetek létrehozására. Ilyen faültetések történtek számos helyen a vízfolyások mentén is. A Közegészségügyi Mérnöki Szolgálat tervei alapján megépült Szombathely város közüzemi vízvezetéke és csatornaművé. Az először épített vízvezeték a Perint-patak völgyébe telepített 690 m hosszú galériából és gyűjtőkútból kapta a vizét, amelyet kétdugattyús szivattyú juttatott az 500 m-es víztoronyba. (Bodányi Ö.: Szombathely város fejlődése és műszaki létesítményei. Budapest, 1910) A Közegészségügyi Mérnöki Szolgálat tervei alapján a tapolcafői karsztforrásokra telepítve megépült Pápa városi vízműve. A vízmű egy szivattyútelepből, két víztároló medencéből, valamint a nyomó- és elosztó hálózatból állt. (Nagy L. szerk.: A vízgazdálkodás fejlődése. Budapest, é. n.) 60