Hidrológiai tájékoztató, 1996

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Juhász József: A hazai fürdők másfélezer éve

határozza meg. (A 3. ábrán a felső kaszkádsor egyes elemei térfogatának aránya az alsó kaszkádsor azonos sorszámú elemeinek térfogatához.) A szimulációs vizsgálat egyik fontos kérdése, hogy az oxigénbevitel mennyire befolyásolja a nitrogéneltávolítás hatásfokát. Az oxigénbevitel nagysága a szakterület kutatóinak állandó vitatémája. A legkorábbi vizsgálatok [Kickuth, 1981] 50 g/m

2/d-t adtak. Armstrong [1990] ezt később az oxigén talajbeli diffúzióját vizsgálva 12 g/m

2/d-re módosította. A legújabb vizsgálatok pedig [Brix, 1990] azt mutatják, hogy még ennél is kisebb oxigénmennyiség - 3,8 g/m

2/d - jut a növényzetből, illetve a légkörből a talajba. A szimuláció 5 és 50 g/m

2/d közötti oxigénbevitel feltételezésével történt. A mátrix-szerkezet egy másik paraméterrel jellemezhető, amely megadja, hogy a talajszűrőn átáramló vízhozamnak mekkora részére nem vesz részt a mátrix-szerkezeten keresztüli áramlásban. A paraméter értéke 0 és 1 között állítható be. A 3. ábrán ezt az azonos kaszkádban levő elemek közötti vízszintes nyilak fejezik ki, melyek a víz áramlási irányára utalnak. Minél kisebb a paraméter értéke, annál sűrűbb a mátrix-szerkezet, azaz a szennyvíz gyakrabban lép át az aerob és anaerob környezetek határán. A szennyvíz nagyobb fokú keveredése az aerob és anaerob térfogatelemek között, ami közvetetten a mátrixszerkezetre utal, viszonylag alacsonyabb oxigénbevitel mellett a vízinövényes talajszűrők számára nagyobb teljesítményt biztosít. A szimulációs modell a vízinövényes talaj szűrők nitrogéneltávolítási hatásfokát vizsgálta. Az eredmények azt mutatták, hogy a mátrix-szerkezetet kifejező paraméter bizonyos küszöbértéke felett a nitrogéneltávolítási-hatásfok ugrásszerűen növekszik, függetlenül az oxigénbevitel nagyságától. Azaz alacsony oxigénbevitel mellett is jelentős nitrogéneltávolítási-hatásfok érhető el, ha a talajban a mátrix-szerkezet megvan. Ennek meglétét azonban a növények gyökérzete biztosítja, tehát a gyökerekkel dúsan átszőtt talaj a vízinövényes talajszűrők jó működésének legfontosabb előfeltétele. Ezt a gyakorlati tapasztalatot a szimulációs modell elméleti úton írta le és igazolta. A modellel interációs úton meghatározható a minimális oxigénigény, mellyel egy előírt nitrogéneltávolítási-hatásfok elérhető. IRODALOM Armstrong, W., J. Armstrong, P. M. Beckett: Measurement and modelling of oxygen release from roots Phragmites australis. In: Constructed Wetlands in Water Pollution Control. Pergamon Press, 1990. Oxford (UK) p. 41-51. Börner. T.: Einflußfaktoren für die Leistungfähigkeit von Pflanzenkläranlagen, Schriftenreihe WAR 58. 1992. Darmstadt, TH Darmstadt EWPCA: European design and operation guidelines for reed bed treatment systems. In: Use of wetlands in Water Pollution Control. Ed: P. F. Cooper Conference on 28th Sept. 1990. Cambridge UK Kickuth, R.: Abwasserreinigung in Mosaikmatritzen aus aeroben und anaeroben Teilbezirken. Grundlagen der Abwasserreinigung. Ed: F. Moser Schriftenreihe GWF Wasser-Abwasser Heft 19. Band 2. Oldenbourg Verlag, München, 1981. p. 639-665. A hazai fürdők másfélezer éve* DR: JUHÁSZ JÓZSEF Néhány gyógyfürdőt és fürdőt már a római birodalom fennállása idején a késői császárkorban ismertek és látogattak. A budai római fürdő forrásaira települt virágzó fürdőkultúra alakult ki. Az esztergomi Szent Tamás hegy és a Vár hegy lábánál fakadó vasas, kénes meleg víz használatát a víziváros területén előkerült római feliratos kövek és épületmaradványok bizonyítják. Balf fürdő vizét is használták már a rómaiak. Már a honfoglaló magyarok is felfigyeltek a meleg vizekre. Anonymus leírása szerint a Duna partján felfakadó források környékén ütöttek tábort a bevonuló magyarok. A középkorban visszaesett a fürdőélet. A keresztes hadjáratokból visszatérő lovagok helyenként felújították a szokásokat. A johannita lovagok Antiochiai Annától, III. Béla feleségétől adományba kapták az esztergomi hévízfürdőt, amely Magyarország első közfürdője volt. Egerben a bencés rend indította el a fürdőzési szokásokat azzal, hogy kolostorában fürdőszobát építtetett. Eger első meleg vizes közfürdőjét - amelyhez már fürdőépület is tartozott - 1448-ban nyitották meg. Már 1396-ban oklevél emlékezik meg Nagymaros közfürdőjéről. Kács fürdőjét is használták már az Árpád korban. A miskolctapolcai források vizét már a középkorban sok gyógyulni vágyó kereste fel az írásos emlékek szerint. Kékesd fürdőélete is a középkorban indult. Győrben a középkorban két fürdőház állt. Ezekben melegítették a hideg vizet. Az egyik a káptalané volt, a másikat IV. Béla 1238-ban adományozta a johannita lovagoknak. A mai Gellért fürdő forrásaira épült a Szent Erzsébet ispotály, ahol gyógyvízben gyógyítottak. * Az 1995. október 18-i országos szakmai napon elhangzott elnöki megnyitó Mátyás király idejében virágzott a fürdőkultúra. Az udvari fürdő a mai Rácz fürdő helyén állott. Ezt fedett folyosó kötötte össze a várbeli palotával. A budai Rudas- és Rácz fürdő elődeiről először Zsigmond király idejéből kelt írások emlékeznek meg, mint „nagyon szép, meleg fürdők"-ről. A hazai fürdőkultúra első fénykora a török megszállás idejére esik. Ali pasa nevéhez fűződik pl. a Zöld oszlopos fürdő a mai Rudas fürdő kupolás épületének, vagy a Király fürdő török szárnyának készítése Budán. Számos írásos és tárgyi emlék tudósít Esztergom és Eger fejlett fürdőéletéről. Eger három török fürdőjét érzékletesen írta le Evlíja Cselebi török utazó. Leírásában a hatvani fürdőre is kitér. Gyulán is volt már fürdő a török korban. A törökök kivonulása után a főleg romokban visszamaradt fürdők újjáépítése következett. A mai értelemben vett tudományos alapokon álló gyógyfürdőzés a XVII. század végén indult meg Magyarországon is. Ekkor kelt pl. (1694-ben) Lövér Máté német nyelvű könyve a balatonfüredi két forrásról. A XVIII. század a hazai szakszerű gyógyfürdőzés lendületbe jövetele a második virágkor kezdete. Ekkor indul pl. Párád fürdőélete és a múlt század harmincas éveire esik felvirágzása. 1731-ben írta le szakszerűen Bél Mátyás a balatonfüredi forrásokat és a melegített vízzel üzemelő fürdőházat. Az elkezdődött virágzás a XIX. században tovább terebélyesedett. Újabb és újabb fürdők kapcsolódtak be az országos fürdőhálózatba. 1830-ban Erdőbényén épült új fürdőház, 1856-ban Egerben szabadtéri uszoda létesült. 1859-ben már írnak Miskolctapolca fürdőintézetéről. 19