Hidrológiai tájékoztató, 1995

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula-Szentirmai László-Szentirmai Lászlóné: Ausztrália jelentősebb hévforrásai

1. kép. A Tallaroo-i édesvízi mészkőkúp tetején fakadó Boonooloo forrás. Háttérben azAmbo forrás kis parazita kúppal 8. A Flinders folyóvölgyi hévforrások Both nevű helyiség közelében fakadnak kréta időszaki kőzetekből. Vízhőmérsékletük 40-50 °C között változik. A források a folyó mentén kb. 3,0 km hosszon lépnek a felszínre környezetükben képződött édesvízi mészkőkúpok tetején. E források is nátrium-hidrogénkarbonáto­sak és erősen szénsavasak. Kis vízhozamúak és szakaszosan, a gázok hatására lüktetve törnek a felszínre. 9. Hughenden várostól délkeletre fakadnak az egyik legna­gyobb édesvízi kúpmezőt létrehozó hévforrások. Az irodalmi adatok szerint [3, 6] a hévforrás terület nagy kiterjedésű, mivel észak-déli irányban meghaladja a 300 km-t. E részen is a források kisebb-nagyobb édesvízi mészkőkúpokból lépnek a felszínre. A források kréta időszaki vízvezető rétegekből szár­maznak. A hévforrások nátrium-hidrogénkarbonátos szénsavas összetételűek. 10. Queensland-Új-Dél Wales államok határának kör­nyezetében, Hungerfort város térségében két nagy travertínó kúpmező helyezkedik el. Az egyik Thargomindah és Hungerfort között terül el, a másik pedig a várostól délkeletre. Ezeken a területeken számos kisvízhozamú hévforrás halmozott fel édesvízi mészkőkúpokat. A források e területen is & Nagy Artézi medence legjelentősebb vízadó rétegeiből, a kréta időszaki kőzetekből fakadnak [3, 6], 11. Dél-Ausztrália állam északi részén, a Witjira Nemzeti Park területén, ma már elhagyott és romos Dalhousie egykori település közelében szintén számos (30 db) hévforrás fakad [4,6] 8-10 km hosszúságban a Spring Creek völgyében. Az irodalmi megneve­zés szerint Dalhousie thermal mound springs-ként tartják számon [4]. A legismertebb édesvízi mészkőkúpokat létrehozó hévforrá­sok a névadó helyiség közelében fakadnak kréta időszaki kőzetekből és ezekről részletesebb ismeretekkel rendelkezünk. A hévforrások a 3-5 m magasságú travertínó kúpok tetején képződött 6-20 m 0-jű tavakból fakadnak, amelyek vízhőmér­séklete meghaladja a 40 °C-t. A kúpokat a növényzet nagyrész benőtte. A fű és bokrok mellett helyenként kisebb fák is megta­lálhatók rajtuk. Ezek a kisebb-nagyobb forrástölcsérekben levő tavak kedvelt természetes fürdőmedencék, amelyekben az idelátogatók szívesen fürdenek. A hévforrások és így a travertínó kúpok egymástól 300-600 m távolságban vannak. A terület legnagyobb kúpjai közé tartozik a Witcherrle Mounds. A források csapadékszegény (250 mm alatt), félsivatagos éghajlatú területen lépnek a felszínre és a mai karbonátképző tevékenységük alárendelt. 12. A kontinens belső száraz területeihez tartozik az Eyre-tó depressziója, amely az Ausztráliai Alföld legmélyebb része, mert a tengerszint alatt (-12 m) fekszik. Ez a terület hévforrásokban egyik leggazdagabb része az országnak. A tó nyugati-délnyugati 2. kép. A Tallaroo-i hévforrás forrástölcsére az édesvízi mészkőkúp oldalában lm] 4. ábra. Bubbler Mound Spring édesvízi mészkőkúpjának szelvénye 1. Kréta időszaki homokkő, 2. Édesvízi mészkő, 3. Forrástölcsér, 4. Vízelvezető járat, 5. Hévízfeláramlás gázzal, 6. Növényzet oldalán alakult ki a legnagyobb „Mound Springs"-i terület. Ezek közül legismertebbek a ma már elhagyott és romos Coward Springs egykori település környezetében fakadó hévforrások, amelyekhez rendszeresen túristautakat szerveznek az érdeklődők számára. így az irodalmi adatokon túlmenően ezekről is rendel­kezünk tényleges helyszíni ismeretekkel. A legnevezetesebb a Bubbler Mound Spring, amely kb. 15 m 0-jű és 4 m magasságú lapos édesvízi mészkőkúpból fakad (4. ábra). A kúp tetején 4—5 m 0-jű forrástölcsér található és környezetében sűrű növényzet van. Karbonátkiválás jelenleg nem tapasztalható. A közelben még működő forrás a Blanchecup Mound Spring is. A források jelentős része ma már elapadt. így többek között a Mount Hamilton nevű is (1. táblázat) „kialudt". A hévforrások vízhőmérséklete 40-60 °C között változik és a rendelkezésre álló [3, 4, 6] vegyvizsgálati adatok szerint a nátriumkloridos vizek közé sorolhatók. IRODALOM [1] Balázs D.: Ausztrália, Új-Zéland, Óceánia. Útikönyvek sorozat. Panoráma kiadó, Bp. 1989. 23-556. [2] Dunkerley D. L.: Chemistry of a tropical tufa depositing spring near Mount Etna Queensland: a preliminary analisis. Helictit, 19. 3.1981.15-21. [3] McLeod 1. R.: A Summary of Mineral and Thermal Waters in Australia. XXIII. International Geol. Congr. Praha. Report the twenti third Session, 19. vol. 1969. 289-292. [4] South Australia: Visitors Guide. Coober Pedy. 1989. 24-25, 42-44. [5] Tallaroo Hot Springs: Visitor Guide. (Helyi kiadvány) 1990.1-5. [6] Waring G.A.: Thermal Springs of the United States and Other Countries of the World. „A" Summary. Geological Survey Professional Paper, 492,1965. 223-250. [7] Woods J. T.: Queensland Geology. Geological Survey of Queensland, Brisbane, 1975. 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom