Hidrológiai tájékoztató, 1997

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Sipos Zoltán: Javaslat a Visegrádi-hegység környezetföldtani, vízháztartási és vízszennyezettségi vizsgálatának feladataihoz

I. táblázat Példák a vízkészletfejlesztési létesítményekből származó bilharzia-ártalom növekedésére Ország Létesítmény (befejezési év) Gyakoriság % Ország Létesítmény (befejezési év) létesítmény előtt, évi létesítmény után (... évvel később) Egyiptom Asszuáni gát (első) 1906 6 60 (3) Szudán Gezira terv (1925) 0 30-60(15) Tanzánia Egyesült Köztársaság Arusha Chini (1937) alacsony 53-86 (30) Zambia és Zimbabwe Kariba-tó (1958) 0 16 felnőtt (10) 69 gyermek Ghana Volta-tó (1966) Alacsony 90 (2) Nigéria Kainyi-tó (1969) Alacsony 31 (1) 45 (2) Irán Dezi próba öntözés létesítmény (1965) 15 27 (2) Az adatok forrása: Rosenfield, 1979. melező öntözés. Kerülni kell a hántolatlan rizs termesztését ott, ahol gyakoriak a vízben szaporodó vírusok. Mint látható, a termelni kívánt növényeknek a kiválasztása is jelentős szempont. Következtetés. A modern mezőgazdaság ma már nem képzelhető el víztározók, öntözőcsatornák és öntözőberendezések nélkül. Ahol pedig ezeket a berendezéseket használják, ott előbb vagy utóbb megjelennek a vizet kedvelő szúnyogok, vírust hordozó rovarok, melyek közvetve veszélyt jelentenek a vízközelbcn fekvő települések lakosai számára. A lakosság egészsége érdekében azonban már a víztározás, illetve az öntözéses gazdálkodás tervezése, építése és üzemeltetése közben figyelembe kell venni mindazokat a tapasztalatokat és szempontokat, amelyek az eddig épített projektek haszálata folyamán c tárgykörben leszűrődtek. Csak az így összegyűjtött szempontok, tapasztalatok alapján kidolgozott előírások következetes betartása vezethet a közegészségügy romlásának csökkentéséhez. TOVÁBBI IRODALOM Anonimus: Focus on Irrigation and Public Health (Gyújtópontban az öntözés és közegészségügy; ez a jelen ismertetésünkben közölt tanulmányok alapján készült ismertető cikk), IIIC „IRRINEWS", ISSN 0304-3606, 1983. 29. szám p. 1-3. TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK Javaslat a Visegrádi-hegység környezetvízföldtani, vízháztartási és vízszennyezettségi vizsgálatok feladataihoz DR. SIPOSS ZOLTÁN A hidrológusok egyik kiemelkedő feladata, különösen az Európai Unióba történő belépés előtt, a szennyvizek tisztításának programja. így a felszíni és a felszín alatti vizek kapcsolatában a környezetvízföldtani problémák között jelentős a vizek szennyezettségének megállapítása és vizsgálata. A vízbázisoknál többnyire a vízadó felszínhez közeli rétegeit csapolják meg. Az esetek többségében a talajvíz, a sekély rétegvíz és a parti szűrésű víztermelés fordul elő. Vízföldtani szempontból azonban az egész földtani egységet és környezetet vizsgálni kell. A későbbi elszivárgások okozta vízszennyezés előrejelzése kívánatos [8, 11]. A javasolt területen a vizsgálatok a karsztvizet, rétegvizet, vulkáni képződményeket és a hegységszerkezetet is érintenék a talajvíz mellett [5, 9, 14, 19, 23, 26, 27, 28], A Visegrádi-hegységben és környékén mezőgazdasági-, erdei-, ipari-, háztartási-, közlekedési-, turisztikai- és vízparti szórakoztató, sporthelyi vízszennyezettség jelentkezik [11]. A területre és környékére vonatkozó bőséges földtani irodalom nyomán részletes munkák segíthetik a víztartó rétegek minél jobb vízföldtani megismerését [6, 9, 12, 13, 14, 16, 17, 19, 24]. A vizek a Duna erózióbázisa felé folynak és szivárognak. Befolyással vannak a jelenségekre a kőzetek és a rétegek tulajdonságai, valamint a rétegeket utólag ért mozgások és hatásaira létrejött szerkezeti elváltozások törésekkel, illetve repedésekkel [1, 3]. A rétegeket alkotó kőzetek nemcsak a Duna felé szállítják a ncgyedidőszaki üledékekben a szenynyezett vizet, hanem lassan lefelé a harmadidőszaki rétegvízbe [2, 4, 7, 10, 18], majd fokozatosan a triászidőszaki képződményekben tárolt karsztvízbe [23, 24, 26, 27], Az utóbbi évtizedek szennyező hatásának vizsgálata folyamatosan szükséges. A felszínen a tufás és agglomerátumos képződmények 27