Hidrológiai tájékoztató, 1997

2. szám, október - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László (szerk.): Vízügyi évfordulók, események, emlékek 1998-ban

Februárban megjelent a vízrajzi szolgálat gondozásában a „A Tisza hajdan és most"című kiadványsorozat első kötete, amely a Tisza-szabályozás megkezdése óta eltelt időszak alatt a folyó vízrajzi viszonyaiban bekövetkezett változásokról adta közre a legfontosabb adatokat. A kiadványsorozat célja - az 18331846-os felmérés óta bekövetkezett mederváltozások kimutatása mellett - az volt, hogy adatokat szolgáltasson a további szabályozási munkák irányelveinek kidolgozásához. Befejeződött az a négy éven át tartó vízimunka, amelynek során az Ecsedi-láp - Szamosbalparti Armentesítő és Belvízszabályozó Társulat lecsapolta az Ecsedi-lápot és végrehajtotta a Szamos bal partjának vízrendezését. Ennek megfelelően a Kraszna folyó új medret kapott, amelynek jobb partján kiépítették a védtöltéseket is. (Nagy L. szerk.: A vízgazdálkodás fejlődése. Budapest, é. n.) A Gyomai belvízrendszer öblözetében összegyülekező vizek átemelésére megépült a Folyáséri gőzüzemű szivattyútelep. A gőzmeghajtást 1957-ben a Ganz-MÁVAG tervei alapján villamos üzemre cserélték fel. Ugyanezen évben a szivattyútelep korszerűsítése is megtörtént. 1923. március 20. * Szolnoky Elemér (Kolozsvár) tervező mérnök. Közel 30 éven át a MÉLYÉPTERV vezető mérnöke volt. Tevékenységében jelentős szerepet kapott a hazai szennyvíztisztítás és az azzal kapcsolatos műszaki létesítmények tervezése. Kidolgozta az ország víziközművi kapacitásának beruházásmenles növelési módszerét. Sokoldalú tudományos munkásságát szakkönyve, mérnök-továbbképzési jegyzetei, egyetemi előadásai és publikációi jelzik, (t Hatvan, 1979. október 10.) (Magyar Életrajzi Lexikon) augusztus 3. f Gerster Béla (Budapest) mérnök. Oklevelét a bécsi műegyetemen szerezte meg. Tiirr István munkatársaként részt vett a Korinthoszi-csatorna tervezési és kivitelezési munkálataiban, mint a csatomatársaság igazgató főmérnöke. 1877-ben - ugyancsak Türr István oldalán - a Ferenc-csatorna Társaság műszaki vezetőjeként, a Ferenc József-csatorna építését vezette. 1886-ban végleg hazaérve főleg vasútépítésével foglalkozott. 1919-ben a Duna-Tisza-csatorna Építési Igazgatóságát vezette. (* Kassa, 1850. október 20.) (Vízgazdálkodási Lexikon. Budapest, 1970) Az országgyűlés által meghozott XL. törvénycikk valamennyi vízszabályozó és vízrendező társulat közös érdekeinek gondozására - az addigi Tiszavölgyi Társulat helyébe - a Tisza-Dunavölgyi Társulat (TDT) megalakítását határozta el. A törvény életbeléptetésével lehetővé vált, hogy a kormányzat a továbbiakban a társulatok egységes érdekképviseleti szervezetével tárgyaljon a hazai vízgazdálkodással kapcsolatos kérdésekben. A TDT központi bizottságában a hazai vízitársulatokat érdekeltségi területük arányában illette meg a képviseleti jog. A törvény végrehajtásában a földmívelésügyi, a belügy- és pénzügyminiszter voltak érintettek. A törvény alapján egyesült 1924. április 27-én a Tiszavölgyi Társulat és a Dunavölgyi Társulatok Szövetsége Tisza-Dunavölgyi Társulat néven. Az országgyűlés által meghozott XLI. törvénycikk intézkedett a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek lecsapolásáról. A törvény értelmében minden olyan területet, amelyet időszakosan vagy állandóan víz borított és amelyet lecsapolás után mezőgazdasági hasznosításra alkalmasnak minősítettek, a területileg illetékes ármentesítő társulatok kötelesek voltak lecsapolni. A területek minősítése tekintetében az adott társulat közgyűlése, másodfokon pedig a földmívelésügyi és pénzügyi tárca közösen mondotta ki a végső szót. t Erdős Ferenc (Budapest ?) vízmérnök. Oklevelének megszerzése után 1883-tól a pancsovai folyammérnöki hivatalhoz kerülve lépett állami szolgálatba. 1891-ben az FM vízjogi osztályán dolgozott, majd a vízrajzi osztály vezető munkatársa lett. Az állami vízrajzi szolgálatban elsősorban a vízállások statisztikai elemzésével foglalkozott. Szakirodalmi munkássága is jelentős. Behatóan foglalkozott az alföldi zsilipépítészettel, a Tisza-szabályozás vízrajzi vonatkozásaival, valamint a Sió vízállásának és a Balaton vízszint-ingadozásainak kérdéseivel is. (* ? 1857) (Gulyás P.: Magyar írók élete) 1948. június 2. A vízgazdálkodás - kormányrendelet alapján végrehajtott - államosítását követően létrehozták az Országos Vízgazdálkodási Hivatalt, amely a földművelésügyi miniszter általános felügyelete alatt álló főhatóság volt. A kormányrendelet egyúttal intézkedett az Árvízvédelmi Készenléti Szervezet létesítéséről is, amely szervezet ellátta az árvízvédekezés meghatározott feladatait. (Bényei Z.: A vízügyi szolgálat fejlődése. Budapest, 1974) július 8. f Maurer Gyula (Budapest) vízépítő mérnök. A budapesti műegyetem elvégzését követően a vízépítészeti tanszéken tanársegédként vett részt a mérnökképzésben. 1895-ben állami szolgálatba lépve a Béga-szabályozási kirendeltségnél helyezkedett el. Komoly vízépítési gyakorlatot szerzett az écskai vízlépcső megépítésével. 1915-ben, mint hivatalfőnököt áthelyezik a Sajó-szabályozási kirendeltséghez. Itteni tevékenységét elismerve 1921-ben a Csepel-sziget szabad kikötő építési munkáihoz irányítják. 1924-től a munkálatok legfőbb műszaki vezetője. Szakirodalmi munkássága is jelentős. (* Kassa, 1872. január 23.) (Magyar Életrajzi Lexikon) augusztus 18. A part menti államok részvételével, a dunai hajózás szabadságának és műszaki feltételeinek biztosítása érdekében aláírt belgrádi egyezmény alapján, megalakult a Duna Bizottság. A diplomáciai jogállású testület székhelye 1943 óta Budapest. (Vízgazdálkodási Lexikon. Budapest, 1970) október 9. A párizsi békeszerződés alapján Pozsonyban aláírták a magyar-csehszlovák vízügyi egyezményt. Az egyezmény a kényszerű terület-átengedéssel kapcsolatos egyes vízügyi teendőkkel, tehát a Mosoni-Duna-ág betorkollásával és az egész mellékág vízellátásával, valamint a Duna jobb partján fekvő csatornákkal összefüggő kérdésekkel foglalkozott. (A magyar-csehszlovák határvízi együttműködés 50 éve. Budapest, 1988) Megszüntették a Balatoni Kikötők Felügyelőségét, amelyet 1911-ben a fokozatosan kiépített, s állami kezelésbe vett balatoni kikötők ügyeinek intézése és a Balaton partvédelmének fejlesztése érdekében hoztak létre. Feladatainak túlnyomó többségét az 1960-ban műszakilag önállósított Balatoni Vízügyi Kirendeltség vette át. (Vízgazdálkodási Lexikon. Budapest, 1970) A 6060. számú kormányrendelet értelmében államosították a Tisza-Duna-völgyi Társulatot, és vele együtt az országban működő vízrendező és vízhasználati társulatokat. Ez annak 61