Hidrológiai tájékoztató, 1997

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Schiefner Kálmán-dr. Törökné Kozma Andrea: Az MSZ 448-36 és az MSZ 450/2-es szabványok értelmezése az ivóvíz-ellenőrzés gyakorlatában

7. táblázat A digitális térképi technológiában szét lehet választani a felújítást és a térképnyomást, így megfelelő szervezéssel cl lehet érni, hogy szinte naprakész digitális alapanyagom legyen. A nyomás szelvényenként egy-két órás előkészítés után elkezdhető. Összefoglalásként nézzük meg a 7. táblázatot. Megjegyzés Az előadás óta bekövetkezett változások: 1. 1995. októberben a „A katonai digitális topográfiai térképek általános követelményei" című szabvány MSZ K 1066 jelzettel megjelent. 2. 1995. december 15-i hatállyal az MH Térképész szolgálatfőnökség, az MH Tóth Ágoston Térképészeti Intézet és az MH Kartográfiai Üzem összevonásából létrejött a Magyar Honvédség Tóth Ágoston Térképészeti és Katonaföldrajzi Intézet. 3. 1996. júniusban a DTA-50 1.0-ás verziója CD ROM-on archiválásra került, a forgalmazása megkezdődött. 4. 1996. november 1-jei hatállyal a Magyar Honvédség Tóth Ágoston Térképészeti és Katonaföldrajzi Intézet bázisán megalakult a Magyar Honvédség Térképészeti Hivatal. Feladataiban és kötelezettségeiben jogutódja az előd szervezetnek. MIBEN JELENT TÖBBET A TÉRKÉPHASZNÁLÓ SZÁMÁRA A DIGITÁLIS TÉRKÉP? 1. Kisebb helyet foglal, könnyebb a keresés. 2 Bizonyos határok között méretarány-független, nagyítás / kicsinyítés. 3. A térképi tartalom bármikor szűkíthető / bővíthető, szűrés, leválogatás. 4. Speciális információkkal bármikor bővíthető, amelyek bármikor kikapcsolhatók. 5. Az adatbázisban tárolt információtartalma sokszorosa az analóg téréképének. 6. Megfelelő elemző programmal eddig soha nem látott összefüggések kiderítésére alkalmas HIBÁI: 1. Az előállítása - mármint az első adatfeltöltés - nagyon költséges és időigényes. 2. A használata is költséges. 3. Nagyon sok adatot kell a felhasználónak is betölteni az adatbázisba, hogy értelmes válaszokat kapjon a kérdéseire AKKOR MIÉRT KELL? MERT AZ INFORMÁCIÓ ROBBANÁS MÁSKÉNT NEM KEZELHETŐ! Az MSZ 448-36 és az MSZ 450/2-es szabványok értelmezése az ivóvíz-ellenőrzés gyakorlatában DR. SCHIEFNER KÁLMÁN, DR. TÖRÖKNÉ KOZMA ANDREA „Johan Béla" Országos Közegészségügyi Intézet Az ivóvíz-minőség biztosítása a víztermelő/vízszolgáltató feladata. A víz fogyaszthatóságának kritériumait azonban közegészségügyi szempontok szabályozzák - mennyiségre vonatkozóan javaslatok, a minőségét pedig határértékek. A vízminőség megítélése komplex feladat: helyszíni, fizikai, kémiai, bakteriológiai, biológia, toxikológiai, radiológiai vizsgálatokra terjed. Tanulmányunkban a címnek megfelelően részletesebben a biológiai, az alkalmazott mikroszkopikus vizsgálatokkal és eredményeivel foglalkozunk. Mire terjed ki a biológiai vizsgálat? Mennyi víz szükséges a vizsgálat elvégzéséhez? Milyen módszert alkalmazzunk? Hogyan értékeljük eredményeinket? Az MSZ 448-36 szabvány 1. pontjában leírtak kielégítik a biológiai vizsgálat szakmai elvárását, melynek alapján az valamennyi termelt, tárolt és vezetett ivóvízre irányul. Módosításra szorul azonban az a kitétele a szabványnak, hogy ne a helyszíni szemle eredményétől függjön a vizsgálat elvégzésének szükségessége. A vizsgálat legyen előre tervezhető és kötelező. Legyen a vízvételre külön mintavételi üveg előkészítve, biztosítva. Meg kell határozni a szabványban a vizsgálat elvégzéséhez szükséges vízminta mennyiségét. Egy liter vízminta membránfilteres dúsítással nyert üledékéből elvégzett vizsgálat az ivóvíz-minősítés kritériumait általában kielégíti. A homogeElőadásként elhangzott a Limnológiai Szakosztály, a Vízkémiai és Víztechnológiai-, valamint a Vízellátási Szakosztály közös rendezésű előadóülésén: 1997. január 8. nizált vízmintából előbb a mennyiségi vizsgálatot kell elvégezni, és utána a víz szennyezettségére utaló indikátor-, illetve az egyéb domináns szervezeteket meghatározni. Az ivóvízmintában levő szervezetek mennyiségi számlálására a Biirker kamrás, illetve bontásos módszer megfelelő. A minőségi vizsgálatra azonban a felülúszóból és az üledékből direkt vizsgálat elvégzése is szükséges az előforduló, de a minősítés szempontjából nem elhanyagolható mikroorganizmusok kimutatására (pl. férgek, féregpeték). Ezek ugyanis alapvetően befolyásolhatják a biológiai vízminőségi képet, és tájékoztató jelleggel hasznos információt adhatnak a további vízminőségromlás megakadályozására. A biológiai vizsgálat eredményei alapján a minősítő szabványban felsoroltak szerinti általános és számszerű követelmények szerint a minősítés elvégezhető. Egyes kitételek azonban félreérthetőek, és így azok módosításra, magyarázatra szükség van a szabvány korszerűsítése, átdolgozása során. Az érvényben levő szabványok ellenére a biológiai vizsgálatok azonban nem képezik az ivóvíz-vizsgálatokat végző vízminőség-ellenőrző laboratóriumok alapellátási feladatát. Helyenként az ivóvíz-szolgáltatók sem tartják indokoltnak a biológiai, mikroszkopikus vizsgálatok elvégzését, bár ezzel kapcsolatban a Forrás Vízgazdálkodási Egyesülés a 80-as években a minőségellenőrző laboratóriumai részére kötelező vizsgálatként javasolta. A közegészségügyi gyakorlatban általában a biológiai ellenőrző vizsgálat elvégzésének szükségességének fogyasztói 20