Hidrológiai tájékoztató, 1995

2. szám, október - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Dobos Irma: "Vásárhelyi Pál és a reformkori mérnökgeneráció" kiállítás éa konferencia

Vásárhelyi Pál és a reformkori mérnökgeneráció" kiállítás és konferencia A Közlekedési Múzeum a Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeummal közösen 1995. március 22-én kiállítás megnyitásával, a következő napon pedig a Magyar Hidrológiai Társaság Vízügyi Történeti Bizottsága és a Közlekedéstudományi Egyesület Közlekedéstörténeti Szakosztálya rendezésében tudományos konferencián emlékezett meg a Víz Világnapjáról. Mindkét rendezvény „Vásárhelyi Pál és a reformkori mérnökgeneráció" címet kapta és ennek szellemében a Közlekedési Múzeumban rendezték a rendkívül dekoratív kiállítást és bonyolították le a színvonalas konferenciát. Erre az alkalomra a két múzeum a kiállításról egy igen szép kivitelű katalógust adott ki, amely nem csak 146 tétel részletes ismertetését tartalmazza, hanem a konferencia anyagának egy részét, több kiegészítő tanulmánnyal együtt is közli [1], A kiállítás bemutatása A kiállítás a múzeum emeleti részének egyik oldalát, mintegy 20 m hosszúságban foglalja el. A tematikus felépítés könnyű áttekintését elősegíti, hogy a 19 szektort 18 lapos oszlop választja el egymástól, s ezeket ovális kivágató, a reformkor 17 kiváló mérnökének portréja díszíti. A három sorba rendezett kép- és szöveges anyag természetszerűen Barabás Miklós 1843-ban készített Vásárhelyi Pál ülőalakos képével indul, s mellette életútján kívül számos értékes munkáját is megismerhetjük. így többek között dunai térképét, amely Petronelltől Gutorig teijed, s ennek egy részlete a meghívót is díszíti C1. kép). Dunai és tiszai munkáin kívül ott találjuk a kuriózumnak számító Széchenyi István útlevelét, amelyen Vásárhelyi Pál és még két személy nevét is feltüntették. Az Institutum Geometricum színvonalas oktatómunkáját Petzelt József tanár a térképezésről, az útépítésről és a vízépítésről, továbbá Petzval Ottó, ugyancsak az intézet tanárának a „Vízerő és Vízépítészettan"-ról írott monográfiája bizonyítja. A szögtükrök módszerét Gáty István könyvéből (1845) ismerhették meg a korabeli hallgatók és mérnökök. Ritkaságnak számít 3 hallgató színezett tollrajzának bemutatása az 1842-1846 közötti évekből a pesti kőbányai szőlőkről, a Városliget északkeleti részéről és a budai Svábhegyről. „Egy mérnök a rajzoskolában" címet kapta az a tabló, amely Beregszászi Pált (1790-1865), a debreceni rajz- és építészet tanárát mutatja be maradandót alkotó könyvein és a szép tanulórajzokon keresztül. Jelentős szerepet töltött be a reformkor nagy magyar bányamérnöke Svaiczer Gábor (1784-1845) a magyar bányászatban és a Selmecbányái akadémiai oktatásban. A „Mérnöksorsok" között Felsőbüki Nagy József, Török Ferenc és Vörös László munkássága igen jelentős volt a dunántúli folyók szabályozásánál. „Egy kiváló társulati mérnök": Beszédes József (1786-1864) több dunántúli és alföldi kisebb folyón kívül (2. kép) a Dunával és a Tiszával is behatóan foglalkozott. Nagy koncepciójú terve közé tartozott a Kolozsvár és Graz között tervezett, csatornával kiegészített hajózó út létesítése. Számos vízimalom terve is hirdeti kiváló képességeit. A jelentős mértékben fejlődött reformkori közlekedés egyik kiváló képviselője, Bernhard Antal, az első magyar hajóépítő mérnök, aki a dunai hajózásra építette meg a „Carolina" gőzhajót (3. kép). Ezután alakult meg a „Dunagőzhajózási Társaság", a Balatonon pedig Széchenyi István születésnapján, 1846. szeptember 21-én elindítják a „Kisfaludy" gőzhajót. Kevéssé ismert, hogy az első kísérlet a vasútépítésre 1827-ben a pest-kőbányai lebegő vasút volt, majd Hieronymi Ottó Ferenc tervezte meg a pozsony-nagyszombati lóvasutat. Ezt követte azután a Pest-Vác (1846) és a Pest-Szolnok (1847) között épült vasútvonal. A reformkor nagy vegyészei közül Kitaibel Pál, Görgey Artúr, Nyulas Ferenc, Schuster János, Bugát Pál, Nendtvich Károly és Irinyi János munkásságával találkozunk. Közülük a legkevésbé ismert Görgey Artúr (1818-1916) eredményes kémiai kísérlete. A kaprin- és a laurinsavról szóló tanulmányát 1848-ban a Bécsi 1. kép. A két rendezvény meghívójának borítólapja 44