Hidrológiai tájékoztató, 1997

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Thoma Frigyes: Települések közelében létesített víztározók környezetvédelmi és közegészségügyi szempontjai

Települések közelében létesített víztározók környezetvédelmi és közegészségügyi szempontjai DR. THOMA Egy kutató munkájának nemcsak új gépek, gyógyszerek, vagy éppen korszerűbb technológiák felfedezéséből kell állnia, de ismeretterjesztésből is. Vajon gondolt-e már a szakember, vagy az új iránt érdek­lődő olvasó arra, hogy egy működésben levő, esetleg újonnan létesülő víztározónak a településhez való közelsége - ami hirte­lenjében előnyösnek tűnik -, milyen hátrányokat rejtegethet magában? S nem is lebecsülendő hátrányokat, amint az a későbbiek során ki fog derülni. Jelen rövid beszámolónkkal arra szeretnénk felhívni az ille­tékesek figyelmét, hogy - főleg a trópusokon - milyen veszé­lyeket jelenthet egy település közelében létesítendő új, nyílt víztározó s a vele kapcsolatos öntözőgazdálkodás. És mindezt mi indokolja. A gondolat felvetése egy külföldi tanulmányon alapszik. A szerző ily módon csak mint ismeretterjesztő vesz részt ebben az időszerű témában. Jelen cikk eredete Mielőtt ismeretterjesztő cikkünk tárgyára rátérnék - a pon­tosság érdekében - részletcsen ismertetem forrásmunkánk ere­detét. A szerző a 80-as években folyamatosan kézhez kapta az „IIIC" (International Irrigation Information Center), azaz a Nemzetközi Öntözési Tájékoztató Központi Hírközlései „IRRINEWS" című szakmai ismeretterjesztő lapot, melyet Kanadában - P. O. Box 8500, Ottawa KIG 3H9 illetve Izraelben - Volcani Center, P. O. Box 49, Bet Dagan - adtak ki. A kérdéses tanulmány- melynek címe: Focus on Irrigation and Public Health (Gyújtópontban az öntözés és közegészség­ügy) - fontossága miatt mintegy vezércikként látott napvilágot a fenti ismeretterjesztő lap 1983-as évfolyam 29. számában. A vezércikk tulajdonképpen a következő, három korábban megje­lent tanulmány anyagát foglalja össze: 1. B. Z. Diamant, Environmental Conservation, Vol. 7. No. 1, 1980; 2. J. Fauchon, Ceres , Sep/Oct. 1981; 3. PEEM, Report of the Second Meeting, Nairobi, Kenya, 1982; PEEM, Secretariat, WHO, Geneva, 1982. (Akiket részletesebben érdekelnek az adatok, írásban kereshetik fel T. II. Mather Senior Officer urat, a „Water Resources, Develpment and Management Service, Land and Water Development Division, FAO, Via delle Tenne di Caracalla, 00100 Rome, Italy" címen.) Az ismeretterjesztő cikk rövid kivonata A reményekre jogosító dolgok. Az öntözés a modern mezőgaz­daság kifejlesztésében központi szerepet játszik. A szaporodó vi­lágnépesség számára ez kecsegtet a legnagyobb reményekkel, már ami a szükséges, növekvő élclemkészlet előteremtését illeti. Az öntözéses gazdálkodásba vetett remény legtöbbje beigazoló­dott, habár van néhány veszedelmes hátránya is. Néhány év óta a szakértők felhívták a figyelmet arra, hogy az öntözést mint több­részes (multidisciplináris) folyamatot, összetett tudományként kell kezelni. így pl. a környezettel kapcsolatos következményeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ezek a figyelmeztetések újak és nyugtalanítóak, ha vizsgálat tárgyává teszi valaki az öntözés hatását a közegészségre. FRIGYES A valóság (azaz a jelen helyzet). Közel 50 éve - az öntözé­ses gazdálkodás révén nyernek támogatást a hatalmas vízgaz­dálkodási tervek - különösen a fejlődő száraz és félszáraz vidékek országaiban, ahol a legnagyobb gond az élelemhiány volt. Csak keserű gúnnyal jellemezhető az a tény, hogy az életet jelentő víz beszerzése és állandó biztosítása egyszersmind szál­lást ad - mintegy fészket és ápolást biztosít - a halál számára, már ami a víz (folyók, tavak, víztározók stb.) közelében hamarosan megjelenő bogarak, férgek (szúnyogok, vírust hor­dozó rovarok, fonalférgek... stb.) megjelenését illeti. Ezek okozzák ugyanis a maláriát, a sárgalázat és a bilharziát. Az 1. táblázat jól szemlélteti, hogy milyen mértékben változott meg a lakosság egészségügyi helyzete a létesítmények megépítése előtti szinthez képest, néhány évvel a megépítés után. . A megoldás (azaz a jövő feladata). A közegészségügy rom­lásának elkerülésére már a létesítmények tervezésekor figyelemmel kell lenni. Nemkülönben az üzemeltetési előírá­sok megfogalmazása közben is. Ezt a hivatkozott szerzők az alábbiak szerint vélik elérni: 1. Vírusthordozó/átvívő rovarok létszámának csökkentése (Vector Control) révén; 2. A lakosság újratelepítése (Resettlement) segítségével; 3. A környezetvédelem (Environmental Engineering) meg­valósítása által; 4. Törvényhozással (Legislation); 5. Fokozott felügyelettel (Surveillance). Ezek a feladatok mindegyike kardinális téma önmagában is. Minket, hidrológusokat elsősorban a környezetvédelmi szempontok köteleznek, melyek röviden az alábbiak: A cél: úgy megváltoztatni a környezetet, hogy a rovarok tenyészetét (a költését) és további fejlődésüket megakadályozzuk. Ezért minden lehető módon törekednünk kell arra, hogy: a) a zárt tározók közvetlen partja mentén és rézsűin is növekedő vegetációt megszüntessük. A növényzet ugyanis élel­met biztosít a vírushordozó csigák számára, továbbá menedéket, védelmet biztosít a moszkitók által lerakott tojások részére. A vegetációt, annak növekedését csökkenteni lehet a vízmelységnek egy méternél nagyobb szinten történő tartásával és a rézsűk kiegyengetésével, valamint a különféle gyomirtó­szerek használatával. Igen fontos, hogy a szórványos pocsolyákat megszüntessük, mert az ilyen sekély állóvizek ideális költőhelyek a vírusok számára. A tározó vízszintjének gyakori változtatása megszakítja a vírusok természetes tartózkodási helyét. Ennek megfelelően lehetőleg hetente kétszer vízszint változtatást kell betervezni az üzemeltetésbe. Kerülni kell a háztartási szennyvizeknek a tározóba jutását, mert szerves tartalmuk a csigákat vonzza. b) a kis sebességű vízáramlások kedvezőtlenek a vírusok szempontjából. Ezért a csatornák esetét úgy kell megválasztani, hogy bennük a víz sebessége min. 30 cm/sec legyen. Az öntöző főcsatornákat pedig homokfogóval és csigaszűrő ráccsal kell ellátni ott, ahol a csatorna a tározóhoz csatlakozik. c) a termőföldek öntözését célszerű úgy tervezni, hogy po­csolyák ne forduljanak elő. Ezért sok helyen ajánlatos a per­26

Next

/
Oldalképek
Tartalom