Hidrológiai tájékoztató, 1997

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Sass Sándor: A digitális térkép, mint a térképhasználók új eszköze

A digitális térkép, mint a térképhasználók új eszköze* SASS SÁNDOR Magyar Honvédség Térképészeti Hivatal 1. A digitális térképről, mint a térkép új megjelenési formájáról általában A térkép a való világ ábrázolása, a való világ képe egyfajta szűrőn keresztül nézve. A térkép tartalma, formája attól függ, mire akarták használni a készítői, például egyfajta csoportosítás szerint: - szemléltetésre; - tájékoztatásra; - mérésre. Ebben a csoportosításban a szemléltetésre szánt térképek például a politikai térképek, a gazdasági, általában a földrajzi térképek, amelyek segítségével területhez köthető információkat, összefüggéseket lehet ábrázolni. A tájékoztatásra szánt térképek, például a turista térképek, a valóságot kell, hogy ábrázolják, azonosítani kell tudni a térképen a helyzetemet és a célomat, ki kell tudni jelölni a haladás irányát. Ennek a térképnek már arányosnak kell lenni, az irányok által bezárt szögnek a térképen és a valóságban azonosnak kell lenni stb. A mérésre szánt térképen követelmény a szögtartás, az arányosság méretarányosság -, ehhez a Föld felszínt kell minél pontosabban leképeznie, vagyis vetületi rendszere és alapfelülete kell, hogy legyen. Ha azt mondom, hogy digitális térkép, az előbbi csoportosításból mire gondolnak? Egyikre sem, és mindegyikre. így tehát nem tudjuk meghatározni a digitális térkép fogalmát. A digitális térkép - térkép, tehát a való világ képe. A digitális azt jelenti, hogy számokkal, számjegyekkel kifejezett. Tehát a digitális térkép a valóság számokkal kifejezett képe. Ezek szerint a földmérő műszerében egy napi terepi munka után megőrzött több száz koordináta és irány lenne a digitális térkép? Vagy egy számítógépes kiadványszerkesztő rendszerrel készülő atlasz PostScript formátumú színre bontott anyaga? Egyik sem és mindkettő, így sem tudjuk meghatározni a digitális térkép fogalmát. Talán közelebb jutunk az igazsághoz, ha a kiadás alatt álló Katonai digitális topográfiai térképek általános követelményi című - általunk készített - szabvány fogalom-meghatározásai közül idézem a 16. címszót: 16 digitális A földfelszíni tárgyaknak térkép jelenségeinek és az azokat kiegészítő magyarázó * információknak digitális formában történő ábrázolása Ez már valamivel pontosabb, de mondhatjuk, hogy még mindig nem az igazi. Mert van vektoros térkép, raszteres térkép és van hibrid térkép. Melyiket értjük akkor digitális térképen? Először definiáljuk az előbbieket. A vektoros térkép az ábrázolt objektumokat pontokkal, vonalakkal és felületekkel írja le. A pontokat a koordináták, a vonalakat a töréspont-koordináták, a felületeket a határoló zárt vonal töréspont-koordinátái határozzák meg. Ezekhez a koordinátával " Előadásként elhangzott az MHT Vízgazdálkodási Szakosztály 1995. február 15-i előadóülésén. rendelkező, azonosítható objektumokhoz lehet különböző tulajdonságokat rendelni. Ezen tulajdonságok egy része grafikusan is megjelenik: vonalvastagság, szín, jelkulcsi jel, megírt információ stb., más részük pedig adatbázisban rögzíthető. A raszteres térkép nem tévesztendő össze a pásztázó digitalizálóval szkennelt raszteres képpel. A raszteres térkép alkalmasan megválasztott területegységekre ún. cellákra osztja az ábrázolni kívánt területet, és ezekhez a cellákhoz rendeli hozzá a tulajdonságokat. Általában négyfa struktúrában szervezett állományok, ahol az objektumot megfelezik, majd újból megfelezik, addig amíg cl nem jutnak a cellamérclig. Ez a módszer egyfajta topológiát is tartalmaz, alkalmas cellamérettel kezelhető nagyságú adatállományok keletkeznek, de mérésre nem alkalmas, felújítása nehézkes, grafikus ábrázolása nem elég szemléletes. Elemzésekre azonban alkalmas. A hibrid rendszer pedig az egyik megfogalmazás szerint az előző két módszer egyesítése, a másik megfogalmazás szerint viszont a vektoros és a szkennelt raszterkép egyesítése. A hazai és a nemzetközi szakirodalom digitális térképen általában a vektoros térképet érti. 2. Az MH Térképész Szolgálat digitális térképészeti termékei - történeti áttekintés A Magyar Honvédség Térképész Szolgálata, azon belül a Magyar Honvédség Tóth Ágoston Térképészeti Intézet az 1980-as évek elejétől foglalkozik a térképek digitális feldolgozásának témakörével. Az első években irodalomkutatás és annak feldolgozása folyt. Akkor a kutatás témája, és így a témával foglalkozó tanulmányok is a térképkészítés automatizálásával foglalkoztak. Az a nézet alakult ki, hogy belátható ideig a magyar honvédség nem lesz fogadóképes a digitális térképek iránt, tehát csak egy területen lehet a digitális technikát felhasználni, a térképkészítésben. A hagyományos térképkészítési technológiából minél többet számítógéppel megoldani - rutinszerű szerkesztéseket, számolási feladatokat, képfeldolgozással javítani a felújításhoz szükséges légifelvételeket stb. A világ szakmai fejlődése 1983—84-től más irányba terelte a szolgálatnál és az intézetben folyó kutatási tevékenységet. Az analóg térkép hegemóniájának megmaradása mellett elérhető céllá vált a digitális térkép megvalósíthatósága és közvetlen felhasználhatósága. A kutatások mellett megjelent a megvalósítás, 1988-ban egy OLIVETTI AT 286-os számítógépen, egy magyar fejlesztésű AUTOCAD alapú szoftverrel - a GEOMETRIA Alfagraphic nevű programjával - kezdtük el a digitális térképek előállítását. Elkészítettük Magyarország katonai autótérképének digitális változatát 1:200 000-es méretarányú szelvényezésben (a továbbiakban DTA-200). Az akkori AUTOCAD adta lehetőségekkel ez az állomány 61 rétegen, topológiailag struktúrálatlanul tartalmazta a vízrajzot, az úthálózatot, a vasúthálózatot és a településkontúrokat a névrajzzal. Nem tudtuk korrekt módon megoldani a Gauss-Krüger vetületi rendszer két sávjának (zónájának) problémáját. Mindezen hibái ellenére sok honvédségi szervezet, és a polgári vetületi rendszerbe transzformált változatát sok polgári szervezet használja. Érdekes módon egy-másfél éves megtorpanás után ismét nagy a kereslet iránta. 15