Hidrológiai tájékoztató, 1996

1. szám, április - MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Dobos Irma: Emlékezés dr. Schulhof Ödönre, születése 100. évfordulóján

foglalkozott. Úgy látta, hogy a legjelentősebb gyógyfürdők gyógyfürdő-kórházak építésével fejleszthetők tovább. A fejlődés egyik akadályát az elavult 1929. évi fürdőtörvényben látta [4], A Mecsek vidéki gyógyvizekkel elsősorban a bányászok reumatikus bántalmai miatt foglalkozott [6]. Tíz év balneológiai helyzetelemzése olyan kitűnő tudománytörténeti feldolgozást ad, amely nemcsak a különböző intézmények működéséről, hanem az államosítás következményeiről, új gyógyvizű kutak létesítéséről és a gyógyvizek palackozásáról is tudósít [7], Az V. Balatoni Ankéton elhangzott előadás központjában a mozgásszervi betegségek kezelését szélesítő újabb technikai eljárások közül a súlyfürdő, a kénes pakolás és az iszapprésnedvvel végzett iontophorézis szerepelt [8], Külföldi kutatási eredményeket vázolt fel 1959-ben a Hidrológiai Közlönyben. A radioaktív izotópokkal a szulfid-kén és a szulfátion útját jól nyomon lehet követni a szervezetben, amely jelentősen elősegíti a gyógyítás eredményességét. A Balneológiai Kutató Intézetben izotóplaboratórium felállítását tervezte [10], A Hidrológiai Tájékoztató hasábjain először a magyar tudományos balneológia úttörőjéről, Dalmady Zoltánról [11] és a közegészségügy világviszonylatban is kiemelkedő úttörőjéről és messze előre mutató harcosáról, Fodor Józseftől emlékezik meg [12], Már 1962-ben felhívta a figyelmet arra a veszélyre, 2. kép. A „Schulhof Vilmos és Ödön Emlékérem" elülső oldala hogy a meleg gyógyvizek túlzott mértékű kitermelése nemcsak a vízhozam csökkenésében, hanem a vízminőség romlásában is jelentkezik. Úgy látta, hogy az újabb vízkivételtől (fúrástól) célszerű tartózkodni, ha továbbra is meg akarjuk őrizni gyógyvizeinket [13], A gyógyvizek szerepét taglalva, hangsúlyozza, hogy nem feltétlenül hatásosabbak a nagyobb koncentrációjú gyógyvizek, sokszor a kis mennyiségben jelen levő alkotó módosíthatja a víz hatékonyságát [14]. Az Akadémiai Kiadó 1957-ben adta ki „Magyarország ásványés gyógyvizei" c. 963 oldalas, Schulhof Ödön által szerkesztett művet. A kitűnően megírt és szerkesztett monográfia ma is alapvető kézikönyve a magyar balneológiának. Olyan kiváló szakemberek írták a könyvet, mint Csajághy Gábor, Frank Miklós, Papp Ferenc, Papp Szilárd és Schulhof Ödön. A rendkívül sokoldalú és termékeny orvosnak több mint 100 cikke, több könyve és könyvrészlete jelent meg [1], Tudomásunk szerint ő írta le elsőnek 1926-ban a periarticularis novocain infiltratió gyógyító hatását [16]. Behatóan foglalkozott az orvosi meteorológiával, a klimatológiával, az idegingerlékenység és az időjárás-érzékenység összefüggéseivel, a munkaerő szempontjából az üdülés fontosságával és a gyógyiszappal. Publikációi külföldön lengyel, orosz, cseh, német és román nyelven jelentek meg. Részt vett az Országos Vízgazdálkodási Keretterv „Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása" c. XIII. fejezetének kidolgozásában. Számos tudományos egyesület munkájában és folyóiratok szerkesztésében aktívan részt vett. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Hidrológiai és Hidraulikai Albizottságának, a Magyar Balneoklimatológiai Egyesület tiszteletbeli örökös elnökévé választotta, tagja volt a „Gyógyfürdőügy" szerkesztő bizottságának, az Olasz Rheumatológiai Társaság és a Csehszlovák Orvosok Purinje Társaság tiszteleti tagjává választotta, a Magyar Rheumatológusok Egyesületének és a Magyar Meteorológiai Társaság Orvosmeteorológiai Szakosztályának elnöke, a Magyar Rehabilitációs Társaság vezetőségi tagja volt. 1952-ben a „Kiváló orvos" kitüntetést kapta, 1958-ban a Magyar Hidrológiai Társaság a „Schafarzik Ferenc-emlékéremmel" tüntette ki, s ugyancsak a Társaság felterjesztésére 1967ben alelnöke a Magyar Hidrológiai Társaság 50 éves jubileuma alkalmával a „Munka Érdemrend arany fokozata " kitüntetésben részesült. 3. kép. Az emlékérem hátsó oldala A Magyar Balneológiai Egyesület a két jeles balneológus, Schulhof Vilmos (1874-1944) és Schulhof Ödön emlékére „Schulhof Vilmos és Ödön emlékérmet" alapított 1986-ban, amelyet az Egészségügyi Minisztérium 20/1/1986. sz. alatt engedélyezett. Ez a nem mindennapi megoldású emlékérem 10 cm átmérőjű, bronzból készült, Szőke Péter képzőművész alkotása. Az érem egyik oldalán a két balneológus arcmása oldalnézetben, körben „Schulhof Vilmos és Ödön Emlékérem" felirattal (2. kép), a másik oldalán a Hévízi-tó fürdőépületének jellegzetes részlete. Az alsó üres felületre a kitüntetett nevét írják fel (3. kép). Az emlékérmet először 1987-ben Strecker Ottó, a hévízi Állami Gyógyfürdőkórház főigazgatója kapta [1], A Magyar Rheumatológusok Egyesülete és a Magyar Balneológiai Egyesület 1996. március 22-én ünnepi előadóülést rendezett és ennek keretében dr. Bálint Géza, az ORFI főigazgatója a Lukács Gyógyfürdőben felavatta Schulhof Ödön emléktábláját. Dr. Dobos Irma 9