Hidrológiai tájékoztató, 1997

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Pataki Nándor: A geotermikus hasznosítás a legújabb, világméretű felmérések tükrében

Oroszország A kamcsatkai kis teleptől (11 MW) eltekintve, a geotermális fluidumot főként távfűtésre hasznosítják. Hat városban és nyolc nagyobb településen, kb. 220 000 lakos fűtési igényét elégítik ki. A hévízzel fűtött melegházak összterülete kb. 340 000 m

2. A közvetlen hasznosítás nagyon elteijedt a FÁK államokban, ideértve Észak-Kaukázust, Elő-Kaukázust, Nyugat-Szibériát, bajkáli és kamcsatkai területeket. 1994. év végéig 367 geotermális kutat fúrtak, ebből 185 termelő, 10 visszasajtoló, továbbá 86 megfigyelő kútként szolgál. A teljes vízkivétel 1,240 kg/s, a 210 MW telepített kapacitással 8,180 TJ/év energiát termelve. A felhasznált energia 45%-át távfűtésre, 48%-a melegházak fűtésére szolgál és csak 1,5%-át hasznosítják gyártási folyamatok pl. gyapjúmosás, papírgyártás és faszárítás céljaira. Mintegy 150 fürdőhely és 40 palackozó használ fel termál és ásványvizet, különböző területeken. Jelenleg a geotermális projektekbe 14 központot vontak be, beleértve 26 tudományos intézetet, 2 egyetemet és 5 tervező irodát, több mint 600 M USA $ költséggel. Szlovénia Szlovénia az eurázsiai és afrikai ütköző szegélyek között, a Pannon-medence nyugati határán helyezkedik el. A kutatások 1982-ben kezdődtek, és 1991-ben már egy hőáramsűrűség térképet közöltek. Az adatokat 130 db 100-4000 m mélységű kút alapján gyűjtötték. A hőmérséklet gradiens 10 °C/km-től 70 °C/km között változik, 2000 m-ben nem lépi túl a 200 °C-ot. A geotermális potenciál az ország keleti részére koncentrálódik. A táblázatból láthatóan, 21 geotermális térségben 753 TJ/év geotermális energiát hasznosítanak. A fő felhasználók a termálfürdők és üdülési központok (56%), távfűtésre (29%), melegházak fűtésére (10%) ipari célra (1%) hasznosítanak. Több mint 500 hőszivattyúval, sekély mélységű talajvíz felhasználásával 64 TJ/év energiát állítanak elő. A kiépített termál energia 36,5 MW. 1990 óla 32 kutat fúrtak. Az elmúlt tíz év alatt becslés szerint 3,5 M $ közpénzt költöttek a geotermikus energiahasznosílás fejlesztésére. 13 geotermikus szakembert foglalkoztattak a vonatkozó program fejlesztése terén. Ameriaki Egyesült Államok 1990-t követően 18 új hasznosítási létesítményt fejlesztettek ki, ami 51 MW hőkapacitás növekedést és 524 TJ/év hasznosítást jelent. Közvetlen hasznosítás céljából 62 kutat fúrtak 250 m-es átlagmélységgel. Minden kategóriában állandó növekedés figyelhető meg, ez ugyanúgy vonatkozik a legnagyobb kapacitású távfűtésre, mint az üvegházas és ipari hasznosításra. Az ipari hasznosítást illetően, fontos fejlesztést képez a hagyma és fokhagyma dehidrációs (szárító) telep Nevadában. Az alacsony entalpia fokú tartományon (20-150 °C) belül, 10 állam kutatói bővítették készleteiket. A projekt értékelése bekerült 10 nyugati állam, 8,710 hévízkutat jegyző készletkatalógusába. Az USA-ban rendkívül nagymértékű a közvetlen, geotermális hasznosítás. Ami természetesen nem jár nehézségek nélkül, így a hatalmas területeken történő, a fejlesztést akadályozó hasznosítás, a készletekkel kapcsolatos információhiány, az infrastruktúra fejlesztésének igénye, a nagy kockázatvállalás, az alacsony gázár és a fogyasztók ismeretének hiánya mind gondokat okoz. Általánossá vált a geotermikus energia elektromos hasznosítása. Az USA-ban a kiépített vonatkozó kapacitás 2000-re elérheti a megközelítőleg 3,400 MW.h értéket, ha minden tervezett kapacitás megvalósul. A jelentés számos, különböző rendszerű, megvalósult létesítmény adatait ismerteti. Nehezen határozható meg az USA-ban az aktívan tevékenykedő geotermikus szakemberek száma. Amennyiben a GRC (Geotermikus Készletek Tanácsa) tagságot vesszük figyelembe, mint jelzőszámot, továbbá feltételezve, hogy mindegyik GRC tag mellett még további két-három személy dolgozik, akkor 3-4000-re tehető azon férfi és női alkalmazottak száma, akik az ország geotermálisnak tekinthető, tevékenységi köreiben működnek. Jelenleg a földgáz árának növekedését jósolják, ami az USA geotermikus ipari ágazatának gyorsabb növekedését fogja kiváltani. Következtetések Az országismertetőkből láthatóan, számos ország kitűnik, mint geotermikus fluidum fő hasznosítója. Ezekben az országokban, a legutóbbi időben, lassúbb fejlődés volt tapasztalható. Ez azzal hozható kapcsolatba, hogy az utóbbi 5 évben, az olaj és a gáz ára miatt, mind a fejlett, mind a fejlődő országokban, csökkent a beruházások finanszírozási lehetősége. Jóllehet a feltárások csak megfelelő igények esetén indulnak meg és számos, új geotermikus energiát hasznosító ország még csak az alapokat fektette le. Ez utóbbi új tevékenység, amint az a jelentésekből kitűnik, igen korlátozott mértékű volt. Helytálló az a megállapítás, miszerint a kis entalpia fokú geotermikus energiahasznosítás a jelenlegi lassú fejlődés ellenére, hosszú távon komoly lehetőséggel biztat [3]. A következőkben közölt a hazai vonatkozású adatokat kiegészítve még az alábbi, a hazai hévízkutak kiértékelésével kapcsolatos statisztikára hívjuk fel a figyelmet [3]. Megnevezés Q mVmin % db % Fürdő 278,75 29 271 26 Ivóvíz 211,59 21 226 20 Mezőgazdaság 238,07 24 227 20 Kommunális 30,71 3 21 2 Ipari 68,70 7 67 6 Egyéb 76,51 8 156 14 Lezárva 80,99 8 138 12 Összesen 985,32 100 1106 100 Jelenleg a komplex hasznosítás új eleme az elektromos célú hasznosítás került előtérbe. Kedvezőtlen jelenség, hogy a hévízkutak fúrása és kiképzése hazánkban, különösen az utóbbi évtizedben erősen lecsökkent. Befejezésül ismételten megjegyezzük, hogy a hivatkozott közleményeket csak nagyon kivonatosan állt módunkban ismertetni. Figyelmükbe ajánljuk a mellékelt táblázatokat és irodalomjegyzéket, melyekből egyértelműen kitűnik, hogy világszerte, figyelemre méltó erőfeszítéseket tesznek, a rendelkezésre álló, geotermikus készletek hasznosítása érdekében. Tekintettel hazai lehetőségeinkre - az elért, korszerű nemzetközi műszaki színvonalra alapozva -, kívánatos lenne fokozni a vonatkozó, kutatási, feltáró és a hatékonyabb, környezetkímélőbb hasznosító tevékenységet. IRODALOM [1] Feesion, D. //.: Geothermal Utilization on Global Scale. Geothermal Resources Council „Bulletin " (1995). [2] Huttrer, G.: The Status of Global Geothermal Energy Production. 1990-1994. Geothermal Resources Council „Bulletin" (1995). [3] Korim K A kis entalpia fokú geotermikus energiahasznosítás fejlődése és perspektívája. Vízkutatás, 89/6. [4] Pataki N.: Thermal Water Exploration and Utilization in Hungary. Kőolaj és Földgáz, 94/2. [5] Pataki N.: A geotermikus hasznosítás világhelyzete. Kőolaj és Földgáz, 96/10. , 14