Hidrológiai tájékoztató, 1995
1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Korim Kálmán: Portugália ásvány- és hévízei
a karbon időszakban ment végbe. Ami a Hercinidákat illeti, ezek főbb ismérvei a következők: Észak- és Közép-Portugália az ún. Közép-Ibériai paleogeográfiai-geotektonikai zóna, a herciniai hegylánc autochton központi része, melyet uralkodóan felső-proterozóos, valamint alsó-devon metapelitek és gránitok építenek fel. Ény-on Minno tartományban paleozóos kőzetek, míg Beira provinciában gránitok és ordovicium előtti flis típusú képződmények dominálnak. A középső Galicia-Tra-Os-Montes geotektonikai övezetben szilur-devon táblás üledékek (Peritransmontano) és vulkániüledékes képződmények fordulnak elő s ezek fedőjében gneiszek, valamint bázikus-ultrabázikus kőzetek települnek. A herciniai gránitok is főleg a Peritransmontano csoportba tartoznak. A szub-Meseta csoportba tartozik az Ossa-Morena geotektonikus zóna (kambriumi mészkő, flis és szilur-devon vulkáni és üledékes fáciesekkel). E zónát a herciniai korú gránitoidok és kaledóniai korú gránit-szienitek törték át. Portugália három fő geológiai egységből áll: 1. Az északi hegyvidéken az ún. Nesperic masszívum helyezkedik el, mint a Közép-Ibériai zóna tartozéka a herciniai hegységgel, prekambriumi és alsó-devon metapelites formációkkal és herciniai gránitokkal. 2. Nyugat- és Dél-Portugáliában az epikontinentális mezozóos-harmadidőszaki fedőhegység, helyenként triász evaporit diapir szerkezettel. 3. Lisszabontól közvetlenül keletre és északkeletre a Tagus és Sado medencében miocén és pliocén tengeri és folyóvízi lerakódások vannak. A fiatal tektonikai mozgások és a nagy mélységig hatoló töréseknek, vetőknek különösen az északi hegyvidéken nagy a szerepük. Kiemelkedő jelentőségű a Ribama törés, amely mintegy 600 km hosszúságban DDNy-ÉEK-i irányban követhető Coimbrától Chavesen át a spanyolországi Galíciáig. Azokon a helyeken, ahol haránt törések metszik a Ribama fő töréseit, ott rendszerint jelentős ásvány- és hévíz előfordulások, források vannak (így pl. Sao Pedro do Sul, Pedras Salgadas, Chaves). Portugália hidrogeológiai jellemzői Az országban mintegy 200 ásványvíz előfordulás ismeretes, ebből 42 fürdőhely létesült s 7 ásványvízpalackozót alakítottak ki. Az ásványvizek zöme (90%-a) az északi hegyvidéken, a Mondego folyótól északra található. E vizek számos vízkémiai csoportba oszthatók. Ferreira, M. P. V. professzor az alábbi osztályozást javasolja: 1. csoport: A Közép-Ibériai zóna C0 2 dús, szulfidos, hidrogénkarbonátos és Na tartalmú vizei. 2. csoport: A Tra-Os-Montes provincia NaHC0 3-os, C0 2mentes, nagy oldott sótartalmú vizei. 3. csoport: A bázikus-ultrabázikus masszívum szulfidos, kloridos, alkálikus vizei. 4. csoport: A triász diapirokkal jellemzett területek kloridos, hidrogénkarbonátos és szulfátban gazdag vizei. 5. csoport: A mészkő területek CaC0 3-as és alkálikus vizei. Emellett az előadások során másféle osztályozásokról is hallgattunk. Portugália fő víztípusait az 1. táblázat szemlélteti. Néhány jelentősebb ásványvíz és hévízelőfordulás Ferreira M. P. V, a combrai egyetem geológus professzorának vezetésével alkalmunk volt megtekinteni Észak- és KözépPortugália néhány nevezetes és fontos balneológiai és ásványvíztermelő központját. Első állomásunk Sao Pedro do Sul fürdőlétesítményeit és ásványvíz-, hévíz forrásait vettük szemügyre. S. Pedro do Sul, jólehet csupán 4000 lakosa van, de az ország legjelentősebb gyógyfürdőhelye, mely télen is üzemel. Az itteni hévízforrások is a már említett Ribama töréssel függnek össze. A városban levő két hévforrás gránitból ered s mindkettő 69 'C hőmérsékletű. A 1. ábra. Portugália fő földtani egységei és fontosabb ásvány- és hévízelőfordulásai 1. Veti, 2. „Thermal" vető, 3. Ásványvízforrás. ZGT • Galicia-Tras-Os-Montes, ZCI • Közép Ibériai zóna, ZOM • Ossa-Morena zóna, ZSP « Dél Portugáliai zóna - Hidrogeológiai szakkifejezések - Hidrogeológiai térképezés - Ásvány- és hévizek védelme - A hidrogeológia története - Ásvány- és hévizek nemzetközi irodalma A tudományos ülésszak végeztével került sor Portugália északi és középső területén tett tanulmányi kirándulásokra, melynek összefoglalását és néhány különösen érdekes részletét az alábbiakban sorolom fel. Portugália földtani felépítése Az Ibériai-félsziget nagy része, beleértve Észak- és KözépPortugáliát, a varisztíd hegyláncrendszerhez tartozik. A varisztíd jellegek itt is a régibb szerkezethez illesztődtek hozzá. A varisztíd-armorikai, vagyis hercini hegyláncok képződése főként 0 50 100 150 [km] 1 i i i 30
