Hidrológiai tájékoztató, 1997

2. szám, október - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: A karsztvizek mészképző tevékenységének vizsgálata

(Jux U.-KempfE. K.J 1. Középső-pleisztocén Yakhaki édesvízi mészkőösszlet; 2. Felső-pleisztocén (Riss-Würm interglaciális) paneri édesvízi mészkőösszlet; 3. Későglaciális - postglaciális haybati édesvízi mészkőgátak; 4. FekUkőzetek böztetni: az első változat a gátak vagy gátrendszerek. Ezek is lehetnek többfélék. így pl. vannak kaszkádos gátak, ahol a víz számos kis vízesésen keresztül bukik le. A másik változat az egyedi nagy gátak, amelyeket a nagyobb vízesések (10-30 m) jeleznek. A vízfolyásokban képződött mésztufák második a/tipustkénl különíthetők el azok a kiválások, amelyek a vízfolyások azon részén képződtek, ahol tereplépcsők alakultak ki vízeséssel. Ilyen helyeken a tereplépcsőt alkotó kőzetet a mészanyag kisebb-nagyobb vastagságban bevonja. így a vízesés genetikailag nincs összefüggésben a mészképződéssel, attól független tényezők hatására alakult ki (pl. tektonika) és a kivált mész csak színesíti az adott vízesést. Az ilyen altípusnak vannak olyan esetei is, amikor a fővölgybe a mellékvölgy magasabb szinten csatlakozik. Az ezért létrejött vízesésnél történik a mészkiválás (pl. Cascate delle Marmore). Az előzőekben ismertetett változatok sok esetben együttcsen is jelentkezhetnek. Harmadik típudoa a karsztvizek táplálta tavakban kivált és felhalmozódott mészkövek sorolhatók. Az ilyen tavak vízutánpótlódása lehet közvetlen, amikor a karsztforrások a tóban törnek fel vagy közvetett, amikor karsztos vízfolyások táplálják és a mészanyag ezekből származik. A tavak genetikailag lehetnek duzzasztott típusúak, amikor a mésztufagátak miatt keletkeznek (Plitvice, Bandi Amir) egy adott völgyben vagy a tengertől már elzárt lagúnákban képződött az édesvízi mészkő (Paestum). A felsoroltakon kívül ismertek még a besüllyedésből keletkezett tavakban felhalmozódott édesvízi mészkövek is (Bet-Shean). IRODALOM [1] Balázs D.: A Huangguoshu-zuhatag. Karszt és Barlang, 1991. 1-2, 76-77. [2] BealM. A.:Grand Canyon National Park-Nevada. Las Vegas, 1983. 50-51. [3] Chefetz H. S.-FotkR. /...'Travertines: Depositional Morphology and the bacterially constructed contituens. Journal of Sedimentary Petrology. 1984. 54. 1. 289-316. [4] Delgiovine A.: Les travertins holocenes de Vauvenargues. Mediterranée, 1984.54. 1.289-316. [5] Dunkerley D. L: Deposition of tufa on Ryan and Stockyard Creeks, Chillagoe Karst, North Queensland, the role of evaporation. Helictite, 1987. 25. 3035. [6] Emeis K. C. etal.. Travertine formation in Plitvice National Park. Yugoslavia. Sedimentology, 1987. 34. 597-609. [7] Enjalbert H.: Les montagnes calcaires on Mexique et Guatemala. Annal de Geoloque, 1967. 413. 58-67. [8] Faugeres L.: Travertins quatemaires de Naoussa (Macedoine, Gréce). Actes ColloqueA. G.F. Tufs et travertins, 1981.73-78. [9] Goytre J. M. et at.: Etad de las terrazasy diques Travertinicos de las lagunes de Ruidera y sus implicationes paleoclimaticas. Estudios Gcologia, 1988. 44. 1. 75-81. [10] Herman J. S.-Lorah M. M.: CO2 out gassing and calcite precipitacion in Falling Spring Creek. Virginia. USA. Chemical Geology, 1987. 62. 251-262. 12