Hidrológiai tájékoztató, 1995

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Góg Imre: Tanulmányút a Gyalui-havasokban

szólóak. A Romániában előforduló, mintegy 3500 növény közül itt több mint 1000 féle megtalálható. Továbbutazás során Szentmihály községen át a 75 ezer lakosú cementporos iparvárosba, Tordára értünk. A középkorban több mint 100 magyar országgyűlés színhelye volt ez a város. Tordatúr községnél ér véget a több mint 60 km hosszú Torockóihegység. E községben van a Tordai-hasadéknál jóval szerényebb Túri-hasadék. Kolozsvár felé haladva a 730 m magasságban a Feleki-tetőről láttuk a hatalmassá nőtt nagyvárost. A város keleti-nyugati mérete 11 km, míg az észak-déli irányú kiterjedése 6-7 km. Ismét este lett amikor elfoglaltuk szálláshelyünket Kolozsváron a Sport-Hotelben. Tanulmányutunk harmadik napján a Centrál park fáin tanyázó varjúsereg károgta az ébresztőt. Reggeli után a Kis-Szamos mellett haladtunk a városközpont felé. Legelsőnek a fellegvárat pillantottuk meg, majd a Magyar Színház és Opera előtt haladtunk el. A kisméretű Karolina tér közepén láttuk a Karolina emlékoszlopot, melyet 1831-ben emeltek, Ferenc császár és neje Karolina 1817-ben tett látogatása emlékére. Közel van ide a gótikus jellegű ház, melyben Mátyás király született. Mátyás születésekor Méhffi Jakab szőlősgazdáé volt e ház. Itt szállt meg Szilágyi Erzsébet, Mátyás édesanyja és szülte meg fiát 1440. február 23-án. A ház falán a kapu mellett bronz emléktábla hirdeti, hogy e házban született Mátyás, az igazságos (Zala György alkotása). Továbbhaladva a Mátyás király utcában, elhaladtunk azon ház előtt, amelyben egy másik nagy személyiség, Bocskai István, a későbbi erdélyi fejedelem született. Az épületet Szarvas-ház néven tartják számon. Beértünk a Főtérre. Kevés nagyváros rendelkezik ilyen tágas és ilyen régen kialakított központi térséggel. A tér mérete 180x200 m. A Főtér két legimpozánsabb műalkotása, a Szent Mihály templom és Mátyás király szoboregyüttese, mely a tér déli felében helyezkedik el. Az impozáns szoboregyüttesre a tágas előtérről jó a rálátás. Az UNESCO Európa negyedik legjelentősebb szobrának minősítette a múlt század utolsó évtizedében készült alkotást, mely 1902-ben került felavatásra. Alkotója Fadrusz János. Egy félkör alakú, 3 m magas szép kőemelvényen áll Mátyás király lovasszobra, körülötte lent négy jelentős történelmi személyiség, Báthori István (erdélyi fejedelem), Szapolyaijános (nádor), Kinizsi Pál (temesi bán) és Magyar Balázs bronzalakja, hódolattal tekint a nagy uralkodóra. Méretüket tekintve majdnem kétszeres nagyításúak. A szobor kissé távolabb, a tér délkeleti oldalán láttuk a kerítést, mely mögött az ásatások folynak. Kolozsvár legnagyobb és legimpozánsabb műemlék épülete a szoboregyüttes mögötti Szent Mihály templom, melyet a XIV. sz. közepe táján kezdtek építeni. Sorra készültek el az első oltárok, szobrok, oldalkápolnák. Amikor 1545-ben Heltai Gábor plébános az egész egyházközséget a lutheránus vallásra térítette, a túlbuzgó áttértek lerombolták az oltárokat, a képeket és díszítéseket. A több mint másfél százados protestáns birtoklás után a templom 1716ban visszakerült a római katolikus egyházhoz. A mai berendezés legtöbb része a XVIII. sz.-ból valő. A templom háromhajós csarnoka 22 m magas, a hajó 50 m, a szentélye 20 m. Nyugati főkapuját Zsigmond német császári és magyar s cseh királyi címere díszíti, mely a XV. sz. elején került erre a helyre. Itt látható Szent Mihálynak, a templom védőszentjének a domborműve is. A tornya négy fiatomyos volt, de az 1600-as évek vége felé leégett. A jelenlegi 70 m magas neogótikus torony 1837 és 1859 között épült. Az aranyozott kereszt magassága 7 m. Belső terének gótikus építési megoldása és szép színes festett üvegablakai Szent Mihály templomát az egyik legszebb erdélyi templommá avatják. A templom több nevezetes történelmi esemény színhelye volt. Itt mondott le a trónjáról Izabella királyné, 5 év múlva itt fogadta fia Zsigmond oldalán a rendek hűségesküjét, itt ravatalozták fel Bocskai Istvánt és választották fejedelemmé Bethlen Gábort. Ezeken kívül több mint ötven országgyűlésnek volt a színhelye. Láttuk még a Főtéren a katolikus plébániát, a Lábasházat, a Rédelyi-házat, a Városházát és a Sánfly-palotát. Kolozsvárt - Erdély gazdasági és kulturális központját elhagyva - a Nádas patak mentén utaztunk. Ezen a vidéken is több falu - Méra, Vista, Türe, Bogártelke, Nádasdaróc, Mákófalva, Inkatelke - tartozik Kalotaszeghez. Ez a terület az úgynevezett „cifrálkodóvidék". Szépfekvésű falvak, pompás a népviseletük, azonban kissé túlzásba viszik a cifrálkodást, ami főleg a gyöngy felhasználásában mutatkozik. Külön említést érdemelnek itt, a régi építészet híres kapui, a ház-oromzat díszítései. Felkerestük a vistai református templomot. Pontosan odaérkezésünkkor jöttek ki a templomból az istentiszteletről a hívek, így azonnal láthattuk a gyönyörű, nagyon gazdagon díszített népviseletet. Az istentisztelet után keresztelőt is tartottak a templomban. Katinka nevet kapott az újszülött. Művészettörténeti szempontból a legjelentősebb a vistai refotmátus templom. A román stílusban épült templom egyik értéke a nyugati főkapu. A templom maga a tatárdúlás utáni nagy újjászervező MonoszlaiPéter püspök alkotó emléke. Az egész templom, kis négyszögű szentélyével a XIII. századvégéről való. A szentélyt az egyik boltzárőkő tanulsága szerint 1498-ban boltozták újra. A templom lelkésze elmondta, hogy harangjuk 1487-ből való. Megtudtuk, hogy a falu asszonyai híres bútorfestők, - és a templomban is láttuk - kézimunkázók. Amikor Gorbó község után felértünk a 612 m magas vízválasztóra, a Kapus patak völgyébe jutottunk. E magaslatról lejövetkor jó rálátás volt az előttünk látott Nagy- és Kiskapus településekre. Gyerővásárhely és Gyerőfalva után újabb vízválasztóhoz értünk. Átértünk a Sebes-Körös vízgyűjtő területére. Körösfő község keleti határában, az országúthoz legközelebb eső SebesKörös kiépített forrásánál (új szálloda, étterem és kemping is üzemel) rövid pihenőt tartottunk. A Sebes-Körös Körösfő községtől délnyugatra ered a Gyaluihavasok északi oldalán 700 m magasságban levő rétegforrásból. Vize csekély, több km-es útja során sem növekszik jelentősen. Eredésétől 25 km-re felveszi a Kalota patakot, majd a Sebes patakot. Legjelentősebb oldalvíz folyásai a Setét és a Kellemes patak. Ez a két mellékvízfolyás adja a Sebes-Körös vízhozamának jelentős részét. A folyó átlagos vízszállítása 791 millió m

3/év. (Egy-egy árvíz időtartama alatt a lefolyó vízmennyiség 166 millió m

3). A vízfolyás hossza: 209 km. Ebből 59,3.km esik Magyarország területére. Bánffyhunyad után az út jobboldalán az őskőzetekből álló Meszes hegységet láttuk meg. E hegység közepes magassága 700 m. Legmagasabb csúcsa a Perjei-Magura: 996 m. Áthaladtunk Csúcsán. Itt volt molnárlegény Kinizsi Pál, innen indult el ragyogó hadvezéri pályája. A széles hátú alacsony Réz hegységnek itt van az összeszögelése a Meszes hegységgel. A Réz hegység legjelentősebb magaslata 790 m. E két hegy találkozásánál ered a Kraszna, a Réz hegység északi oldalán pedig a Berettyó. Bucsánál az út elhagyta a Sebes-Körös völgyét, mert ezután a Révi-szoros szűkületében csak a vasútnak és egy ösvénynek jut hely a folyó mellett. Elhagytuk Kolozs megyét. Az 582 m magas hágónyeregnél, Királyhágónál rövid időre megálltunk. A hágóról szép kilátás volt a mögöttünk maradó Királyerdő mészkővonulatára. Köröstopánál az út újra a Sebes-Körös mellett haladt. Élesdnél távolról láttuk a tűzállótégla-gyár füstölgő kéményeit. A város határában az Esküllő patakon „műemlék" vízi erőmű üzemel. Az Élesdtől Nagyváradig terjedő Sebes-Körösi folyószakaszon komplex vízrendezés van folyamatban. Alsólugoson 63,5 millió m

3-es mederduzzasztás készült el 1988-ban. Mezőtelegden 52,5 millió m

3 duzzasztást fejeztek be 1989-ben (jelenleg javítás alatt). Mezőszakadátnál és Fugyivásárhelynél üzemvíz-csatornás vízerőművek épülnek, és egy 1,16 millió m

3 térfogatú kiegyenlítő tározó. Az erőművek ezen a szakaszon átlagos hidrológiai évet figyelembe véve - 111,2 GWh villamos energiát fognak termelni. Nagyváradra - Bihar megye székhelyére értünk. A város lakossága ma megközelíti a 200 ezer főt. A várost a püspökséggel együtt 1093-ban Szt. László király alapította, és ő volt az első magyar király, akit a várban emelt székesegyházban temettek el. A Győzelem tér (egykor Szt. László) sarkán a Sebes-Körös mellett álltunk meg. Végigsétáltunk a Köztársaság (Republicii út) utcán. Megnéztük a váradolaszi plébániai templomot, melyet 1788-ban építettek. A templomban levő Szt. István oltárképet Munkácsy Mihály tanítómestere, Szamossy Elek festette. Az Ady múzeumot csak kívülről nézhettük meg. Nagyváradtól hazafelé utazva már alföldies tájon utaztunk. A Bihar, Béli, Zarándi-hegységek csak távolról látszottak. Nagyszalontára érve bezártuk a nagy kört, amelyen utunk első napján indultunk. Kellemes melegben és napsütésben utaztunk három napon át, megragadóan szép vidéken. Lélekben meggazdagodva, testben felfrissülten fejeztük be tanulmányutunkat. 37