Hidrológiai tájékoztató, 1995

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Korim Kálmán: Portugália ásvány- és hévízei

, 825-1751 összes oldott só g/m

3 összes lebegő a. g/m

3 = 46-239 152 •oldott 0, = 1201 1,76-5,8 4,9 27,0-87,8 1,17-4,7 összes nitrogén = — összes foszfor i 50,9 2,61 A Kenyérmezői-patak torkolatában nagy szervesanyag tartalmú, laza szerkezetű iszap rakódott le. Az iszapnak nehézfém tartalma is van, de nem nagyobb általában a Duna mederüledéke anyagánál. Az esetleges természetes szűréseket valószínűleg az üledékes kőzetek látják el. Az üledékes kőzetek természetes szűrési lehetőségei a parti szűréseknél gyakorlatból ismertek, azonban az egyre több különféle vegyszeres szennyezés újabb feladatokat ad. A helyi kis öblözeteknek vízforgalmi kapcsolata lehet valamelyik helyi, de mélyebb vizekkel, valamint a környék környezetvédelmi szempontból is fontos vízháztartási problémáival. Az üledékkőzettani adatokat is összesítő vízföldtani térképek nyújtanak ehhez megfelelő segítséget. A hajózóutak karbantartásához [16, 18] és a mélységi vizekkel való összefüggések értékeléséhez ajánlatos a rendelkezésre álló bőséges irodalom [3, 5,9,10,11,12,14] mellett részletes üledékföldtani vizsgálatokat végezni. A környezetet vizsgálva a közeli karsztvízterület miatt figyelembe kell venni a bányavíz [15, 20], a dunakanyari hévíz [24] és a budapesti vízellátás [25] vízföldtani adatait is [6], IRODALOM [1] Altnöder A.: Réteg-, karszt- és parti-szűrésű vízkészletek és vízbeszerzési lehetőségek térképe. In Pécsi M. et al.: Magyarország Nemzeti Atlasza M « 1:1 SOO 000 ma. MTA és a Kartográfiai Vállalat kiadványa. Bp. 1989.75. [2] Balogh K: Szedimentológia I. Akadémiai Kiadó Bp. 1991. [3] Bäcker T.-Liebe P.-Lorbertr Á.-Szilágyi G.: A Dunántúli-középhegység f<3karsztvíz-tárolójában és a kapcsolódó vízrendszerekben bekövetkezett változások. Földtani Kutatás, 29. 4.1986. 85-90. [4] CsernéDeseöÉ.: A tenyészidőszak átlagos talajvlzállása. In Pécsi M. etal.: Magyarország Nemzeti Atlasza. M • 1:1500 000 ma. MTA és a Kartográfiai Vállalat kiadványa, Bp. 1989.69. [5] Ember K-Láng G.-Ozoray Gy: A Gerecse-, Vértes- és Velencei-hegység vízföldtani térképe. In Schmidt E. R. et al.: Magyarország Vízföldtani Atlasza. M - 1:200000 ma. MÁFI kiadvány, Bp. 1962.56. [6] Erdélyi M.: The hydrogeology of the Hungarian upper Danube section (before and after damming the river). Hungarian Natural History Museum kiadványa, Bp. 1994.1-114. [7] Fodor T.-né-Kleb B.: Magyarország mérnökgeológiai áttekintése. A MÁFI alkalmi kiadványa, Bp. 1986. [8] Gedeon I.-né-Nagy G.: A Dorogi-medence földtani térképe 10000-es sorozat: Esztergom-DNy. MÁFI kiadvány, Bp. 1973. [9] Gidai L.-Nagy G.-Siposs Z.: A Dorogi-medence földtani térképe. M • 1:25 000 ma. MÁFI kiadvány. Bp. 1981. [10] Haas J.-Jocháné Edelényi E.: A Dunántúli-középhegység bauxitföldtani térképe. M « 1:200 000 ma. MÁFI kiadvány, Bp. 1980. [11] Hámor G.-JámborÁ.: A magyarországi középső-miocén. Földtani Közlöny, 101. 2-3.1971. 91-102. [12] Jámbor Á.: A Dunántúli-középhegység pannóniai képződményei. A MÁFI Évkönyve, 62. 1. 1980. 1-259. [13] Juhász J.: Hidrogeológia. Akadémiai Kiadó, Bp. 1976. [14] RozlozsnikP.-Schréter Z.-Telegdi Roth K: Az esztergomvidéki szénterűlet bányaföldtani viszonyai. Földtani Intézet gyakorlati kiadványa, Bp. 1922. 1-128. [15] Siposs Z.: A Buda-Esztergom-vidéltí oligocén Oledékösszlet fádeselemző vizsgálatainak módszertani kérdései és eredményei. .A MÁFI Évi Jelentése az 1963 évről, Bp. 1965.121-130. [16] Siposs Z.: Víziutak fenntartási, fejlesztési és hasznosítási munkálataihoz a hidrogeológiai tevékenység segítségének lehetőségei. Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése, Székesfehérvár, 1991. IL kötet: Víziutak, holtágak, tavak hasznosítása. Magyar Hidrológiai Társaság kiadványa, Bp. 1991.287-291. [17] Siposs Z.-Tóth Gy.: Vízföldtan. In. Pécsi M. et al.: Magyarország Nemzeti Atlasza. M = 1:1000 000 ma. MTA és a Kartográfiai Vállalat kiadványa, Bp. 1989. 46-47. [18] Somogyi S.: A dunai transzkontinentális nemzetközi hajóút megvalósításának feladatai hazánkban. Földrajzi Értesítő, 25.2-4.1976. 255-263. [19] SzlabóczkyP.: Új korszerű vizsgálati módszerek a mélyépítésben. Mélyépítési Tervező Vállalat, Bp. 1989. Kézirat [20] Szűcs J.: A vízemelés és a karsztvízszint alakulása a dorogi medencében, különös tekintettel a Dunával való kapcsolatra. Bány. Koh. Lapok, Bányászat, 120 (6). 1987.390-398. [21] T. Bartalos É.-Horváth L: Művi beavatkozások hatása a dunai mellékágrendszerek vízminőségére. Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése, Székesfehérvár, 1991. II. kötet: Víziutak, holtágak, tavak hasznosítása. Magyar Hidrológiai Társaság kiadványa, Bp. 1991.125-138. [22] Tóth Gy.: Hidrogeológiai kutatások. In Hála J.: 125 éves a Magyar Állami Földtani Intézet. MÁFI kiadvány, Bp. 1994.102-103. [23] VendlA.: Geológia I. Tankönyvkiadó, Bp. 1954.443-^187. [24] Vitális Gy.: A Dunazug-hegység hévizeinek vízföldtana és természeti erőforrás-potenciálja. Földrajzi Értesíti, 31.1.1982. 67-81. [25] Vitális S.: A karsztvíz szerepe Budapest székesfőváros dunajobbparti részének vízellátásában. Hidrológiai Közlöny XVII. 1.1937.285-294. Portugália ásvány- és hévizei DR. KORIM KÁLMÁN Az IAH Ásványvíz- és Termálvíz Bizottságának (CMTW) 22. ülésére 1993. október 24-29 között a portugáliai Sao Pedro do Sul fürdőhelyen került sor. A tudományos ülésszakot október 25én a Portugál Geológiai és Mineralógiai Intézet elnöke Luis Costa nyitotta meg s ezt követően hangzottak el a szakelőadások, melyek zömmel Portugália hidrogeológiájával, ásvány- és hévíz előfordulásaival és a vízkutatásban alkalmazott módszerekkel foglalkoztak. Ezek közül számunkra legérdekesebb volt: Ferreira, M. P. V.: A hévíz- és ásványvízfürdők geológiai viszonyai Közép-Portugáliában (A tanulmányút során megtekintett fürdőhelyek). Canto Machado, M. J.: Portugália ásvány- és hévizeinek fő vegyi jellegei. Carvalno, J. M.: Sao Pedro do Sul termáinak hidrogeológiája. Alfonso, A. R.: A Chaves-i geotermikus terület geofizikai kutatása. Almeida, C. C.: Geotermometria. Zuurdeeg, B.: Víz-kőzet kölcsönhatás a Vila Pouca de Aguiar területen (A kristályos pala és gránit komplexum hidrogeokémiai vizsgálata Észak-Portugáliában). A külföldi témákkal foglalkozó előadások az alábbiak voltak: Ribach, L.: Az Alpok alagútjaiban előforduló hévizekről. Fendek, M.: Ásvány- és hévízvédelem hidraulikai szempontjai Szlovákiában. Korim, K.-Liebe, P.: A szentesi hévízmező termeléstörténete. A tudományos ülésszak során került megvitatásra a CMTW állandó tárgysorozatán szereplő témák jelenlegi helyzete és további feladatai. Ezek a témák a következők: - Hidrogeotermia - C0

2 eredete - CaCl-os tömény sósvizek (brines) eredete 29